A szervezet első elnöke Láng Lajos, második elnöke Kautz Gyula volt. 1908-ban ifj. Paikert Alajos lett a főtitkára. Az ötvenes években a tevékenységét fel kellett függesztenie, ekkor Heller Farkas volt a szervezet vezetője. Néhány év elteltével, 1959-ben a szervezet újraalakult. A rendszerváltás utáni évek óta növekszik a szerepe és a taglétszáma. Ebben az időszakban hosszú éveken keresztül Halm Tamás volt az MKT főtitkára, ezt a pozíciót 2014-ig töltötte be. Ő tartott előadást a Magyar Közgazdasági Társaság 125 éves történetéről az MKT 2019. Magyar Közgazdasági Társaság | Nyíregyházi Hírportál. évi, ünnepi küldöttgyűlésén. [1]
A Magyar Közgazdasági Társaság a rendezvényeit a pandémia miatt 2020 márciusától online módon szervezi. Konferenciái, előadásai, kerekasztal-beszélgetései szabadon visszanézhetők az MKT YouTube-csatornáján, [2] illetve visszahallgathatók az MKT podcastjában. [3]
Céljai és feladatai [ szerkesztés]
A Magyar Közgazdasági Társaságnak mintegy három és félezer tagja van. [ forrás? ] A társaság 2021-ben már 25 szakosztályt működtet, és csaknem valamennyi megyében vannak helyi szervezetei, amelyek rendszeresen előadásokat, vitákat, konferenciákat rendeznek.
- Magyar Közgazdasági Társaság | Nyíregyházi Hírportál
Magyar Közgazdasági Társaság | Nyíregyházi Hírportál
Gyökeresen át kell alakítani a neoklasszikus közgazdaságtant
A neoklasszikus közgazdaságtan egyeduralmának bukásáról, és a szükséges változtatásokról rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság. Olyan tanárokat is meghívtak, akik részt vettek a közgazdaságtan reformációját követelő 33 pont megírásában és kiszegezésében a London School of Economics ajtajára. A felszólalók szerint a fősodratú neoklasszikus közgazdaságtan nem tudta előre jelezni a válságokat, sőt, még arra sem adott választ, miért következnek be válságok, a valódi gazdasági helyzet bemutatására pedig sok mutatót nem használt. Elpárolgott az uniós intézmények iránti bizalom
A következő tíz évben az uniós polgárok elveszett közbizalmát vissza kell nyerni – hangzott el az EU Gazdasági és Szociális Bizottságának kétnapos konferenciáján Budapesten. A fenntartható fejlődésre, a digitalizáció hatásainak igazságosabb kihasználására, a klímaváltozásra, és a határok védelmére kellene összpontosítani a következő évtizedben.
A célok a következő tevékenyéségekkel valósíthatók meg:
- fiatal közgazdászok nevelésével
- a közgazdászok adatbázisának megalakításával
- az Európai Únió gazdasági tapasztalatainak átadásával
- a gazdasági eredmények kutatásával és közléseivel
- a korszerű gazdasági tapasztalatok átadásával a megszokott mindennapi oktatási rendszer mellett
Társaságunk megalakulása óta szervez előadásokat valamennyi aktuális, a gazdaságot érintő témával kapcsolatban. A vajdasági közgazdászok ezáltal a szakma nagy tekintélynek örvendő képviselőitől anyanyelvükön kapnak tájékoztatást valamely aktuális, gazdaságot érintő témában. I. Konferencia 2011-ben: Amerikai pénzügyi váltság, annak hatása térségünkre
II. Konferencia 2012-ben: Gazdaságfejlesztés politikája
III. Konferencia 2013-ban: Fenntartható jólét
IV. Konferencia 2014-ben: Versenyképesség és változó gazdaság
V. Konferencia 2015-ben: Gazdasági érvényesülés az EU küszöbén
VI. Konferencia 2016-ban: Források bűvöletében
VII. Konferencia 2017-ben: Kárpát-medencei nők a gazdaságban-szerbiai jó gyakorlatok tükrében
VIII.