Fennmaradási engedélyezési eljárást kell lefolytatni, mind az ásott, mind a fúrt kutakra, vagyis minden olyan kútra, amit engedély nélkül létesítettek. 1965. július 1. -ig engedély nélkül lehetett ásott kutat építeni. 1992. február 15-ig hatályban lévő 32/1964. (XII. 13. ) Korm. rendelet alapján az ásott kút megépítéséhez csak akkor nem volt szükséges engedély, ha: a) annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg; b) élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább húsz méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. Mivel jár a kút bejelentési kötelezettség?. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságban van; c) a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége nem haladja meg a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket. 1992. február 15. napját követően azonban mindenféle kútépítés engedélykötelessé vált.
Az országgyűlés még 2020-ban módosította a vízgazdálkodási törvény fúrt kutakra vonatkozó szabályozását, így meghosszabbodott az engedély nélkül létesített, mezőgazdasági öntözésre használt kutak bejelentési kötelezettségének határideje. Eredetileg a vízjogi fennmaradási engedély beszerzését 2020. Ascot kut bejelentese 2020. december 31-ig kellett volna megtenni, azonban a határidőt kitolták 2023. év végére. Az új kutak létesítését is egyszerűsítette a kormány egy világosabb igénybejelentővel, tehát kevesebb költséggel és adminisztrációval lehet így vizet nyerni az öntözéshez. Pándi Gyula ombudsman, a jövő nemzedékek szószólója bár örült, hogy változik a vízgazdálkodási törvény, például szigorúbb feltételekhez köti a mélységi fúrásokat, valamint bizonyos területeken nem engedélyezett a kútfúrás, hiányosságokat is lát: már korábban jelezte, hogy sok 20-30 évvel ezelőtt ásott kút van, amelyek regisztrációja nem teljes, akár rossz helyen is lehetnek, ezek helyzetét a jogszabály nem is rendezi megnyugtatóan. A törvényben egyetlen szó sem esik továbbá arról, hogy bárki is ellenőrizné az 50 méteres kútmélység betartását.
Bándi Gyula biztos észrevételeit beépítették a javaslatba, Nagy István agrárminiszter találkozott is vele személyesen, hogy ezekről tárgyaljanak. Az új jogszabályba ezek egy része is bekerült. A kerti kutak ügyében fontos bejelentést tett a kormány - Napi.hu. Korábban nemcsak az ombudsman, hanem környezetvédelmi szervek is kifogásolták, hogy túl könnyű a kútásás, ami ugyan pillanatnyi segítség a kistermelőknek és az agrárium többi szereplőjének, de a környezeti terhelésük miatt nagy kárt okozhatnak. Felhozták, hogy évről évre csökken a Kárpát-medencében a víz mennyisége, így hosszú távon felelőtlen döntés, ha a lakosság könnyebben termelheti ki a mélységi vizeket.
Az ásott és házilag fúrt kutak emberi fogyasztásra sok esetben nem alkalmasak, mert többségük a talajvízből, vagy a felsőbb, már elszennyeződött talajrétegekből táplálkozik. Ezekbe a talajrétegekbe szivárognak el a házi szennyvízderítőkből elszikkadt, emberi fekáliával szennyeződött, és az állattartó telepek, de házi kedvencek ürülékével, növényvédő szerekkel is szennyezett, talajba szivárgó esővíz is. Bevizsgálás nélküli fogyasztásuk nagy egészségügyi kockázatokat rejthet magában, ezért javasoljuk, hogy laboratóriumi bevizsgálás nélkül még a konyhakerti növények locsolására se használják! Fúrt vagy ásott kutak vizének egészségügyi veszélyei. Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a saját, házi kútjaikból kitermelt vizet tilos az utcai ivóvízhálózattal összekötni még akkor is, ha azt a tulajdonukban álló belső hálózatukon, telekhatáron belül teszik meg! Laboratóriumi vizsgálatok közül először az alap vízkémiai paramétereket kell megnézni, mert sokszor már itt kiderül, hogy a kútvíz nem felel meg az ivóvíz követelményeinek (pl. nitrátos).
Erről leginkább a kút mélysége árulkodik: ha 20 méternél nem mélyebb, akkor feltehetőleg csak talajvizet gyűjt a kút; 4. csak családi célt szolgál, (locsolás vagy ívóvíz); 5. kevesebb, mint évi 500 m3 vízkivétel (pl: kerti fúrt kút). Az 500 m3 /év mennyiség napi bontásban átlagosan 1, 37 m3 /nap vízkivétel jelent. Ebbe a nyári hónapok alatti locsolás általában belefér. A katasztrófavédelemnél (mint területileg illetékes vízügyi hatóságnál) kell bejelenteni azt a kutat (vagy kutakat) amelynek 1. tulajdonosa nem magánszemély; 2. magánszemélyé a kút, de használatából a tulajdonosnak bevétele van, pl: fóliasátras-, őstermelői tevékenység; 3. magánszemélyé a kút, de az évi vízkivétel több mint 500 m3. 4. Ascot kut bejelentese supply. vízbázisvédelmi területen áll. Arról, hogy a kút milyen földrétegből gyűjti a vizet vagy vízbázisvédelmi területen áll a területileg illetékes vízügyi igazgatóság tól kérhető tájékoztató! A területileg illetékes vízügyi igazgatóság Látrány esetében Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 7623 Pécs, Köztársaság tér 7.
A vízkémiai vizsgálatok után, amennyiben azok megfelelőek, az ihatóság megállapításához vízmikrobiológiai paraméterek vizsgálata is szükséges. Az ivóvíz követelményeit, előírt határértékeit "az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X. 25. ) Kormányrendelet" tartalmazza. A vízvizsgálatok eredményét minden esetben össze kell vetni a kormányrendelet által előírt határértékekkel, amennyiben a vizsgált paraméterek ennek megfelelnek, úgy a kútvíz nagy valószínűséggel iható. Mivel a környező területekről történő elszennyeződés veszélye folyamatosan fennáll, célszerű időközönként, helyi adottságoktól (geológiai) és kútmélységtől függően rendszeresen vizsgáltatni a kútvíz minőségét. Kútvizének vizsgálatát megrendelheti a FEJÉRVÍZ laboratóriumában is, a kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok pontos árára az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen tud árajánlatot kérni. A vizsgálat megrendelőlapját honlapunkról idekattintva letöltheti, vagy további információért kérjük, keresse Ivóvízvizsgáló laboratóriumunkat a 22/505-264-es telefonszámon.