2018. okt. 20. (szombat) 10:00 Bakonybél Teljes körűen felújított temploma újraszentelésével ünnepelhette millenniumát a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor szerzetesközössége október 20-án a rend prímás apátja, számos európai monostor elöljárója és nagyszámú vendégsereg jelenlétében. Sokan szeretik a bencéseket – erről tett tanúságot a templomszentelésre összegyűlt sokaság. Sokfelől érkeztek, hogy együtt ünnepeljék a bakonybéli bencés közösséggel templomuk megújulását és bakonyi megtelepedésük ezeréves jubileumát. A település iskolájának udvarán gyülekező ünneplőket Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát szavai fogadták: "Itt, a templomon kívül gyülekezünk, és zarándokként vonulunk Isten házába. A templom Istennek kiszakított és lefoglalt tér, a monostor középpontja és szíve, a szerzetesközösség mindennapi imádságának helye, de az egyházközség számára is az imádság otthona. Bejártuk a bakonybéli monostort. Tere ad helyet nekünk, formál bennünket, hogy mi magunk is élő kövekként épüljünk egymásra, váljunk egyházzá, Isten szent templomává. "
A monostorokhoz ősidők óta tartoznak kertek. A Szent Mauríciusz Monostor gazdasága termékeivel és szolgáltatásaival az ezeréves bakonybéli bencés hagyomány alapján az egész ember fenntartható jólétét szolgálja mindenki életében, akivel közösségünk kapcsolatba kerül – vallja a bakonybéli bencés közösség gazdálkodási hitvallása. A bakonybéli monostor kertje minősített biogazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Baán Izsák lett a bakonybéli bencés monostor új perjele - Magyar Kurír - Új Ember. Az itt termesztett gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkoznak a szerzetes atyák Baán Izsák perjel vezetésével. Kertjük gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek. A monostor kertjében jól megfér egymás mellett a gondosan ápolt gyógynövényes és gyümölcsös, valamint a zabolátlan természetnek teret adó arborétum. A történeti kert többszáz éves fái mellé az 1998-as újraalapítást követően új telepítések kerültek és kerülnek folyamatosan.
A török hódoltság ideje után visszatérő szerzetesek kezdetben sikertelenül keresték a középkori romokat az erdő által visszahódított területen, és csak 1695-től lehetett megkezdeni a romok közvetlen környezetének kitisztítását. A 18. A közösség történetét a Szentlélek írja – Interjú a bakonybéli bencések leköszönő és új vezetőjével | Magyar Kurír - katolikus hírportál. századi barokk stílusban újjáépült bakonybéli bencés rendház napjainkban Forrás: Wikimedia Commons/Attila Terbócs Ebből az időszakból származhatnak az ásatás során előkerült legkorábbi, de már a hódoltság utáni éremleletek is. Szintén az újjászerveződő bencés közösség korai emlékei közé sorolható az a habarcskeverő láda, melynek falenyomatos maradványai viszonylag ép állapotban kerültek elő. Élénk kolostori élet folyhatott itt a középkorban A beszámoló szerint a szelvényekben az újkori rétegek alatt feltárt középkori falakból egy meglehetősen összetett kép rajzolódik ki. Ezek - méreteiknél fogva - nagyrészt emeletes épületek maradványai lehetnek, az előkerült fehér vakolatdarabkák, illetve egy kőből faragott ablakkeret töredékei lakó- vagy gazdasági épületekre utalhatnak.
"Közösségünk több hónapon át gondolkodott az elöljárói szolgálatról, aminek eredményeként Ábel atya, aki immáron tizenkét éve látta el ezt a feladatot, átadja a stafétabotot Izsák atyának" – számol be a döntés hátteréről a szerzetesi közösség a Facebook-oldalán. Halmos Ábel OSB továbbra is a bakonybéli testvéri közösség tagja marad, és plébánosként gondoskodik a falu híveiről. Baán Izsák szeptember 1-jén, a 9. 30-kor bemutatott vasárnapi szentmisén kezdi meg szolgálatát, Hortobágyi Cirill főapát áldásával. A közösség szeretettel várja a szentmisére minden kedves barátját, és kéri, hogy imádsággal támogassák új elöljárójukat. * * * A bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hozott létre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította – olvashatjuk a monostor weboldalán.
