A lakáshasználat előzetes, szerződéses rendezése A kár a házasulandók vagy a házastársak a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen, szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ebben az esetben, ez a szabályozás lesz az érvényes. Közös lakás használata nélkül. Ebben a szerződésben szabályozni lehet, ki lesz jogosult a lakás kizárólagos használatára, a távozó házastárs tarthat-e igényt a lakáshasználati jogának ellenértékére vagy cserelakásra, stb. A szerződés alapján az erre feljogosított házastárs követelheti a lakás elhagyását vagy a használati joga ellenértékének megfizetését. A házastársak ebben a szerződésben megállapodhatnak abban is, hogy milyen módon biztosítják gyermekeik lakáshasználatát. Ha ez a megállapodás, a bíróság megítélése szerint nem felel meg a gyermek érdekének, a házastársi közös lakás használatát a szerződésben foglaltaktól eltérően is rendezhetik. A lakáshasználat rendezése az életközösség megszűnése után Ha az életközösség megszűnt, a házastársak egymásközti megállapodással rendezhetik a további lakáshasználatot.
Túl sokat nem kell azon tépelődni, hogy mitől is lesz igazán izgalmas egy társasház élete. A közös tulajdon használata és fenntartása számtalan kérdést vet fel, amire egy közös képviselőnek válaszokat kell találnia. A közös tulajdon fogalmáról, a hozzá kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről, védelméről és megszüntetéséről a Ptk XIX. fejezete rendelkezik. A társasházak esetén ez a háttérjogszabály vonatkozik azokra az esetekre, amiről a társasházi törvény nem rendelkezik. Ahhoz, hogy megértsük a különbségeket és hasonlóságokat, kezdjük a fogalmakkal. Közös lakás használata kötelező. Közös tulajdonról akkor beszélhetünk, ha valamely dolog tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet. Az osztatlan közös tulajdon esetén egy ingatlannak több tulajdonosa van, azonban a jogosultságok – a birtoklás, használat, rendelkezés joga – mindegyik tulajdonostársat ugyanúgy megilletik, mintha egyedüli tulajdonosok lennének. A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (tartófalak, kémények, tetőszerkezet, lépcsőház, pince stb. )
A lakáshasználati jog ellenértéke nem más, mint a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. A távozó házastárs ennek az összegnek csak egy részére tarthat igényt, amely őt a volt házastársa és a gyermekek számára figyelemmel arányosan megilleti. (Ha csak a házastársak használták a lakást, a lakáshasználati jog ellenértékének a felére, egy gyermek esetén egyharmadára tarthat igényt. ) Ez az összeg a lakáshasználati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb általában nem lehet. Eltérően alakul a szabályozás abban az esetben, ha a lakás a házastársak közös tulajdonában van. Házastársi közös lakás rendezése. Ilyenkor a rendezés elsődleges módja a lakás használatának megosztása. A bíróság a közös tulajdonban lévő lakás használatát azonban csak akkor oszthatja meg, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. A megosztás úgy történik, hogy a bíróság egyes helyiségeket (lakószobákat) az egyik, illetve a másik házastárs kizárólagos használatába ad, míg a többi helyiség (konyha, fürdőszoba, WC) közös használatban marad.