Mikor beszélünk eltartási, és mikor beszélünk életjáradéki szerződésről? Az eltartási szerződésnek több jellegzetessége is van. Ilyen például az, hogy az eltartó, tehát a kötelezett nem ingyen ápolja, gondozza az eltartottat, vagyis a jogosultat, hanem bizonyos ellenérték fejében. Ez nem csak ingatlan átruházása lehet, hanem akár ingóságé is. Persze nincs akadálya annak sem, hogy a felek ingyenes tartásban állapodjanak meg. Sőt közeli hozzátartozóknál egyenesen vélelmezik az ingyenességet, ha a körülményekből más nem következik. Másik sajátossága a szerződésnek, hogy jellemzően nem egy-két évre kötik, hanem hosszabb időre, általában a jogosult élete végéig. Amennyiben az ellenszolgáltatás lakás vagy más ingatlan, akkor a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg – esetleg terménymennyiség – időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles, míg a másik ezért cserébe általában valamilyen ellenszolgáltatást nyújt, de elképzelhető az ingyenesség is.
Mindenképp szerződést szeg, ez egyértelmű. Ekkor azt lehet tenni, hogy az eltartásra jogosult az ingatlanért kapott biztosítékot kapja meg – ha be van jegyeztetve a tartási jog – akkor pedig magából az ingatlanból kaphat kielégítést. Olyan is előfordulhat, hogy a viszony romlik meg – visszafordíthatatlanul – a felek között. Ilyenkor persze lehetetlenné válik a gondoskodás. Ezért a bíróság életjáradéki szerződéssé teheti a korábban megkötött tartási szerződést, és megjelölheti a kötelezett számára a részletesen előírt szolgáltatást az eltartott felé. Amennyiben ez sem megoldható, akkor a bíró végső esetben a szerződést szűnteti meg. Elszámolásnál minden esetben figyelembe kell venni a szerződés egyediségét és minden egyéb körülményt. Fontos tudni, hogy a bíróság nem dönthet úgy eltartási szerződés esetében, mely ítélet ellen mindkét fél tiltakozna! Ráadásul a felek – még mielőtt bírósághoz fordulnának – egyedileg és szabadon módosíthatják idő közben a szerződést, vagy akár meg is szüntethetik.
laci425 2018. 09:35 Üdv mi történik akkor ha eltartási szerződés utána 2-3 héttel lebetegedik annyira az eltartott hogy már csak 2-3 hetet adnak neki az orvosok?? van ennek valami idő korlátja hogy pl a szerződés után 1 hónappal meghal? vagy valaki támadhatja ezt a szerződést? mert hogy elég kevés volt az eltartott idő? előre is köszönöm a választ Laciapu51 2018. 30. 10:11 T. Kovács Úr! Köszönöm a válaszát! 2018. 29. 11:19 Az nem ettől függ. Hanem hogy te vagy-e a tulajdonos, és neki engedtél-e valami bejegyzett jogot (haszonélvezet, használat). 2018. 11:14 Tisztelt Fórumozók! Eltartási szerződésem van egy idős bácsival. Az lenne a kérdésem, hogy a beleegyezésem nélkül bejelentkezhet-e más személy a bácsihoz (eltartotthoz)? Segítségeteket előre is köszönöm! 2018. 26. 16:48 2018. 14:12 "Elég sok hitellel rendelkezik anyósom, ha ezt nem fizeti, követelhetik tőlünk a hitelek megfizetését? " Legfeljebb csak a párodtól. tina26 2018. 13:43 Tisztelt Olvasók, Tisztelt Ügyvéd Úr! Információra lenne szükségem, párom eltartási szerződést szeretne kötni az édesanyjával, amitől én félek.
Személyes Tartás Az eltartási szerződésnél meghatározó a személyes jelleg. Vagyis a szerződésben szereplő fél köteles teljesíteni, hiszen az eltartottnak nem mindegy, hogy ki gondoskodik róla. Ezek alapján a jogosult nem is köteles elfogadni a más által nyújtott tartást. Az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani: De hogy mit tekinthetünk megfelelő eltartásnak, az változó lehet. Egy azonban biztos, semmi esetre sem egy minimális tartást kell érteni alatta. Alapvetően a következők mindig megilletik a jogosultat. élelmezés, lakás, fűtés, világítás, mosás, ruházat orvosi kezelés, gyógyszer a jogosult korának és egészségi állapotának megfelelő ápolás a jogosult halála után illő temetés Minden esetben figyelembe kell venni ezeken kívül az eltartott szükségleteit, az általa átruházott vagyon értékét. A kötelezett részéről a szolgáltatott tartás csak akkor megfelelő, ha folyamatosan és kellő időben történik. Mit lehet az eltartás biztosítása érdekében? Tartási szerződés esetében a tartás ellenértéke, vagyis például a lakás a szerződés megkötésekor az eltartó tulajdonába kerül.
Ebben az esetben, ha a szerződés közös megegyezéssel nem módosítható, az eltartó kérheti a bíróságot is a szerződés módosítására, átalakítására vagy megszüntetésére. NE LEGYEN NYOMASZTÓ ÉS BONYOLULT AZ INGATLANELADÁS! Hívj minket, és segítünk stressz mentessé tenni a folyamatot!
A kötelező tartalmi elemek egy része a megrendelő érdekét szolgálja. Így például a felek megállapodása esetén rögzíteni kell a fővállalkozó kivitelező által a garanciális, valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét. A kötelező elemek másik csoportja a kivitelező részére nyújt garanciát, például az építtetőnek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik. "A legtöbb kötelező tartalmi előírás azonban mindkét fél számára jelentőséggel bír, hiszen mindkét fél elemi érdeke, hogy a szerződés lényeges feltételei, így különösen a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység és az építési munkaterület pontosan kerüljön megjelölésre. " folytatja dr. Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértője. Hasonlóképpen, részletesen rögzíteni kell a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket, a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét.