A felszínre bukkanó karsztos kőzetekbe a csapadék legnagyobb részben közvetlenül és gyorsan szivárog be, ezért a karsztvize k utánpótlása igen jó. A felszín alatti vizek feltárása, termelése és hatásai A felszín alatti vizeket az emberiség a történelmi időkben a felszínre lépő források, valamint a kismélységű ásott kutakban megjelenő víz formájában ismerte, továbbá a bányászat során a vágatokba betörő vizek okoztak gondokat. A mélyebb rétegek vizének feltárása mélyfúrású kutakkal a múlt században kezdődött, s ma már a legelterjedtebb vízbeszerzési formává vált Magyarországon. Hazánkban a közüzemi ivóvízellátás szinte teljes egészében ezen mélyebb vízadó rétegek által tárolt "rétegvízből" biztosított. Igazgatóságunk területén a közüzemi ivóvízellátás céljából létesített vízbázisok száma jelenleg 159 db. (A vízbázisokról részletesebben a honlapunk "Vízbázisvédelem" címszó alatt olvashat) Felszín alatti vizek minősége A felszín alatti víz természetes minőségét elsősorban az a kőzet határozza meg, amelyben a víz elhelyezkedik vagy mozog.
Állandósuló kibocsátás, pontszerű forrás esetén: rendszerint (nem-megfelelően kontrollált) ipari-folyamatokhoz, gyártási-tevékenységekhez kapcsolódik. A diffúz emissziót rendszerint a normál-időjárás (eső, szél) velejárói váltják ki. A szennyezés primer-forrásai az előzetes tevékenységekkel kijuttatott/deponált anyagok ( műtrágyák, növényvédő-szerek). Érintettség szerint: maga a szennyezés megjelenhet a felszíni-vizekben, de kiterjedhet a felszín-alatti vizekre is. Típusok és példák [ szerkesztés] Diffúz: A mind hatalmasabb méretekben alkalmazott műtrágyák – mint anorganikus, és a vízben jól oldódó vegyületek – az esetenkénti csapadékkal bemosódnak a talajba vagy a felszíni vizekbe. Ha ezt az eső intenzitása és a terület lejtőssége fokozza, akkor ez nemcsak tetemes felszíni vízszennyezést indít be (és tart fenn), de egyben nem-kevés gazdasági-veszteséget is okoz az agrár-tevékenységre vonatkozóan. Hasonló terjedéssel kell számolni az alkalmazott növényvédő-szerek esetében is: ezek súlyosságát csökkentő tényezők a szer gyakorta lényegesen kisebb víz-oldékonysága és a (tervezett) lebomlási-ideje; súlyosságát növelő tényező pedig az alkalmazott szer behatási-erélye a legkülönfélébb élő-szervezetekre (ami több-nagyságrenddel magasabb lehet a szimpla anorganikumokénál).
Ma már a vashiány esetén is választhatunk vasban gazdag ásványvizet. Csak azt kell figyelni, hogy a címkén fel legyen tüntetve, hogy a termék minimum 1 milligramm vasat tartalmaz. Zárásként fontos megjegyezni, hogy a természetes ásványvizeknek kedvező az összetételük, jó az ízük, kiváló szomjoltóak, illetve energiamentesek. Korosztálytól, napszaktól, időjárástól függetlenül a fogyasztásukat mindenki számára csak ajánlani lehet, a címkén feltüntetett ásványianyagok mennyiségének figyelembevételével.