A Föld korát elméleti úton 4, 6 milliárd évben állapították meg, habár a legidősebb ismert kőzetek "csak" 4, 2 milliárd évesek. A Föld bolygó egy hosszú fejlődési folyamaton ment keresztül, miközben kialakult mai formája, anyaga és nagysága. A Nap körül forgó gáz- és porfelhők összetömörödésével képződött az úgynevezett "elő-Föld". Ekkor bolygónk még nem érte el mai tömegét. A kezdetleges bolygóba folyamatosan meteoritok ütköztek, amelyek növelni kezdték a tömegét. Az ütközések hatására a föld felszíne izzó állapotba került. Nem volt szilárd felszíne, mint napjainkban. Idővel ez az izzó gömb is hűlni kezdett, és létrejött a Föld ősi kérge. Ennek a kialakulásától számítjuk a Föld korát. Ez a 4, 6 milliárd évre visszatekintő múlt, emberi ésszel szinte felfoghatatlan időtávlatot ível át. Az élet keletkezése Egészen a XVIII. századig a legnagyobb tudósok is azt gondolták, hogy a legegyszerűbb élőlények a baktériumok, a férgek, vagy a moszatok is élettelen anyagból, életerő beköltözésével keletkeztek.
A Föld kialakulása - YouTube
Belőlük később lépcsős felszínek is kialakultak. Az időközben visszahúzódó tengerek öblei a folyók alföldekké töltögették fel. A középidő üledékes kőzetei: a homokkő, a mészkő és a dolomit. Ekkor keletkezett a kősó, a kőolaj, a földgáz és a szárazföldeken a bauxit is. Az újidő harmadidőszakának legnagyobb eseménye az eurázsiai-hegységrendszer felgyűrődése volt. Hegységei Európában: a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek a Kárpátok, a Dinári-hegység, s Balkán-hegység és a Kaukázus. A harmadidőszakból származnak a kontinens legnagyobb barnakőszéntelepei, de ekkor képződött a kőolaj és a földgáz túlnyomó része is. Az újidő negyedidőszakában a felszínt a kontinens északi részén többször is előrenyomuló jégtakaró formálta. Vastagsága néhol a 2000 m-t is meghaladja. Legnagyobb kiterjedése idején lenyúlt az é 50°-áig. Lassú mozgásával lecsiszolta a felszínt, és tómedencék ezreit mélyítette ki. Így alakultak ki a Skandináv-hegység jég gyalulta fennsíkjai, a Kelet-európai-síkság hátságokkal tarkított tökéletlen síksága és a Finn-tóvidék.