A vízlépcsőt ellenzők legfontosabb érve az volt, hogy az építkezés tönkreteszi Budapest és környéke ivóvízbázisát – emelte ki a Duna-kör ügyvivője. Kifejtette: a vízáramlás sebességének csökkenésével "hihetetlen mértékben" leromlott volna a folyó öntisztuló képessége, vagyis az ivóvíz-bázisban nagyobb arányban jelent volna meg a lebegtetett hulladék és a kiülepedő nehézfémek. Vita:Bős–nagymarosi vízlépcső – Wikipédia. A beruházás ráadásul tönkretette volna a Duna legértékesebb, Nagymaros és Visegrád közötti látványát, illetve elárasztotta volna az ártéri erdőket, és öntözővíz nélkül hagyta volna a mezőgazdaságot – fűzte hozzá. A szakember hozzátette, hogy a síkvidékre tervezett vízierőműveken egy "hajánál előrángatott mérnöki megoldást" alkalmaznak, vagyis hegyek és völgyzárógát hiányában mesterséges medret, töltéseket és tározó tavat építenek ki a folyóval párhuzamosan, ami rendkívül nagy területen alakítja át a folyót, úgy, hogy ezzel egy időben nagyon kevés elektromos energiát állítanak elő. A beruházás nagyságát szemléltetve Droppa György aláhúzta: a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer mintegy 190 kilométeren alakította volna át a Dunát.
Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény 2007. április 22. – 2007. május 27. ( változások) Referálás Letelt az egy hónap Jelenlegi státusza: referált szócikk meglehetősen egyéni megoldással kezeli a cikk címe a kötőjelet. Bár nagykötőjel kellene, a könnyebb beírás miatt a kicsi is elfogadható, de szóközzel dúsítva teljesen helytelen... és lusta vagyok a hivatkozásokat kijavítani. -- Váradi Zsolt 2005. szeptember 4., 22:53 (CEST) [ válasz] na, ez pont egyszerre tűnt fel nekünk:) biztos, h nagykötőjel? ez ilyen állandósult izé, nem alkalmi, vagy hogy van ez... Bős nagymarosi vízlépcső rendszer. Alensha * 2005. szeptember 4., 22:57 (CEST) [ válasz] Semmi sem biztos, de a 263/c § szerint: "Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs... " itt meg ugye, a szép nagy gát jól összeköti. A viszonyunk hozzá meg olyan, amilyen. (Ja, és egy bizonyos politikai pártot is nagykötőjellel kell jól megnevezni) -- Váradi Zsolt 2005. szeptember 4., 23:07 (CEST) [ válasz] Igazuk van, de nézzék el nekem.
kamugeli személyes nagykövete a kicsi, de gazdasági kárt és határ problémát nagyban okozó Jávor Bence LMP>Párbeszéd politikusa, sikeres környezetvédelmi, magyar állami költségvetési, nemzetközi kártevése: Nagymaros, Dunakiliti és a Szigetköz. "Vízgazdálkodás és vízenergia Magyarországon" by Héjjas István Dr. Részletek: "Kerényi Ödön, a Magyar Villamos Művek Tröszt egykori műszaki vezérigazgató-helyettese annak idején kalkulációt készített, hogy a balul sikerült vízlépcső üggyel kapcsolatban mekkora veszteség érte Magyarországot. Ebben a következő tételeket vette figyelembe: – Kártérítési kötelezettségek Szlovákia felé. – Kártérítési kötelezettségek a beruházásban érintett ausztriai vállalkozók felé. – A félig megépült nagymarosi beruházás építési és lebontási költsége. Szerződéskötés Bős-Nagymarosról (1977) | 24.hu. – A szlovákoktól nekünk jogosan járó, de igénybe mégsem vehető villanyáram. Kerényi számításai szerint a teljes kárösszeg 1998-as árfolyamokon számítva 1, 45 milliárd USD-ra becsülhető. Mai forint vásárló értékre átszámítva ez 2500-3000 milliárd forint körüli összegnek felel meg, ami összemérhető az új atomerőmű beruházási költségével, vagy pedig meg lehetne építeni ebből a Dunán legalább három vízerőművet.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
