Az eladó meg persze ragaszkodik a foglalóhoz. Ezt úgy lehet áthidalni, hogy kikötik az adásvételi szerződésben, ha a finanszírozó bank döntése miatt nem tud fizetni a vevő, akkor a foglaló visszajár. Ötödik lépés: az adásvételi szerződés megkötése. Ehhez feltétlenül ügyvéd vagy közjegyző kell. Árban kb. mindegy, melyiket választja, a nagy különbség az, hogy a közjegyzői okirat azonnal végrehajtható, ha valamelyik fél nem teljesít, míg ügyvéd által kötött adásvételinél először perelni kell, ami idő és pénz. Hatodik lépés: a kölcsönigénylés beadása – legkésőbb ekkor. Vannak olyan bankok, amelyek széljegyzett tulajdoni lapot kérnek. Ez úgy készül, hogy az adásvételi szerződést valaki (általában az ügyvéd) beviszi a Földhivatalba, ott érkeztetik (a Földhivatal által érkeztetett adásvételiből a bankok szoktak kérni, ezért több példányos legyen az érkeztetés) és 24 órán belül széljegyre veszik a vételi szándékot. A tanúsítványt az akár interneten is könnyen felkutatható szakember készíti el egy helyszíni szemle után.
Ennek költsége nagyjából 20–35 ezer közötti összeg, és az eladót terheli. Az ügyvéd a fentiekben részletezett, a két fél által beszerzett dokumentumok beszerzése után tudja a megfelelő adásvételi szerződést elkészíteni, amely voltaképpen a jogügylet "forgatókönyve" lesz. Ha az egyik szerződő fél tartósan külföldön tartózkodik, nem kell hazautaznia az adásvételi szerződés aláírása miatt. Külföldön vagy a magyar konzulátuson, vagy egy helyi közjegyző előtt kell egy meghatalmazást aláírni és hitelesíttetni, ez utóbbi esetben azonban külön felülhitelesítésre, úgynevezett apostille-ra is szükség van. Új, kifejezetten korszerű, de talán még kevesek által ismert módszer, hogy az ellenjegyző ügyvéd "videokonferencia" útján is jogosult a külföldön aláíró ügyfél azonosítására, illetőleg az így aláírt dokumentum ellenjegyzésére – magyarázza az által megkérdezett dr. Horváth Zoltán Levente ügyvéd. Az iroda maga végzi a banki ügyintézést, amelybe beleértendő a (falusi) csok-hitel, valamint a babaváró hitel megigénylése, valamint a szükséges dokumentációk begyűjtése az eladótól és a vevőtől.
Mindig szánjunk kellõ idõt és figyelmet az iratok átolvasására! Talán a csiga van a legnagyobb biztonságban, hiszen házát mindig magával viszi. Ha azonban felügyeletünk nem rendszeres (tartósan külföldön dolgozunk, más településen van nyaralónk, telkünk, termõföldünk, vagy ingatlanunkat bérbe adjuk), könnyebben kerülhetünk kiszolgáltatott helyzetbe. 2019. augusztus 29. Szerző: Ügyvédi Iroda Sok kérdés érkezik irodánkhoz az ingatlan adásvételi szerződést (lakásvétel) megkötő felek részéről, hogy van-e még bármi teendőjük azt követően, hogy a szerződést aláírták és a saját példányaikat átvették. Jelen cikkünk azt járja körül, hogy adott esetben milyen kötelezettségek hárulnak az egyes felekre, illetve mi az ügyvéd dolga és felelőssége, hogy az ügylet eredményesen zárulhasson le. 1) A földhivatali eljárás Az ingatlan megvásárlását követően az adásvételi szerződés megkötése után jellemzően az ügyvéd feladata és kötelezettsége a földhivatali eljárás kezdeményezése és lefolytatása az ügyfelek nevében, annak érdekében, hogy a tulajdonjog átjegyzésre kerüljön.
Az ügyvédi kamara honlapján az irodát (ügyvéd neve, székhelye) ellenõrizhetjük. Viber üzenet nem megy át a baba
Péntek reggel a budapesti földhivatalokba elsőként érkező ügyfeleket már az alábbi tájékoztatás fogadta. A tájékoztatás kiemeli, hogy a személyes kontaktus nem lehetséges, és hogy a kérelmeket a kihelyezett ládákban, illetve postai úton fogadják az ügyintézők. A tájékoztatás az ügyfelek megnyugtatása érdekében azt is tartalmazza, hogy az érdemi ügyintézés, a kérelmek elbírálása továbbra is folyamatos. Arról, hogy a személyes ügyfélfogadás felfüggesztése milyen változásokat hozhat, dr. Babus Gábor, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának ügyvédje a következőket mondta: Borítékba zárt kérelmek Tekintettel arra, hogy a kérelmeket nem ügyintézők veszik át, hanem a földhivatalok előtt elhelyezett és egy földhivatali ügyintéző által őrzött ládákba kerülnek, javasoljuk, hogy a kérelmeket mindenki tegye borítékba. Ez biztosítja azt, hogy a kérelemhez mellékelt okiratok ne keveredhessenek el a ládában és biztosan az érintett ügyintézőhöz jussanak. Érdemes továbbá a kérelem iktatásáról és az azt igazoló széljegyről a következő napon az érintett ingatlan tulajdoni lapjának lekérésével meggyőződni.