Az EFOP 3. 6. 2 projekt keretében megrendezett "A stratégiai menedzsment legújabb kihívása: a 4. ipari forradalom" címet viselő konferencián és workshopon vehettek részt 2018. október 18-19. között magyar és nemzetközi kutatók. A rendezvény elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a hazai kutatók bemutathassák a digitális transzformációval, Ipar 4. 0-val kapcsolatos kutatásaikat, főbb eredményeiket, és kapcsolatokat építhessenek. Mindemellett arra is kiváló lehetőséget szolgáltatott, hogy a résztvevők első kézből, vállalati vezetőktől és a kormányzat képviselőitől értesülhessenek a digitalizáció hazai kihívásairól és helyzetéről. A negyedik ipari forradalom nem az ipart, hanem minket változtat meg | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A sajtóban és a közbeszédben is egyre többet hallhatunk a "negyedik ipari forradalomról", mégis keveset tudunk arról, pontosan mit jelent ez. Negyedik ipari forradalom vagy Ipar 4. 0 alatt általában az információtechnológia, a biotechnológia és a robotika olyan kritikus, ugrásszerű fejlődését értjük, ami a gőzgép, a vasút vagy az elektromosság elterjedéséhez hasonló mértékű termelékenységnövekedést eredményez, és ami jelentős mértékben újradefiniálja gazdasági-társadalmi környezetünket.
Kék és fehér galléros munka a HR Portál definíciójában itt. Mi is a negyedik ipari forradalom? (angol videó) Kína a negyedik ipari forradalomhoz való felzárkózást nagyon komolyan veszi. Olyannyira, hogy az Egyesült Államok mesterséges intelligencia kutatását utolérte, sőt már le is előzte. Mindeközben az IBM egy milliárd dollárt fektetett abba, hogy felzárkóztassa az "új galléros" munkásokat erre a munkapiaci változásra. Miközben az automatizáció várhatóan az ember által végzett feladatok sorát váltja ki már 2019-ben, az új munkapiaci pozíciókban nagy hiány várható. Milyen gyors lesz a negyedik ipari forradalom?. Feltehetően ezt a hiányt épp a jól képzett bevándorlók fogják pótolni. A negyedik ipari forradalom már elkezdődött és a ma élő generációk egyik legjelentősebb kihívását és lehetőségeit fogja okozni. A gépi tanulás (machine learning) és az intelligens gépek (smart machines) meg fogják vátoztatni a munkához való kapcsolatunkat és ez még a mi életünkben fog történni. A mesterséges intelligencia pedig 100%-ban hatással lesz a munkahelyeinkre, még pedig pár évtizeden belül.
A robotika és az intelligens gépek még csecsemőkorban vannak, de egy olyan világban, ahol már erőteljesen jelen van az IoT és az 5G, teljesen más lesz minden. A munkahelyek nagy része megszűnik és helyettük jönnek más lehetőségek. Ez a digitális átalakulás el fog érni egy olyan szintet, ahol a jelenlegi rendszer át fog lépni egy teljesen új korszakba, amelyet tudatos kapitalizmusnak nevezünk (smart capitalism). FELESLEGES EMBEREK keletkeznek nektek a negyedik ipari forradalom mentén. - YouTube. A World Economic Forum szerint a negyedik ipari forradalomnak köszönhető digitális átalakulás értéke az elkövetkezendő 10 évben 100 billió amerikai dollárral lesz kifejezhető, és ez érinteni fog minden szektort, iparágat és földrészt. A Wall Streeten a technológiai részvények értéke meghatározóvá fognak duzzadni, nagyobb tempóban növekedve, mint bármely más szektoré. Ha nem vigyázunk, a technológia maga alá fogja gyűrni, fel fogja emészteni azt a kapitalizmust, amelyet ma ismerünk. Ha a Big Tech cégeket (GAFA-ként is utalnak rájuk: Google, Apple, Facebook, Amazon) nem fogjuk leszabályozni a megfelelő formában és elbukjuk a mesterséges intelligencia szabályozását is (illetve nem alkotunk megfelelő védelmet köré/ellene), annak az lesz az eredménye, hogy a középosztályt visszafordíthatatlan fenyegetésnek tesszük ki Észak-Amerikában és Európában.
FELESLEGES EMBEREK keletkeznek nektek a negyedik ipari forradalom mentén. - YouTube
A mai modern világunk kialakulása során -eddig- 3 olyan nagy ipari forradalmon ment át, melyek teljesen megreformálták, megváltoztatták az ipari termelést és a mindennapjainkat.
Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ az október 18-19-én tartott stratégiai menedzsment konferencia egyetemünkön. Az eseményt Dr. Mészáros Tamás rektor emeritus nyitotta meg, majd Dr. Vilmányi Márton (Szegedi Tudományegyetem) moderálásával, Dr. Rácz Zsolt (Audi Hungaria Zrt. ), Dömény István (ELTEC csoport) és Pomázi Gyula Zoltán (Iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár) vitatták meg az Ipar 4. 0 legfontosabb kérdéseit. A hallgatóság soraiban a hazai egyetemek kutatói mellett számos vállalat vezetője is képviseltette magát. A kerekasztal-beszélgetést követően a résztvevők több asztaltársaságba rendeződtek, és World Café beszélgetések során vitatták meg, hogy jelenleg milyen kihívások azonosíthatók a munkaerőpiacon, és mennyiben segíthetik e problémák kezelését a digitális technológiák, valamint összességében hogyan látják az Ipar 4. 0 helyzetét Magyarországon. A délután folyamán két párhuzamos szekcióban mutathatták be a résztvevők legújabb kutatási eredményeiket, ezek: "Stratégia–technológia-projekt, avagy diszciplínák találkozása" és "Stratégiai korszakváltás: Digitális transzformáció és ipar 4.
Mit hoz a közeljövő? Nos, a McKinsey 2017. májusi elemzése szerint a digitális gazdaságra történő átállásnak még csak a kezdetén vagyunk, hiszen az élenjáró Egyesült Államokban is legfeljebb 20 százalékosnak tekinthető a digitalizáció általános szintje a potenciális lehetőségekhez képest. (Ez az arány az EU-ban még alacsonyabb: 12 százalék). Ami pedig minket, embereket érint: Robert Allen és az általa kidolgozott Engels' Pause formula szerint a dolgozók alkalmazkodási sebessége (és bérezése) elválik a technológia adta lehetőségektől, ami újabb problémákat vet fel. A formula arra épít, hogy a bérek 1800 és 1840 között stagnáltak, miközben a termelékenység és a gazdasági növekedés kilőtt. Több elemzés is kimutatta: az 1970-es évektől kezdve 2015-re a bérek és a GDP változása egymással ellentétesen mozogtak, vagyis mára a bérek részesedése a GDP arányában lecsökkent a fejlett gazdaságokban. A McKinsey elemzőház elemzése szerint a nyugat- európai középosztály mostani válságának egyik eredője az, hogy a fejlett gazdaságokban élő polgárok 65-70 százaléka olyan háztartásokban él, ahol 2005 és 2014 között a jövedelem nem változott, vagy éppenséggel csökkent.