Megkerestük a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjét, hogy megkérdezzük, miért tartják fontosnak a pogácsa ilyen mértékű leszabályozását. A rendfő Nardai Anita elmondta, hogy úgy tapasztalták, sok helyen visszaélnek az elnevezéssel, silányabb minőségű termékeket árulnak tepertős pogácsa néven, pedig fontos lenne, hogy garantáltan jót kapjon a fogyasztó ebből a hagyományos magyar termékből. A termékleírás nem túl szigorú a rendfő szerint, azért kerültek bele a tól-ig megfogalmazások, hogy ne minél többen meg tudjanak felelni, ezért nem várják a tepertős pogácsa visszaszorulását a pékségekből. Tepertős pogácsa, Pogácsa. Rengeteg pékségbe kiküldték a tájékoztatót és a bejelentéshez szükséges nyomtatványt, és tudomásuk szerint sokan éltek is lehetőséggel az azóta eltelt időben. Ennek alapján lehetségesnek tűnik, valóban nem okoz gondot a szabályozás a sütödéknek, és az eljárástól indokolatlanul megijedő egyik cukrászda esete – ahol néhány nap múlva újra megjelent a pogi "töpppörtyűs" néven – inkább a kivétel, és nem a szabály.
Sokéves procedúra után múlt ősszel uniós védettséget kapott a tepertős pogácsa, így most már nem árulhat akárki akármit ezen a néven. A beterjesztők célja, hogy visszaszorítsák a gagyizást, de ha pogácsa helyett kitalálunk egy kreatív nevet, akkor maradhatnak a töpörtyűt csak nyomokban tartalmazó péksütik is a polcon. Egyes pékségekre ráijesztett a szabályozás, de a hatóságok és az ötlet kiagyalói szerint mi sem egyszerűbb a bejelentésnél, az uniformizálás pedig szavatolni fogja a minőséget. – Egy tepertős pogit kérek szépen. – Az most nincs, és egy darabig nem is lesz. – Hogy miii??? Gyergyói tepertős pogácsa. – Valami uniós védettséget kapott, már nem süthetünk csak úgy. Ez a párbeszéd nemrég zajlott le az egyik cukrászda pultosa és egy kollégánk között, aki aztán világvége-hangulatban toppant be a szerkesztőségbe: kész, vége a reggeli tepertős pogácsának, valaki levédette, és a mezei cukrászdák már nem is csinálhatnak többet. Mielőtt még pánikba esne, eláruljuk, hogy ez azért szerencsére így nem igaz. Az viszont tény, hogy megszigorították (méghozzá uniós szinten, de magyar kezdeményezésre), hogy mit lehet tepertős pogácsának nevezni, ezért mostanában egyre több helyen találkozhat majd különféle alternatív elnevezésekkel.
Az élesztőt, langyos cukros tejben megfuttatjuk, majd összekeverjük a liszttel, ízlés szerint sózzuk, hozzáadjuk a darált tepertőt, a tojássárgákat, a kefírt és a bort. Alaposan összedolgozzuk, majd 1 órán át kelesztjük a tésztát. Lisztezett deszkán kb. 1, 5 cm vastagságúra nyújtuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, a tetejét megkenjük felvert tojással, és szép pirosra sütjük. 4-es fokozaton (220 fok) kb. 20 perc.
Ez Közép-Európa talán legépebben fennmaradt újkori katonai építménye. Építészeti és katonai szempontból is remekmű - a komáromi erődrendszer legnagyobb létesítményeként a "Duna Gibraltárjának" is nevezték. Az erőd 1850-1871 közötti épült, egyetlen összefüggő épületegyüttes, melyben 14 épületrész különíthető el kb. 640 helyiséggel. Osztrák hadmérnökök tervezték a kor legmodernebb építészeti és hadászati elvei alapján. Leghatalmasabb épülete a Parancsnoki torony, ez a Duna felől látható, s egyben döbbenetes hatást kelt három szinten sorakozó, fenyegetően és üresen tátongó 78 ágyúlőrésével. A Komárom katonaéletét bemutató, Várak, erődök, katonák című kiállítás az erőd egyik fő attrakciója - a számos program mellett. Vezetést márc. 15. és nov. között hétfőnként, illetve a nov. 16. és márc. 14. közötti időszakban csak bejelentkezés alapján tudnak biztosítani. Az erődrendszer: A komáromi erődrendszer történetét, végleges kialakítását a török, majd a napóleoni háborúk határozták meg. Mai formáját I. Ferenc osztrák császár és magyar királynak köszönheti, aki 1809-ben elrendelte, hogy a birodalom legnagyobb erődjévé építsék ki Komáromot, mely szükség esetén 200 ezer fős hadsereg befogadására képes.