Hunyadi László kivégzésére anyja és annak testvére, Szilágyi Mihály – bízva a maguk és familiárisaik erejében – nyílt ellenállással válaszolt. A polgárháború elhatalmasodásának az vetett véget, hogy 1457 novemberében a 17 éves uralkodót is elragadta a pestis, és így – utódja nem lévén – vége szakadt a Habsburg-dinasztia első magyarországi uralmának. A két rivális tábor – különböző viszontbiztosítási alkuk révén – végül abban állapodott meg, hogy az akkor 15—16 éves Hunyadi Mátyást ülteti a trónra, és ötéves időtartamra kormányzóként mellé rendeli Szilágyi Mihályt. Az 1458. januári pesti országgyűlésen a választás – Szilágyi Mihály 15 ezer fegyveresének jelenlétében – meg is történt, s ennek nyomán először fordult elő, hogy a Magyar Királyság élére nem fejedelmi családból származó uralkodó került. Hunyadi mátyás tetelle. Az egyhangúság, amellyel Mátyást megválasztották, azonban csak látszólagos volt. Néhány sértett és magát mellőzöttnek érző báró ugyanis már a következő évben az országba hívta III. Frigyest, akit annak rendje és módja szerint ugyancsak királlyá koronáztak.
Hunyadi Mátyás magyar király allegóriája CONSTANTIA ET PERSEQVENDO Országos Széchényi Könyvtár 19, 2×14 cm (lemezméret) Az előtérben tó partján egy ifjú vízimadarakra vadászik. Hunyadi Mátyás trónra kerülése – Lighthouse. A háttérben erdő és házak. Galavics 1986 74 Galavics 1973 56-57 Felhasználási feltételek A kép közkincskörbe tartozik; ingyenesen letölthető, szabadon megosztható és felhasználható. A képet letöltő személy ugyanakkor a letöltéssel vállalja, hogy a kép további felhasználásakor annak forrását (Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára) minden esetben megjelöli. Kérjük, hogy nagyobb felbontású kép igénylése esetén vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal a e-mail-címen.
Összeesküvések ellene Sokan tiltakoztak a csehországi hadjárata ellen, 1471-ben főpapi, főúri összeesküvés bontakozott ki ellene Vitéz János esztergomi érsek (Mátyás nevelője és diplomatája volt) vezetésével. Értelmetlennek és költségesnek tartották a cseh háborút. Az összeesküvők között volt Csezmiczei János (Janus Pannonius) pécsi püspök is. Mátyás leverte az összeesküvést, Vitéz János fogságba került, Janus Pannonius menekülés közben halt meg. Osztrák háborúk Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló-ház szövetségre lépett egymással [7]. Mátyás ausztriai háborújával rákényszerítette III. Frigyest, hogy neki ítélje a választófejedelmi címet (1477) [8]. Hunyadi mátyás reformjai és külpolitikája tétel. Mátyás el akarta érni folyamatos támadásaival, hogy III. Frigyes elismerje törvénytelen fiát, Corvin Jánost [9] utódjának a trónon. 1485 -ben Mátyás elfoglalta Bécset, és haláláig, 1490-ig itt tartotta székhelyét. Mátyás és a rendek Mátyás tiszteletben tartotta a király és a rendek közötti hatalommegosztás rendszerét. Nem csorbította az országgyűlés jogait, bár igyekezett azt minél ritkábban összehívni.
Megállította délen a török előrenyomulást, Jajca (1463) és Szrebernyik (1464) elfoglalásával. Majd 1464-ben a visszakapott koronával megkoronáztatja magát, ezzel fejeződött be hatalmának megszilárdítása, törvényesítése, azaz uralkodásának első szakasza Mátyás 1465-71 között teljes erejét a központi hatalom megszilárdítására fordította. A bárókból álló királyi tanács szerepét fokozatosan csökkentette, a tényleges döntések színhelye a kancellária lett. Hunyadi mátyás érettségi tétel. Főbb tisztségekbe saját, hozzá hű embereit ültette, akik között nagybirtokos és köznemes egyaránt volt. A kancelláriában olyan embereket alkalmazott akik megfelelő szaktudással rendelkeztek (Vitéz János) és hajlandóak voltak a királyi akaratot végrehajtani. Átszervezte az igazságszolgáltatást is, új állandó bíróságokat hozott létre, élén egy királyi hivatalnokkal. Munkáját a királyi mégis gyakran ellenőrizte, olykor maga Mátyás ült a legfőbb bírói székbe, vagy utólag felülbírálta a döntéseket. Gyakran az adókat több évre előre megszavaztatta, rendeletekkel kormányzott.
Koronázás Hunyadi János [1] halála után (1456, Nándorfehérvár után pestis tört ki a táborban) idősebbik fia, Hunyadi László vette át a családi birtokokat + apja főkapitányi címével járó királyi birtokokat is. V. László (1453-57) nem akarta befolyásukat növelni, ezért Cillei Ulrikot nevezte ki az ország új főkapitányává. Hunyadi Lászlót pedig felszólította, hogy a címhez tartozó birtokokat adja át. Hunyadi mindkettőjüket Nándorfehérvárra csalta, Cilleit megölette, a királyt pedig foglyul ejtette. László szabadulása után ígérete ellenére elfogatta a két Hunyadit, Lászlót 1457-ben Budán kivégeztette, Mátyást pedig Prágában vetette fogságba. V. László 1457 késő őszén pestisben meghalt. A királyi támaszukat vesztett Habsburg-barát urak ekkor egyezkedésre kényszerültek a Hunyadi családdal. Megállapodást kötöttek a kisebbik Hunyadi fiú, Mátyás trónra ültetéséről. Hunyadiak érettségi tétel - Érettségi.eu. A köznemesség is támogatta Mátyást, így az országgyűlés 1458. januárjában királlyá választotta Mátyást, aki így 1490-ig uralkodott.