Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell az I. ipari forradalom hatásait; a demográfiai robbanás, az urbanizáció fogalmát. Megismered azokat a társadalmi változásokat, amelyek a II. ipari forradalom következtében terjedtek el Európában. Megtanulod, hogy ekkor alakultak ki a városok modern funkciói. Minden technikai-gazdasági változás kihat a társadalomra, az emberek életmódjára. Gondolj csak bele, hogy egyetlen találmány, a személyi számítógép milyen mértékben alakította át a mindennapjainkat! I ipari forradalom. Ugyanígy volt ez több mint egy évszázaddal ezelőtt is. Azok a technikai újítások, amelyek elterjedtek a XIX. század végi Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, alapjaiban formálták át a kor társadalmát. A II. ipari forradalom legfontosabb társadalmi hatása a népességnövekedés volt. Ennek az egyik oka, hogy a technikai újításoknak köszönhetően a mezőgazdaság munkafolyamatait is gépesítették. Megjelentek a földeken a traktorok, a cséplőgépek, ezzel hatékonyabbá tették a termelést és növelték az élelem mennyiségét.
7- Automatikus fegyver Richard Gatling, az amerikai feltaláló forradalmasította a fegyverek világát, amikor 186-ban kifejlesztette a Gatling Gun-ot, az első automata géppuska. Új automata fegyvereket állított elő, amelyek több csatában az egyik legfontosabbak közé tartoznak, beleértve az amerikai polgárháborút és a világháborúkat is.. 8- Az izzólámpa A villamos energia használatának elméleti és gyakorlati alapját Michael Faraday tudós és kísérleti szakember határozta meg. Faraday a direktáramot hordozó karmester körüli mágneses téren végzett kutatásával alapozta meg a fizika elektromágneses mezőjének fogalmát.. A forgó elektromágneses eszközök találmányai a villamos energia gyakorlati felhasználásának alapját képezik. 1881-ben Sir Joseph Swan, az első izzólámpa feltalálója, közel 1200 Swan izzólámpát szállított a Savoy Színházba Westminster városában, Londonban, amely volt az első színház és az első nyilvános épület a világon, amelyet teljesen megvilágítottak. Ii. ipari forradalom találmányai. villamos energiára. 9 - Olajkivonás Annak ellenére, hogy a 19. század közepén sok erőfeszítés történt az olaj kinyerésére, az 1859-ben, Titusville-ben, Pennsylvania-ban lévő Edwin Drake kútja az első "modern olajkút".. Drake az Egyesült Államokban a kínai munkások fúrásából és vezetékes kinyeréséből tanult.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda esetében 45 milliárdot zárolnak, a Pénzügyminisztériumnál 30-at, a Kulturális és Innovációs Minisztérium 28 milliárdot veszít. A Honvédelmi Minisztériumnál 23 milliárd az elvonás, az agrártárcánál pedig közel 20 milliárd. A kutatásfejlesztés egyik fontos forrása, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 20 milliárddal kevesebb pénzből gazdálkodhat, de a határon túli magyarokat segítő Bethlen Gábor Alapnál is zárolnak 5, 5 milliárdot. A minisztériumok és kiemelt alapok költségvetéséből 415 milliárdos lehet az elvonás. A Paksi Atomerőmű bővítésétől 100 milliárdot vontak el. Fotó: MTI/Sóki Tamás Ami az egyes költségvetési tételeket érinti, ott egyértelműen Paks 2 a legnagyobb vesztes. Az atomerőmű bővítése kapcsán a tőkeemelésre szánt összegből vesznek el 100 milliárd forintot. Paks 2 a megszorítások legnagyobb vesztese - Privátbankár.hu. Ezen kívül az Eximbank tőkeemeléséből is elvonnak 12 milliárdot, ahogy a Garantiqa, a kkv-knak hitelgaranciát nyújtó szervezet is veszít 10 milliárdot. A fentiek mellet a Liget Zrt-tő elvonásra került 14, 2 milliárd tűnik még kimagasló összegnek.
Ennek következtében a fejlett államok gazdasága jóval több embert tudott eltartani, mint a megelőző korokban. A népességnövekedés másik oka az egészségügyi ellátás rohamos javulása volt. Új eredmények születtek az orvostudományban, a biológiában. Bebizonyították, hogy a kórokozók terjedésének melegágya a szennyezett víz, a piszok, a szemét. Ennek hatására javultak a higiénés körülmények, visszaszorultak a járványos megbetegedések. 11.1.4 A második ipari forradalom - DigiTöri. A demográfiai robbanás már nem Nyugat-Európát érintette – mint az I. ipari forradalom idején –, hanem inkább a kontinens középső és keleti államaiban bontakozott ki. Ebben a térségben a népességgyarapodás olyan gyors ütemben következett be, hogy komoly szociális problémákat okozott. Nem volt elég munkahely, nagy volt a szegénység és az éhezés a társadalom alsóbb rétegeiben. Ezeknek a nyomorgó tömegeknek a reménytelenségből kivezető utat jelenthette a kivándorlás a korlátlan lehetőségek hazájába, az Amerikai Egyesült Államokba. Európa szegényebb országaiból milliók indultak útnak szerencsét próbálni, legnagyobb számban írek, olaszok, lengyelek, magyarok.
Alfréd Nobel svéd fizikus felfedezésével biztonságosabbá, s egyben széles körben alkalmazhatóvá tette a nagyhatású robbanóanyagot, a nitroglicerint Az acélipar és a gépipar újításai, az ismétlő- és sorozatlövő fegyverek elterjedése jelentősen megnövelték a tűzerőt A monopóliumok: A második ipari forradalom idején óriási beruházásokra került sor, ami az egyes tőkés vállalatok, csoportok együttműködéséhez, az ipari és a banktőke összeolvadásához vezetett. A tőkés csoportok között kialakult kapcsolatokat összefoglalóan monopóliumnak nevezzük. Ezt az időszakot monopolkapitalizmusnak is szokás nevezni. A II. ipari forradalom társadalmi hatásai | zanza.tv. A folyamat során az ipari és a banktőke összeolvadt. A korszakra jellemző a felerősödő tőkekivitel A tőkekivitel nagyban hozzájárult az ipari forradalom elterjedéséhez, a fejletlenebb régiók felzárkózásához.