közös tulajdon megszüntetése, ingatlanjog, polgári jog, közös tulajdon, árverés, ingatlan árverés, ingatlan megosztás, tulajdonjog, tulajdonostárs A közös tulajdon megszüntetése A megszüntetés módjai és nehézségei Slágertéma az ügyfélfogadásokon: hogyan lehet megszabadulni a közös tulajdontól? És mit tehetünk, ha a tulajdonostársunk nem hajlandó közreműködni? A jelen bejegyzés a közös tulajdon megszüntetése érdekében igénybe vehető eszközökről szól. Mint azt korábbi bejegyzésemben már érintettem, közös tulajdonról akkor beszélhetünk, ha valamely dolog tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet. Közös tulajdont klasszikusan az öröklési jog és a házassági vagyonjog szabályai keletkeztetnek, de számos más jogviszony vezethet ilyen eredményre, így például az egyesülés, a vegyülés, a hozzáépítés, de természetesen kötelmi jogi ügylet (adásvétel, ajándékozás) is alkalmas lehet eme rettegett állapot előidézésére. II. Ki igényelheti a közös tulajdon megszüntetését? Bármelyik tulajdonostárs igényelheti, és e joga érvényesítése érdekében akár bírósághoz is fordulhat.
ingatlanok esetében jelentős áringadozás vagy időleges piaci helyzetek). A közös tulajdon megszüntetése során két nagyon fontos elvet kell kiemelni. Az egyik a sorrendiség elve, a másik pedig az, hogy nem érvényesül maradéktalanul a kérelemhez kötöttség elve. A Ptk. felállít egy sorrendet, amit követni kell a felek egybehangzó akaratnyilatkozatának hiányában: (1. ) természetbeni megosztás, (2. ) az egyik tulajdonostárs általi magához váltás, (3. ) közös értékesítés és (4. ) a társasházzá alakítás. Fontos, hogy a bíróság az eljárás során azt veszi figyelembe, hogy a felek kölcsönös, egybehangzó nyilatkozata alapján mely megszüntetési módot tartják kívánatosnak. Igaz, hogy a bíróság nincs kötve a felek akaratához, azonban a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. A közös tulajdont elsődlegesen természetben kell megosztani. Ha ez nem lehetséges, mert pl. a közös tulajdon tárgyát fizikailag nem lehet megosztani, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna, akkor a dolgot értékesíteni kell.
A bíróság által elrendelhető megszüntetési módok Kiemelendő, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti perekben a kereseti kérelemhez kötöttség elve nem érvényesül, vagyis a bíróság a törvényben meghatározott sorrendben valamennyi megszüntetési módot hivatalból vizsgálja. Kivétel, ha valamelyik módozatot a felek egyhangúlag kérik vagy egyhangúlag tiltakoznak az alkalmazása ellen. Ilyenkor ezek a nyilatkozatok kötik a bíróságot. A következőkben tekintsük át az alkalmazható módozatokat a közös tulajdon megszüntetésére. A törvényi sorrend betartása kötelező a bíróságnak a vizsgálat során. I. A természetbeni megosztás A bíróság elsődlegesen a fizikai megosztás lehetőségét mérlegeli. Az ingatlan természetbeni megosztását illetően egységes abban a bírósági gyakorlat, hogy csak jogerős közigazgatási engedély és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés foganatosítására alkalmas megosztási vázrajz megléte esetén kerülhet rá sor. Ezeket az igénylőnek kell beszereznie. II. Megfelelő ellenérték fejében a bíróság a másik/többi tulajdonostárs tulajdonába adja Ez a megoldás tulajdonképpen egyenértékű az I. esettel.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Ptk. alkalmazása körébe eső ügyekben a közös tulajdon megszüntetése során a társasházzá alakítás a közös tulajdon megszüntetésének az árverési értékesítést megelőző módja. Ez utóbbira ugyanis a Ptk. § (2) bekezdése értelmében csak akkor kerülhet sor, ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg. A társasházzá alakítás alkalmazhatóságának vizsgálatához nincs szükség külön keresetre vagy viszontkeresetre, ennek lehetőségét ezek nélkül is vizsgálni kell. A társasház létrejöttéhez azonban alapító okirat szükséges, amelyet a bíróság ítélete pótol, így meg kell, hogy feleljen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés követelményeinek, amelyhez további mellékletek csatolása is hozzátartozik. Mindehhez elengedhetetlen, hogy ezt a megszüntetési módot legalább az egyik fél kérelmezze. Emellett is csak akkor hozhat létre a bíróság társasházat, ha annak szükséges műszaki és jogi feltételei fennállnak. A társasházzá alakítás tehát hivatalból, kérelem és a felek együttműködése nélkül nem kivitelezhető.
Ha nem sikerül a tulajdonostársaknak megállapodniuk, akkor marad a peres út. Azonban ebben az esetben fel kell készülni egy hosszadalmas, költségesebb eljárásra. Egy ilyen per 1-2 évig elhúzódhat elsőfokon, az eljárásért illetéket is kell fizetni. Sőt, ha a tulajdonostársaknak az ingatlan értékében sem sikerül megegyezniük, akkor igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelésével állapítja meg a bíróság az ingatlan értékét, amelyet a feleknek meg kell előlegezniük (kb. 80-120 e ft). A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben-az eddigi bírói gyakorlat szerint- valamennyi tulajdonostársnak perben kellett állnia ( ún. kényszerű pertársaság). De a jövőre nézve várható, hogy az ésszerű időben történő elbírálás érdekében mellőzhető lesz ez, ha: jogvita tárgya a jogközösségen belüli jogközösség felszámolása pl. házastársak tulajdoni hányad megváltása a közös tulajdon használatilag annyira megosztott, hogy a tulajdonjogból fakadó jogok gyakorlása, kötelezettsgek teljesítése elkülönülést biztosít.