A Tési-fennsík északi lejtőjén álló, masszív fatorony ízelítőt nyújt a lankás, erdőfoltos bakonyi tájból, és távlatokat nyit az egyébként kilátásoktól mentes platóról. Hiába a Bakony legmagasabban fekvő települése, a platón hosszan elnyúló Tés közeléből nem nyílik kilátás a környező tájra. A lösz fedte, ezért beszántott Tési-fennsíknak ugyanis oldalsó lejtőire szorult az erdő, amit sziklaformák sem törnek át, így aztán kiemelt helyzetének dacára panorámával nem szolgál. (A szelíd domborzatú bakonyi tájra amúgy is jellemző, hogy általában a legmeredekebb lejtőket fedi rengeteg, míg az alacsonyabb fekvésű térszíneket belakta és szolgálatába állította a helyi lakosság. ) A helyzetet orvoslandó, 2014-ben kilátót emeltek a fennsík peremén. Tarvágás táblájából tör az ég felé Tés messzelátója, a gróf Széchenyi Zsigmond-kilátó masszív faépítménye. A környék erdőit kezelő Verga Zrt. Széchenyi Zsigmond gróf - Híres utazók sorozat - Montázsmagazin. a szabadságharc eszményei előtt kívánt tisztelegni a torony 1848 cm-es magasságával, és gróf Széchenyi Zsigmond vadászíró előtt a névválasztással.
A Capában látható kiállítás azonban csak egy a Vadászati Világkiállításhoz kapcsolódó számos kísérőprogram és időszaki tárlat közül. Érdemes például megtekinteniük a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Művészet és vadászat című kiállítását is, amelyen a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria legszebb vadászati témájú műveit láthatják. Gróf Széchenyi Zsigmond - Két kecske 1942Régi vadászkönyvek. Ugyanakkor a főváros mellett számos vidéki város (Hatvan, Gödöllő, Keszthely és Vásárosnamény) is bekapcsolódott a világkiállítás véráramába, érdekes programokat kínálva az elkövetkező hetekre. Gróf Széchenyi Zsigmond vadász-író fényképei Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Budapest 2021. november 28-ig
Középiskoláit a székesfehérvári Állami Főreáliskolában, majd a budapesti Ferenc József Főgimnáziumban végezte. 1915-ben érettségizett, ezután azonnal besorozták és az első világháborúban 1916-1918 között csapatszolgálatot teljesített. Ezután jogi tanulmányait kezdte, de 1919-ben abbahagyta, mert életcéljának a természet és az állatvilág tanulmányozását tekintette. Széchényi Zsigmond (kamarás) – Wikipédia. Felsőfokú iskoláit 1920-21 között Münchenben, Stuttgartban, majd 1922-23-ban Oxfordban és Cambridge-ben bővítette nyelvtudását és zoológiai ismereteit A második világháború és után 1924-32 között a Somogy megyei Kőröshegyen gazdálkodott, erre az időre esett első afrikai állatgyűjtő és vadászexpedíciója. 1927-től vadászott Egyiptomban, Líbiában, Szudánban, Kenyában, Tanganyikában és Ugandában. 1935-ben Alaszka következett, majd 1938-ban ismét Afrika. 1939-1944 között apja Fejér megyében levő birtokán vadvédelmi és vadbiológiai problémákon dolgozott. A második világháború alatt nagy veszteség érte. Leégett budapesti Istenhegyi úti villája, és megsemmisült trófeagyűjteménye.
Emellett gyűjtőszenvedélyét is fontos kiemelni, ugyan világrekorder mendeszantilop trófeája 1300 darabos trófeagyűjteményével együtt egy második világháborús bombázásban megsemmisült, de a halálakor 3000 kötetet számláló, világviszonylatban is ritkaságnak számító vadászati könyvgyűjteménye őrzi a szenvedélyes gyűjtő emlékét. A XX. század furcsa sorssal ajándékozta meg, a monarchiában nemesként nevelkedett grófot 1951-ben kitelepítették Budapestről, nyolc hónapot börtönben töltött, majd a Keszthelyi Helikon Könyvtárban lett "állományon kívüli segéderő". De éppen vadászati szaktudása és népszerű művei miatt költözhetett vissza a fővárosba az 1950-es évek végén. Átütő megjelenítőerőtől duzzadó szövegein a természet beható ismerete és rajongó szeretete érződik. Gróf széchenyi zsigmond. Fényképein is tetten érhető az a nem szűnő kíváncsiság, amely a növény- és állatvilág mellett az útjai során megismert emberek felé is irányult, bár legjobban a civilizációtól távol, egy tábortűz mellett ülve érezte magát. Természetszerető humanista gróf, könyvgyűjtő nemesi segédmunkás, vadász-író-fényképész, egy sokrétű ember fotográfiái.
Szintén itt őrzik az 1960-as évekbeli afrikai expedíciókból származó trófeákat is. A kurátor felidézte, hogy a monarchiában nemesként nevelkedett grófot 1951-ben kitelepítették Budapestről, és a Keszthelyi Helikon Könyvtárban lett állományon kívüli segéderő. A vadász-író-fényképész Széchenyi végül vadászati szaktudása és népszerű művei miatt költözhetett vissza a fővárosba az 1950-es évek végén.