Ez a megállapítás a közemlékezetben élő Károlyi-képre is igaz. Károlyi kedvezőtlen megítélése persze valahol érthető, hiszen az 1711 tavaszán felvállalt politikai szerepben végső soron feladta a nemzeti függetlenség magasztos célját. Az is a generális ellen szól, hogy a békekötést megelőző hetekben az akkor már Lengyelországban tartózkodó fejedelem utasítása ellenére cselekedett. Március végén Rákóczi a kancellárját, Ráday Pált bízta meg azzal, hogy tárgyaljon a labanc hadak magyarországi főparancsnokával, Pálffy János horvát bánnal. Mettől meddig tartott a rákóczi szabadságharc. Károlyi azonban a fejedelmi parancs ellenére összehívta a kuruc rendi országgyűlést, folytatta egyeztetéseit Pálffyval, majd elérte, hogy a szabadságharc megmaradt erői április 30-án a majtényi síkon letegyék a fegyvert. Az sem vet rá jó fényt, hogy Rákóczival való utolsó találkozása előtt már hűségesküt tett I. József királyra, erről viszont nem tájékoztatta a fejedelmet. "Önjáró" politikusként Károlyi tehát – szükségszerűen – vékony mezsgyén járt a haza elárulása és szolgálata között.
Részben az is Pálffy érdemének mondható, hogy a tárgyalásokat I. József király – 1711 áprilisában bekövetkező – váratlan halála sem törte derékba. Kedvező béke, vert helyzetben Károlyi Sándor valódi szerepe a béke-előkészítésben tehát az volt, hogy a kuruc fél képviselőjeként együttműködött Pálffyval a konfliktus lezárásában, az egyezmény megteremtésében. A generális a rendi gyűlés összehívásával mozgósította Rákóczi megfáradt híveit, akik a nyolcéves kimerítő küzdelem után készségesen fogadtak egy kedvező békét. Márpedig Pálffy ajánlata különösen méltányosnak számított, az amnesztia mellett a "rebellisektől" elkobzott földbirtokok visszaadására is ígéretet tett. Ezek az enyhe békefeltételek egyébként – a királyra tett hűségeskü fejében – Rákóczira is vonatkoztak volna. A szatmári béke ráadásul messze többet kínált a kuruc oldalon harcolók számára az egyéni kívánságok teljesítésénél. Rakoczi szabadsagharc ppt. A szerződésben az uralkodó vállalta, hogy összehívja az országgyűlést, orvosolja a korábbi törvénysértéseket, és a jövőben tiszteletben tartja Magyarország, illetve Erdély szabadságjogait.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Tudásbázis Társadalomtudományok Történelem Tananyag választó: Magyar történelmi térképtár A Rákóczi-szabadságharc Áttekintő Fogalmak Gyűjtemények Feladatok Módszertani ajánlás Jegyzetek Jegyzet szerkesztése: A Rákóczi-szabadságharc - Tesztfeladatsor Eszköztár: A Rákóczi-szabadságharc - bibliográfia Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! ORIGO CÍMKÉK - Rákóczi-szabadságharc. Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Kérjük az ukrán nemzetet, ne váljon elnyomottból elnyomóvá" – zárta beszédét Brenzovics László.
Miklósi László úgy értékelte: általában és elvileg helyes, s a diákoktól elvárható, hogy a különböző tantárgyaknál szerzett ismereteiket komplex módon alkalmazni tudják. Ugyanakkor az lenne helyes, ha ez először a hétköznapi gyakorlatban jelenne meg az oktatás során, így, hogy pont egy vizsgahelyzetben találkozik vele a diák, "nem igazán lovagias".