A Duna kör támogatja a környezetbarát hajózást, de a Dunának ezen a szakaszán csak vízlépcsők nélkül. ORIGO CÍMKÉK - bős-nagymarosi vízlépcső. Általában nem vízlépcsőellenesek, hiszen kizárólag a síkvidéki vízlépcsőket ellenzik, míg a vízi energiát alternatív energiának tartják, de magyarországi felhasználására kevés esélyt látnak. Magyarországon még mindig sokan érdekeltek a vízlépcső megépítésében, ugyanakkor a világgazdasági válsággal különösen sújtott térségben, nem valószínű, hogy egy drága, de kevés energiát termelő létesítmény kormányzati támogatást kapjon. Kovács György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakmai főtanácsadója elmondta: a 20 évvel ezelőtti időkhöz képest pillanatnyilag szakértői szinten folyik tárgyalás a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. A bős-nagymarosi tárcaközi bizottság titkára kifejtette: az érintett két ország szakértőinek 2009 végéig kell megtalálniuk a hágai ítéletnek és az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak megfelelő rendezési célokat és az azok megvalósítására alkalmas intézkedéseket.
Tudok hibázni. Nyugodtan javítsák ki, ami rossz. JAK 2005. szeptember 4., 23:10 (CEST) [ válasz] Persze. És viszont. :) -- Váradi Zsolt 2005. szeptember 4., 23:14 (CEST) [ válasz] Hát, nem tudom. A valamitől valameddig viszony inkább arra érvényes, hogy pl. Győr–Sopron–Ebenfurt vasútvonal. A gát elsődleges funkciója végül is nem valaminek az összekötése. szeptember 4., 23:16 (CEST) [ válasz] És a két part összekötése? az nudli? -- Váradi Zsolt 2005. szeptember 4., 23:17 (CEST) [ válasz] A működés miatti pusztulást kell még bővíteni. -- Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 30., 18:04 (CEST) [ válasz] A nagykötőjel SZVSZ helytelen: a gát nem Bőstől Nagymarosig tartott volna, hanem külön gát van Bősnél, és egy másik Nagymarosnál. A kérdés: felfoghatja-e a nyelvtan úgy, hogy a rendszer összeköti a két települést? Wikipédia:Referálás/Bős–nagymarosi vízlépcső A kronológiát kijavítom, viszont a másolt szöveggel nem tudom mit csináljak! Üdv Szajci 2007. június 29., 13:27 (CEST) [ válasz] Kedves Szajci!
2. A kiülepedés nem csak a mederfenéken okoz problémákat. A lebegő részecskék lerakódása következtében megnő a víz átlátszósága, így több fény áll rendelkezésre a fotoszintetizáló vízi szervezetek számára. Elsősorban az algák fokozott szaporodása megnöveli a folyóvízben lévő szerves anyag mennyiségét. Ma éppen a lebegő hordalék árnyékoló hatása akadályozza meg ezt a folyamatot, mert az oldott ásványi tápanyag – nitrogén és a foszfor – amúgy nagy mennyiségben van jelen. 3. A duzzasztott szakaszok mentén – ma mezőgazdaságilag mind Magyarország, mind Szlovákia számára igen fontos területeken – megemelkedik a talajvíz szintje. Ennek következtében a talaj levegőtlenebbé válik, a talajban végbemenő mikrobiológiai folyamatok anaerob irányba tolódnak el. A magasabb karbonáttartalmú talajvíz megemelkedésének állandósulása miatt erősen karbonátos, mészakkumulációs szintek, sőt mészkőpadok alakulhatnak ki a kavicsréteg és a finomszemcsés fedőréteg határfelületén. Ez a talajt sekély termőrétegűvé, aszályérzékennyé teszi.