Mondjuk ez várható volt. Mert rendnek kell lenni. Fotó: Nagy J. Zsuzsa További fotók itt efott
napi megtekintések: 1 megtekintések száma: 39992
Kedves Látogatónk! A Zeneszö oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8. 0, illetve Mozilla Firefox 4. QUIMBY - Senki se menekül | Zene videók. 0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok. Google Chrome letöltése Mozilla Firefox letöltése Internet Explorer letöltése Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.
Meg persze volt a címéhez méltóan latinos Cuba lunatica is, amely előtt Livius pár szóban megemlékezett az aznap hajnalban elhunyt Fidel Castróról, és egy pár dal erejéig összeült az együttes egy kb. 4×4 méteres kis színpadra is, hogy emlékezzenek azokra az időkre huszonéve, amikor még szinte csak ilyen kis színpadokon játszottak, olykor olyan klubokban, ahol egyébként a közönségnek sem volt sokkal nagyobb helye. Quimby senki se menekül na. A koncert egyes pontjain pedig olyan kis színesek dobták fel a show-t, mint a háttérben táncoló balerina, vagy– mintegy pihenésképpen a zenekarnak – egy jórészt (fokozatosan, egyesével beszálló) vendégek által előadott ütősbemutató mindenféle, valószínűleg lomtalanításból begyűjtött hordókon, műanyag kannákon és fém marmonkannán közel 10 percen át, amelyet a basszusgitáros, de ezek szerint más huncutságokra is hajlandó Mikuli Fefe kezdett egy 20 (vagy 25? ) literes, kb. negyedig töltött (és gondolom, bemikrofonozott) szódaautomatás palack döngetésével, amely, mint kiderült, egészen kiváló egzotikus hangú ütőhangszernek is.
Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: hétfő, 2013. december 30. Nézettség: 255 Tetszik 0 megjegyzés | 1 / 0 oldal Kaukázus: Sehol senki Nem parancsol senki — Slowfox LUI Senki nem szeret Utánad nem jöhet már senki más
Elégedetlen persze így sem voltam a koncert végén. A koncert során végig élt a színpad, dalonként változott a színpadkép, minden dalhoz sajátos, egyedi vetítés is tartozott, jobbára mindenféle szürreális gépállatokkal (madarak, lovak stb. ) és egyéb gépalkatrészekkel a vásznakon (amikor a zenészek kerültek a színpad két oldalán lévőkre, akkor azért a jobbkezes gitárosból sikerült néha balkezest varázsolni), de a fénytechnika is kitett magáért, és végre nem a közönség megvakítása volt a cél a fehér fénnyel szembeveretés révén, amit külön is tudok értékelni. Quimby senki se menekül ma. A hangzás szintén nem sok kivetnivalót hagyott maga után (Gerhes Tomi, egykor maga is zenész a 2. műsorban, a kezdetektől, a 25 évvel ezelőtti Tilos az Á…-beli fellépésektől kevergeti a zenekar hangjait – mert hát, amilyen a véletlen, akkoriban pont ő volt ott a hangtechnikus), szóval mondhatni, elégedetten dőlhetett hátra a nézősereg (dőlhetett volna, ha van mögötte valami). Állítólag 1, 5 év felkészülés áll az előadás hátterében, így utólag csak azt mondhatom: nem volt hiábavaló.