Kultúrport, Jeles Napok 1914. május 1. – felvonulás Budapesten Manapság május 1-e az emberekben kellemes emlékeket kelt (majális, napsütés, pihenés), de tudjuk-e, hogy a munka ünnepének eredete véres eseményekhez, politikai küzdelmekhez nyúlik vissza. Az eredendő problémát az jelentette, hogy a XIX. sz. elején a munkások napi 11-14 órát dolgoztak, s csak az 1830-as években vetődött fel először az a gondolat, hogy a munkaidőt csökkenteni kellene. A gondolat a reformok hazájában, Angliában fogant meg, s az értelmiség és a middle class tagjai mellett a gyártulajdonos Robert Owen is támogatta ezt a javaslatot. Maga Owen bizonyította is, hogy 10-10, 5 órás munkaidő mellett is nyereségesen képes működni egy üzem. Egyébként az is a munkaidő csökkentését siettette, hogy egyre bonyolultabb gépezeteket állítottak munkába, s ezekkel dolgozni, ezekre koncentrálni napi 12-14 órában egyre nehézkesebbé vált. Mindezek ellenére Angliában is csak 1847-ben látott napvilágot az a törvény, mely a 10 órás munkanap bevezetéséről intézkedett.
Puch kerékpár története Május 1. – ünnep és hagyomány - H Plusz+ A május 1-jei felvonulások története 33 csodás képben - Qubit Akribos óra története Sector óra története Majd 1856 április 21-én sztrájkba léptek az ausztráliai Melbourne városban dolgozó kőművesek és építőmunkások. A Melbourne-i Egyetemtől az ausztrál Parlamentig menetelve követelték a 8 órás munkaidő bevezetését a Ausztráliában. A terv sikerrel járt, az érintettek ugyanazért a bérért dolgozhattak rövidebb munkaidőben. Így a történelemben először érhetett el egy szervezett munkáscsoport ( ma már szakszervezet) sikert. Többek közt ez a jeles esemény is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma a május elsejét együtt tölthessük otthonainkban a családunkkal és ünnepelhessük a munka ünnepét. Az ausztrálok példáján felbátorodva ugyan, de csak 30 évvel később május elsején a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek. 350 000 munkás tüntetett több napon át, amíg a negyedik napon május 4-én el nem szabadult a pokol. A helyi anarchista vezetők a Haymarket Square-re tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, ekkor azonban a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a kivezényelt rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak.
Rendbontás Chicagóban 1886 május 1-én Chicagóban tüntetést szerveztek a munkások, amin nyolcórás munkaprogramot követeltek. Mivel a munkások közé anarchisták is kerültek, akik bombát robbantottak, a tüntetők és a rendfenntartó erők összecsaptak, több ember megsérült és tizenegyen (7 rendőr és 4 tüntető) meghaltak. 1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé. A nemzetközi kommunista mozgalom felkarolta a munkásmozgalom ideológiáját, így lassan, de biztosan, a XX. században igazi nemzeti ünnepé nőtte ki magát május 1-e. Május 1, mint nemzetközi munkanap A világon elsőnek a Szovjetunióban lett hivatalos ünnep, majd a II. Világháború után az egész keleti, kommunista blokkban elterjedt. Idővel a demokratikus nyugaton is nemzeti ünnepé nyilvánították a május 1-ét, a chicagói tüntetés emlékére. A legtöbb országtól eltérően az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában szeptember első hétfőjén ünneplik a munka ünnepét. A munka ünnepéhez egy katolikus ünnep is fűződik. 1955 óta május 1-én ünneplik Szent Józsefet (Jézus nevelőapja), aki a munkások védőszentje.
Az ausztrálok példáján felbátorodva ugyan, de csak 30 évvel később május elsején a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek. 350 000 munkás tüntetett több napon át, amíg a negyedik napon május 4-én el nem szabadult a pokol. A helyi anarchista vezetők a Haymarket Square-re tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, ekkor azonban a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a kivezényelt rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. A szocialista, anarchista és kommunista csoportok nagy része sikeresen teljesítette is a felhívást, és hivatalossá tették a május elsejei munkaszünetet. Mára a május elseje több mint 80 országban lett hivatalos munkaszüneti nap. Köztük van-e az Egyesült Államok (és Kanada? ) Bizonyos értelemben igen, ám hogy enyhítse a chicagói gyilkosságokhoz fűződő emlékeket, a hivatalos, szakszervezetek által is megtartott Munka Ünnepét Amerikában szeptemberben tartják, május elsejét pedig a "Lojalitás Napjának" keresztelték el. Isten áldja Amerikát.