Ebben Velence városa kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. Tulajdonosa volt többek közt Podjebrád Katalin, Aragóniai Beatrix, Jagelló Anna. Az utolsó királyné, aki itt élt, II. Lajos felesége, Habsburg Mária volt. A mohácsi csata és férje halála után 20 évvel, 1546-ban írásban is lemondott a várról, amit addigra már elfoglalt az erdélyi vajda. Ezután kezdődött az utolsó nagy várátalakítás. A keskeny tornyok helyére zömök bástyák kerültek. A bejáratot a nyugati oldalra helyezték át, a királylépcső mellé ötszögű olasz bástyát építettek. Ekkor emelték a háromszintes kazamatát is. Eger 1596-os elfoglalása után Diósgyőr ura az egri pasa lett, de a keresztények gyorsan visszafoglalták. 1673-ban leégett a vár tetőzete. A 17. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott. Diósgyőri vár napjainkban A várban 1934–36-ban már folyt tudományos igényű feltárás, helyreállítása 1953-ban indult meg.
A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált, ahová saját udvartartásával együtt gyakran elkísérte a két királyné is, édesanyja és hitvese. Lengyel királlyá való koronázását is Diósgyőrben ünnepelte Nagy Lajos, majd itt töltötte ugyanazon év karácsonyát. A Diósgyőri vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini (torinói) béke ratifikálása. A béke külön rendelkezéseként Velence arra is kötelezte magát, hogy függősége jeléül minden vasár- és ünnepnapon a Szent Márk téren felvonja a magyar király lobogóját. A bükki vadászatok fénykora szintén erre az időszakra tehető. Nagy Lajos idejében szarvas, őz és vaddisznó mellett medve és bölény is élt a bükki rengetegben. A várban tartózkodó fényűző udvartartás ellátását nagyszámú vadász, solymász, íjász és pecér (kutyavezető) segítette. Királynék jegyajándéka Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt.
A diósgyőri vár utolsó királynői tulajdonosa II. Lajos felesége, Habsburg Mária volt, aki csak 1548-ban mondott le tulajdonáról. ) Mátyás idejében - amikor Podjebrád Katalin, majd pedig Aragóniai Beatrix kapta a várat jegyajándékba - készült el a külső várfalöv és a vizesárok ellenfalának kváderes kiépítése a palota reneszánsz díszítményeivel egy időben. Erre utal többek között az a ma is jól látható, díszesen faragott Mátyás-címer, amelyet a külső vár többszintes késő gótikus kaputornyának megmaradt faltömbjére helyeztek. 1526 fordulópont volt Diósgyőr várának történetében is. Megszűnt mint királynéi jegyajándék; egy nagy kiterjedésű koronauradalom központjává vált, és a palota jelleggel szemben az erődítmény szerep vált dominánssá. Ez természetes volt, hiszen a török támadásoktól állandóan tartani kellett itt is. A vár erődítményeit a korszerű várvédelem követelményeinek megfelelően először Balassa Zsigmond alakította át 1540 körül. A későbbiek során azonban folyamatosan csökkent a vár védelmi jelentősége.
1 725 Ft-tól 12 ajánlat Az Ön által beírt címet nem sikerült beazonosítani. Kérjük, pontosítsa a kiindulási címet! Hogy választjuk ki az ajánlatokat? Az Árukereső célja megkönnyíteni a vásárlást és tanácsot adni a megfelelő bolt kiválasztásában. Nem mindig a legolcsóbb ajánlat a legjobb, az ár mellett kiemelten fontosnak tartjuk a minőségi szempontokat is, a vásárlók elégedettségét, ezért előre soroltunk Önnek 3 ajánlatot az alábbi szempontok szerint: konkrét vásárlások és látogatói vélemények alapján a termék forgalmazója rendelkezik-e a Megbízható Bolt emblémák valamelyikével a forgalmazó átlagos értékelése a forgalmazott ajánlat árának viszonya a többi ajánlat árához A fenti szempontok és a forgalmazók által opcionálisan megadható kiemelési ár figyelembe vételével alakul ki a boltok megjelenési sorrendje. Dr. Szendrei János - A Diósgyőri vár története DR. SZENDREI JÁNOS - A DIÓSGYÕRI VÁR TÖRTÉNETE A diósgyőri vár története Dr. Szendrei János A A Diósgyőri vár története A Diósgyőri Vár Története A DIÓSGYőRI VÁR TÖRTÉNETE A Diósgyőri vár története A Diósgyőri vár története 2 300 Ft + 1 690 Ft szállítási díj Részletek a boltban Termékleírás Dr. Szendrei János (1857-1927) művészettörténész, hadtörténész, régész, számtalan kiváló mű írója.
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Dr. Szendrei János (1857-1927) művészettörténész, hadtörténész, régész, számtalan kiváló mű írója. Hatalmas várostörténeti művében feldolgozta Miskolcz város története és egyetemes helyirata I-V. kötet, de írt A magyar viselet történeti fejlődése címen egy egyedülálló viselettörténeti tanulmányt, valamint, ahogy azt a jelen könyv mutatja, feldolgozta A diósgyőri vár történetét is. Termékadatok Cím: A DIÓSGYŐRI VÁR TÖRTÉNETE Oldalak száma: 96 Megjelenés: 2020. december 02. Kötés: Ragasztott ISBN: 9786156189356 Méret: 240 mm x 170 mm Dr. Szendrei János művei
7 Dr. Szendrei János A DIÓSGYŐRI VÁR TÖRTÉNETE 1927 reprint Nemzeti Örökség Kiadó 2020 - szép áll. FIX 1 499 Ft Állapot: használt Termék helye: Budapest Eladó: KKKPPP (114) Hirdetés vége: 2022/07/24 20:09:13 1 A Diósgyőri vár története 1 748 Ft új BOOK24 (2357) Készlet erejéig Ha még több találatot szeretnél, bővítsd a leírásban is történő kereséssel. Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 13 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 6. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: A DIÓSGYŐRI VÁR TÖRTÉNETE (2 db)
1200 táján Anonymus említi először Diósgyőr nevét, még Győr formában. A várat 1316-ban Wywar vagyis Újvár néven említik, ez is arra utal, hogy korábbi földvár helyére épült. A ma látható gótikus vár a tatárjárás után épült. Valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után építette az Ákos nembeli Ernye bán. Ez az akkori divat szerint ovális alaprajzú építmény volt egy kerek öregtoronnyal, saroktoronnyal és sokszögű külső várral. Bejáratához kőpilléres fahíd vezetett át a vizesárkon. Fénykorában, Nagy Lajos uralkodása idején lovagterme a legnagyobb volt Európában. A király, aki Budát mindinkább hanyagolta, Visegrád és Zólyom mellett harmadik székhelyévé tette Diósgyőrt, átépíttette, korszerűsítette a várat. 1364-ben Miskolc városát és környékét a diósgyőri uradalomhoz csatolták. 1370-ben itt írta alá Nagy Lajos király az első olyan európai adománylevelet, amely "szabad királyi várossá" nyilvánított egy várost, Kassát. 1381. november 26-án itt ratifikálta a korábban megkötött torinói békét.