A chicago hercegnő kritika 6 Operett és musical mesgyéjén - Pótszékfoglaló Fura, de ebből a bizarr egyvelegből végül valami kellemes kerekedik, Borbás Barbara (Mary) alakítása kicsit ingadozik a vidéki naiva és a magabiztos nagyvárosi milliomoslány között, de remekül énekel és táncol, Dolhai Attila (itt Borisz, de amúgy az Operettszínház örök Rómeója) mindebben méltó partnerének bizonyul, s mikor Lőrinczy Attila szövegátírásainak köszönhetően Mary odakiáltja, hogy lehetsz király, nevetés fut végig a nézőtéren, hiszen ez a Rómeó és Júlia musical leghíresebb dala, Dolhaira szabott kacsintás. Kerényi Miklós Máté a lábaival zsonglőrözik, Dancs Annamarival összhangban, és Szulák Andrea sem okoz csalódást. Sajnos, a díszletek túl operettesek a modern zenékhez és a keringők idején túllépő táncoktól, de ennyit igazán elnézhetünk, elvégre észre sem vesszük, annyian csinálnak annyi mindent a színpadon. Nem is operettben érezzük magunkat, hanem revüben, kár, hogy a kánkán elmaradt. Bordás Barbara (Mary Lloyd, a majdani hercegnő) Bedő J. István | Nem túl sok maradt meg Kálmán Imre eredeti operettjének szövegkönyvéből, amit két igen derék osztrák operettiparos épített meg.
KRITIKA: A chicagói 7-ek tárgyalása 08:32 | IGN - Elvek és előítéletek A modern amerikai történelem egyik legismertebb perét dolgozza fel Aaron Sorkin szellemes és érzelmes pillanatokkal teli bírósági drámája, amely természetesen korunkra is bőszen reagál.
Jó kis darab. Andrea Csoszánszkyné Mizsur Magas színvonalú profi előadás! Szívesen megnézem még egyszer! Judit Lukács Már kétszer megnéztem. Nem egy hagyományos operett. Fantasztikus ahogy a jazz-swing zene keveredik az operettel. Mert ez egy bolond szerelem
Dolhai Attila (Borisz herceg) figurája kellően egysíkúnak van kitalálva, és ezen mit sem változtat, hogy szépen énekel – ez hivatali kötelessége. Felháborodása, hogy Mary csupán a lánykák fogadása miatt foglalkozott elbűvölésével, kizárólag ebben a mesebeli közegben fogadható el, a zenében sajnos nincsen kirobbanó dráma. A nagy lelepleződés (ti. hogy igazi szerelem született a fogadás háttérben) tökéletesen beleillik a már említett feje tetején álló dramaturgiába. Amit a néző már az első konfliktus kirobbanásakor várt, a nagy egymásra találások és leánykérések derűs kísérője a fúziós zene: Borisz enyhít hagyományőrzésén, és Mary is megmagyarázza neki, hogy a charleston csupán átritmizált csárdás – és a két dallam is összeszövődik. A két zenekar: a prímás Ökrös Tibor, a szaxofonos Bársony Bálint A történet valódi 20. század eleji fantasy (nem létező körülmények között mozgó sztori teljesen földi szereplőkkel), ezen tehát a dramaturgoknak kellett segíteni. Az egész egy kicsit rólunk is szól, az eladósodottságról, az elvtelen alkukról, a pénz hatalmáról (mérsékelten ízlésesre fazonírozott utalásokkal) és persze napjaink rajzfilm-, képregény- és celebvilágbeli hőseiről.
Dennis Martin: Die Päpstin A pápanő József Attila Színház Dorian Gray Spirit Színház István, a király Budapesti Operettszínház Káosz Karinthy Színház Ebben élen jár az eddig inkognitóban megismert herceg, de a kedves mama, Lizaveta hercegnő sem tud bánni a pénzzel. Ebbe a szituba csöppennek be a lányok, meg a róluk levakarhatatlan Mr. James Bondy. Belép a második konfliktuscsomag: a Lloyd-lány, Mary feltőkésítené az országot, cserébe és első lépésként megveszi a palotát, hogy felújítsa, kihajigálná az ősök képeit és hasonló ócskaságokat. Dolhai Attila (Borisz herceg) figurája kellően egysíkúnak van kitalálva, és ezen mit sem változtat, hogy szépen énekel – ez hivatali kötelessége. Felháborodása, hogy Mary csupán a lánykák fogadása miatt foglalkozott elbűvölésével, kizárólag ebben a mesebeli közegben fogadható el, a zenében sajnos nincsen kirobbanó dráma. A nagy lelepleződés (ti. hogy igazi szerelem született a fogadás háttérben) tökéletesen beleillik a már említett feje tetején álló dramaturgiába.