Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt. 1873. Karinthy viharos szerelmi életét mutatja be a Duna Televízió | Ridikül. Július 13. -án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született. 1874-ben jelent meg első önálló műve, az "Elbeszélések", két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki.
A magyar költészet napján mutatja be a Duna a Frici & Aranka című, Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelmi életéről szóló tévéfilmet. Az alkotás árnyalt képet ad a századforduló irodalmi életének szereplőiről, középpontban a korszak ünnepelt írózsenijével és lehengerlő, különc feleségével. A Nyugat első nemzedékének különös és izgalmas világába, a legendás kávéházi irodalmi életbe enged betekintést Tóth Tamás legújabb rendezése, ami Fráter Zoltán irodalomtörténész szakértői munkájával, Vajda Anikó forgatókönyve alapján készült. Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelmi története a Dunán | MédiaKlikk. A film Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Harmos Ilona, Judik Etel és Böhm Aranka életét követi nyomon 1917 és 1938 között, Karinthy és Böhm Aranka 1920-ban kötött szenvedélyes házasságát állítva a középpontba. A rendkívül sokoldalú író és a formabontó, később orvosi diplomát szerző, de a társadalmi konvenciókat semmibe vevő asszony házasságkötése után 100 évvel, 2020-ban született meg a produkció terve Juhász Anna irodalmár, kreatív producer ötlete alapján.
A Karinthy Frigyes és Böhm Aranka életét, illetve a századforduló irodalmi miliőjét ábrázoló tévéfilm bemutatóját kedd este tartották meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Juhász Anna kreatív producer a vetítés után a színpadon köszöntötte a stáb tagjait. A valós irodalomtörténeti szálakra épített, Frici&Aranka című film tervét Juhász Anna irodalmár, a produkció ötletgazdája 2020-ban, a pandémia első időszakában kezdte el írni Vajda Anikó val közösen, s egy színházakat megsegítő filmes pályázat keretében, a Karinthy Színházzal közösen pályázva a Nemzeti Filmintézet támogatásával, és a Sanzonfilm Studio gyártásában készült el. A 2021-ben forgatott filmet Tóth Tamás rendezte, a címszerepekben Bölkény Balázs és Szakács Hajnalka nyújt egészen kivételes alakítást. Bölkény Balázs a Frici&Aranka c. filmben (Fotó/Forrás: Sanzonfilm Stúdió) "Már 2020-ra, a neves irodalmi elődök házassági centenáriumára nagyon készültem – ugyanis kávéházi irodalmi esteket szervezve bő egy évtizede foglalkoztam Karinthyék életével és Böhm Aranka személyiségével.
Volt iskolatársak. Mind a három fiatal, mind a háromnak apró, még kocsiban tologatott fiúgyermeke dajka gondjaira bízva. " A telefonflört jó szórakozásnak tűnt. Így találta meg a nők hívása az özvegy Karinthy Frigyest. Karinthy nagyon szerette első feleségét, Judik Etelt, akit ekkor még intenzíven gyászolt a lelkében. Bölkény Balázs Karinthy Frigyesként: kép:Frici&Aranka / FILM Facebook oldala "Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába. " (Karinthy) Aranka, a párduc Harmos Ilona hosszan írt Aranka erős erotikus kisugárzás áról, férfiakra tett hatásáról. Irodalmi körökben párducnak is nevezték. Arcképvázlatában Kosztolányiné eképpen fogalmaz: " Fekete és fényes, mint egy arab paripa, éles, mint egy arab kés és olyan kegyetlen is… ruhát, se társadalmi konvenciót nem tűr magán, egykettőre leveti ezt is, azt is, de cifrálkodni szeret. " Őt, a vad párducot kelti tehát életre a filmben Szakács Hajnalka.