Ugyancsak a tengely vonalára került a szintén olajfa ambó, és a bejáratnál elhelyezett keresztelőkút, a beavató szentség helye. "Ez a három szimbólum – oltár, ambó, keresztelőkút – küldetésünk szimbóluma. Krisztus áldozata, a keresztény hit tanítása és terjesztése ma is legfőbb elemei Istent dicsőítő szolgálatunknak" – fogalmazta meg Halmos Ábel perjel a szentelést megelőző sajtótájékoztatószélt róla, mekkora nagy öröm a közösség számára templomuk megújulása. "1998-ban tértünk ide vissza, ötven év szünet után. Viszontagságos a múltunk – háromszor kellett újjáépítenünk templomunkat, ami soha nem volt könnyű. Ma is rendkívüli erőfeszítés építkezni, nehéz megtalálni a megfelelő munkaerőt, és saját erőből a közösség nem lett volna képes rá" – mondott köszönetet a támogatásért, és kifejezte, milyen jelentős a bencés közösség számára a településvezetéssel megvalósuló példaértékű együttműködés. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szintén utalt a monostor viszontagságos történetére, mely háromszor is az újjépítés feladata elé állította a szerzeteseket.
Lesz idő megszeretni, ami a miénk, integrálni az új testvéreket. – Miben különbözik a ti közösségetek más szerzetesközösségektől? H. : A többi szerzetesközösségnek komoly intézményfenntartói feladatai vannak, mi egyedül a bakonybéli plébániát látjuk el. Biztos szívesen bíznának még ránk plébániákat, mert kevés a pap, mégsem vállalunk többet. Mert a mi karizmánk az, hogy közösségként tegyünk tanúságot. A monasztikus élet közös élet: együttlét az imádságban, az étkezéseken és közösség a Szentlélek akaratának kutatásában. : A bakonybéli közösség hangsúlya nem annyira a szolgálaton, hanem a jelenléten van: imádsággal jelen lenni egy helyen, művelni, gondozni az életet, tanúskodni Isten országáról az ideérkezők felé – ez a bencés karizma bakonybéli változata. Kevés férfi közösség van, amely a keresztény élet szemlélődő dimenzióját próbálja előtérbe helyezni, mi erre törekszünk. Ezenkívül sajátossága a mi kis monostorunknak a szoros testvéri közösség, a radikális osztozás. Épp most jöttünk vissza egy egyhetes nyaralásból, közös kirándulásokkal, beszélgetésekkel, imával tarkítva.
közreműködésével, vagy gyógynövényes kozmetikumok Csorba Csaba, natúrkozmetikum-készítő műhelyében. November a nyáron és ősszel megtermelt gyógynövények piaci előkészítésének a hónapja. A már említet kertben a bakonybéli szerzetesek termesztenek levendulát, lestyánt, bazsalikomot, citromfüvet, fodor- és borsosmentát, kakukkfüvet, zsályát, bíbor kasvirágot, körömvirágot, a mezőn bodzát, csipkebogyót, galagonyát, csalánt, orbáncfüvet, medvehagymát gyűjtenek. A gyógyfüveket a szárítópadlásokon fatálcákon kiterítve és fellógatva szárítják, majd leszárazzák és csomagolják. A látogatók a gyógynövényszárító padláson betekintést is kaphatnak a gyógynövények feldolgozásának folyamatába. Gemmauríciusz Bronzműves Műhely – avagy a fémbe foglalt imádságok A kézműves- és biogazdálkodás, helyi termékek mellett a szerzetesek "kisipari" tevékenységet is végeznek a bakonybéli monostorban. Vallják, hogy a keresztény szimbólumok, amelyeket közösségi tereinkben vagy testünkön viselünk, Krisztushoz és egymáshoz tartozásunkat jelölik.