törvény (a továbbiakban: Gyvt. ) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt". Ki minősül fogyatékos gyermeknek? Az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Igyekszem néhány gyakorlati kérdéseken keresztül bemutatni a jogosultságot (kicsit a kérdéssel érintett körön kívül is): 1. példa Férj és feleség elváltak, a két gyermek a feleségnél (anyánál) került elhelyezésre, aki újraházasodott. Az új férj magával hozta a nála elhelyezett gyermeket. A feleség tekintetében az új férj szülővel együtt élő házastársnak minősül és fordítva is igaz. Mindemellett, mivel mindhárom gyermek életvitelszerűen együtt él velük, és a gondozásukból rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerülnek ki, mindkét szülő külön-külön is jogosult a 3 gyermek után járó 7 munkanap pótszabadságra. Ha közös gyermekek születnek, akkor őket is számításba kell venni a pótszabadságra jogosultság szempontjából.
A fentiekkel azonos megítélés alá esik az élettársi kapcsolat, feltéve, ha az élettárs a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. 2. példa A férj és feleség elváltak egymástól, a gyermeket az anyánál helyezte el a bíróság. Az anya egy évvel később férjhez ment, az apa a gyermekével rendszeresen tartja a kapcsolatot. Az anya házastársa, aki ennek következtében a gyermeket saját háztartásában neveli, jogosult-e a nevelt gyermek után járó pótszabadságra? Igen, az anya házastársa a szülővel együttélő házastársnak, egyben szülőnek minősül, így jár részére a pótszabadság. Jogosult-e pótszabadságra a rendszeresen kapcsolatot tartó vér szerinti apa? Nem, ugyanis, a fenti jogszabályi rendelkezésekből az vezethető le, hogy az apát nem illeti meg a pótszabadság, mert nem teljesül az életvitelszerű együttélésre és a gondozásra vonatkozó előírás.
Ennek kapcsán azonban figyelemmel kell lenni a felek között létrejött kapcsolat jellegére, hiszen például egy élettársi kapcsolat csak abban az esetben alapozhatja meg a pótszabadságra való jogosultság egyik kritériumát, ha a felek legalább egy éve szerepelnek Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Ha tehát az élettársi kapcsolat nem hivatalos, akkor a közös háztartásban nevelt gyermek után nem fog járni a pótszabadság az élettársnak. A gyermek után járó pótszabadság körében meg kell jegyezni az apának gyermeke születése esetére járó pótszabadságot is. Azt Mt. § (4) bekezdése értelmében az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ez a fajta pótszabadság is a gyermek után jár, azonban csak az apának, csak egyszer és csak a gyermek születését követően második hónap végéig. Az apa ezen időtartamon belül veheti ki a pótszabadságot, természetesen az együttműködési kötelezettséggel összhangban arról időben tájékoztatni kell munkáltatóját.
A definícióból kiolvasható, hogy ez a fajta pótszabadság a munkavállalót illeti meg, melybe mind az anya, mind az apa külön-külön beletartozik. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. A jogosultság megállapításához szükséges néhány fogalom tisztázása. Kit tekint gyermeknek a törvény? A családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény ( Cst. ) 4. § k) pontja szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a törvény 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. A 7.
Ez a szabadság egyébként akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadság mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a jogosultságot megalapozó feltételekre, ugyanis azok az érintett gyermek vagy gyermekek és a fennálló házasság vagy egyéb kapcsolat függvényében eltérően alakulhatnak. Forrás: /