Korai, 15. század előtti szőnyegek – anyaguknál fogva – eleve nemigen maradtak fenn. Ezeket csak korabeli németalföldi, itáliai festőművészek képei alapján ismerjük. Így aztán a Holbein, Lorenzo Lotto, Memling vagy Crivelli név nemcsak művészt, hanem szőnyegfajtát is jelöl. A most látható válogatás szenzációja a két legkorábbi, XV. századi, egyedülálló szőnyeg, egyik stilizált állatalakos Crivelli-, másik Memling-töredék. Előbbit maga Batári Ferenc tette világszerte ismertté tudományos körökben, amelyhez hasonlót Carlo Crivelli velencei festő két festményén ábrázolt. Török szőnyeg neve da. Mellettük láthatók a telt, gazdag, érzéki mintás Holbein-szőnyegek, a szigorú, szögletes, kissé szikár mintákkal telehintett Memlingek, számos Lorenzo Lotto-darab körbefutó egzotikus virágtengerrel, középen geometrikus téglalappal – "hosszanti tengelybe rendezett sárga arabeszkráccsal", így a szakszerű felirat. Megtekinthetők főleg falon tartott skorpiós, madaras, "háromgolyós", azaz csintamani mintázatú "kis" usak szőnyegek; némelyikük ma is olyan puha, vastag, mint egykoron.
A török szőnyegekről szóló írásom előző részében a török szőnyegek történeti áttekintéséről olvashattak a Türkinfo olvasói. Ebben a cikkben a szőnyegszövéssel, a szőnyegek fajtáival ismerkedhetünk meg részletesebben. Ahogy arról már említést tettem korábban, a 19. században óta nőtt meg igazán az igény a török szőnyegek és kilimek (szőtt, csomózás nélküli nomád szőnyegek) iránt. Emiatt egyre több szőnyeggyár alakult Törökország-szerte. Napjainkban ezekben a gyárakban a munkások 95%-a nő. Vannak, akik otthon dolgoznak, mások a gyárakban. A gyári munkások nyaranta napkeltétől napnyugtáig akár 12 órát is szőnek, télen ez a nappalok rövidsége miatt 8-10 óra. Azok, akik otthon dolgoznak, jobban be tudják osztani az idejüket, de nem nagyon marad idejük a házimunka elvégzésére. Szőni elsősorban természetes fény mellett lehet. Ezek a lányok, asszonyok nem órabérért dolgoznak, hanem az elkészült szőnyeg után kapnak fizetést. Hétezer éves írásrendszer maradéka: egy török szőnyeg magyar ligatúrákkal | Hungary First. A fizetett összeg nagysága több tényezőtől is függ: mennyire bonyolult mintákat alkamaznak, milyen a felhasznált fonal minősége, és hány csomó van benne négyzetcentiméterenként.
Mire jó a török hódoltság: Budapest–Isztambul után – a világ második leggazdagabb oszmán-török szőnyeggyűjteményét tudhatja magáénak. Magyarország ugyanis 1945-ig szőnyegnagyhatalom volt… Az egykori Magyar Királyság és Erdély területére az Oszmán Birodalommal folytatott diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok révén – a török megszállás tájékán – rengeteg értékes keleti portéka, köztük szőnyeg is érkezett magyar területre. Török szőnyeg neve cosmetics. Ott voltak a kézi csomózású keleti szőnyegek a magyar nemesi kúriákban; no, általában nem a földön, hanem díszhelyen: asztalon, falon, esküvőkön a fiatal pár lába alatt, majd pedig – a ravatalon. A kialakuló hazai polgárság pedig nemcsak szerette a nemes keleti szőnyegeket, hanem értett is hozzá. Az Iparművészeti több mint 800 darabból álló, világszerte gyakran említett szőnyeggyűjteménye negyedét kitevő oszmán-török darabokból – laikus terminológiával élve: "perzsaszőnyegekből" – nyílt most kiállítás a második emeleten. Utoljára 1994-ben, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban rendezett kiállításon voltak láthatók.
5000-et megelőző időkben létrejött a korábbi, kb. 50 000 éves ősírásnak egy újabb változata. Oszmán-török szőnyegek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből - In memoriam Batári Ferenc (1934-2005) | Iparművészeti Múzeum. Ez a változat már ligatúrákat alkotott, nyilván azért, mert az egyszerű képjelekkel már nehezen kifejezhető, összetettebb ősvallási gondolatok rögzítésére volt szüksége. Ez a fejlődési lépés a fennmaradt írásemlékek alapján a szkíta-hun népekhez és utódaikhoz, követőikhez, szomszédaikhoz kötődik. Az az írásalkalmazási megoldás, hogy az összetett fogalmak rögzítését elemi jelek egymás mellé illesztésével (jelmontázzsal, ligatúrával) oldják meg, jellemzője a kínai írásnak, de nyomokban máig megtalálható a székely írásban is. Ez nem véletlen egyezés, hanem az egykor volt közös írástörténet maradéka. Irodalom Varga Géza: Tagar ékszer Jóma ligatúrával Varga Géza: La Tolita világmodell Jóma ligatúrákkal Varga Géza: Magyarszombatfai tányér Jóma ten mondatjellel Varga Géza: Pakisztáni edény magyar hieroglifákkal az Indus-völgyi kultúra korából Varga Géza: Egy navaho szőnyeg világmodelljének hieroglifái Varga Géza: Hímes tojás a "Jóma, a zsenge istene" mondattal Varga Géza: Japán jomon edény magyar hieroglifákkal írt mondatai Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza
Ez a különleges kombináció bonyolultabb minták szövését is lehetővé teszi, mivel a pamut finomabb anyag és így több csomó készíthető vele. Gyapjú-pamut szőnyeget főként városokban készítenek. A selyem-selyem típusú szőnyegek a legbonyolultabb szőnyegtípusok közé tartoznak, nagyon finom szövésűek. Ezek a szőnyegek még több csomóval készülnek, mint az előbbiek. Vannak olyanok, amelyekben akár 28 × 28 csomó is lehet négyzetcentimterenként. A padlóra terítendő selyemszőnyegekben a csomók száma nem lehet több, mint 100 csomó vagy 10 × 10 csomó négyzetcentiméterenként. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Az ennél nagyobb csomószámú szőnyegeket faliszőnyegnek használják, méretük legfeljebb 3 × 3 méter. A fonal festése, színezése Kétféle festékfajtát használnak a fonal színezésére: növényi és kémiai festéket. A legtöbb fonalat természetes színezőanyaggal színezik, melyet három forrásból nyernek: növényekből, állatokból és ásványi anyagokból. A szőnyeggyártásban a növényi anyagokkal történő színezést használják a leginkább. 1856-ban William Henry Perkin angol kémikus találta fel az első szintetikus festéket, amelyet róla Perkins mályvának neveztek el.