Új!! : Kiss István (szobrász) és Nagyszalonta magyar irodalmi élete · Többet látni » Párkányi Raab Péter Párkányi Raab Péter (Balassagyarmat, 1967. szeptember 6. –) magyar szobrász. Új!! : Kiss István (szobrász) és Párkányi Raab Péter · Többet látni » Százados úti művésztelep A Százados úti művésztelep Budapest első művésztelepeként épült, egyben Európa legrégibb folyamatosan működő művésztelepe. Új!! : Kiss István (szobrász) és Százados úti művésztelep · Többet látni » Széchenyiváros (Kecskemét) A Széchenyiváros elhelyezkedése Kecskeméten belül Széchenyiváros Kecskemét egyik városrésze. Új!! : Kiss István (szobrász) és Széchenyiváros (Kecskemét) · Többet látni » Szekszárd Szekszárd területén talált római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Új!! : Kiss István (szobrász) és Szekszárd · Többet látni » SZOT-díj A SZOT-díj különböző művészeti ágakban elért kiemelkedő eredményekért, kimagasló munkásságért, a dolgozók művelődésének segítéséért adományozható állami kitüntetés volt.
kerületben, a Dózsa György út mentén, a Városliget szélén. Új!! : Kiss István (szobrász) és Ötvenhatosok tere · Többet látni » Bikás-domb A Bikás-domb Budapest XI. kerületében, Kelenföldön álló mesterséges eredetű kiemelkedés. Új!! : Kiss István (szobrász) és Bikás-domb · Többet látni » Budapest XI. kerülete Budapest XI. Új!! : Kiss István (szobrász) és Budapest XI. kerülete · Többet látni » Dózsa György tér Dózsa György emlékműve (részlet) Éjszaka a Budavári Palota tövében A Dózsa György tér Budapest I. kerületében található, a Vár nyugati várfalának tövében. Új!! : Kiss István (szobrász) és Dózsa György tér · Többet látni » Fonyód Fonyód város Somogy megyében, a Fonyódi járás központja. Új!! : Kiss István (szobrász) és Fonyód · Többet látni » Hajdúböszörmény A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény egy város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi járás székhelye. Új!! : Kiss István (szobrász) és Hajdúböszörmény · Többet látni » Június 8. Névnapok: Medárd, Aglent, Ágnes, Agnéta, Helga, Elga, Ellák, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.
Nem a Berény-plakát a döntő tehát, hanem Kiss Istvánnak az a felismerése, hogy az ünnepelt kort a saját gesztusaival ünnepelhetjük a legőszintébben. Megértvén a kort, tiszteletünket tehetjük a megformált műben az eljövendő koroknak is. A Berény-plakát megidézése fontos kezdeményezés volt. Mert képzőművészeink megértették gesztusának nagyszerűségét, s az ő Berénynek is tisztelgő szobrát követték és azóta is követik a kiállításokon a nagy sikereket arató különböző hommage-szobrok, amelyekben egyegy művészettörténeti jelentőségű képzőművész kimagaslónak ítélt munkáját más műfajba áttéve, tisztelegnek a régiek művészetének. Next
A Tanácsköztársasági emlékműre gondolva válik kötelességemmé, hogy ezeket az észrevételeimet leírjam. Mert ez az emlékmű jól példázza az elmondottakat. Tisztelet Berény Róbertnek vagy Hommage à Berény lehetne a címe, ha megmaradt volna kiállítási méretű kisplasztikának. Hiszen Berény Róbert 1919-es fegyverbe hívó plakátja ihlette. Kiss István emlékműve azonban az új rendet védő akaratot és a Berény-plakát aktivitását együttesen fejezi ki. Az ország fővárosának impozáns terére került köztéri emlékmű a Berény-plakát, a védelmi harcot vállalók és a diadalmas 133 nap iránti tiszteletet fejezi ki, a népi forradalom pátoszával. Méltán vált ezért nemzetközi szimbólummá. A kialudni nem hagyott, a megőrzött, tovább élő márciusi tűz lobogását hirdeti ez a szoboralak, a harcot, a cselekvést vállaló régiek és maiak füzével. 1969-ben állították fel a budapesti Dózsa György téren. Rajzot, akár a szorász saját rajzát is, szoborrá nevelni olyan dimenzióváltás, amelyben a rajz jelentése többszörösen áttételeződik.
(3. átd. kiad. Bp., 1975) Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990) Dánielisz Endre: A szalontai iskolák története. (Nagyvárad, 1998) Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001) Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002). Szerző: Kozák Péter Műfaj: Pályakép Megjelenés: 2019 19. 11. 13:34 Kiss István húga R. Kiss Lenke szobrászművész volt. Kiss Lenke interjú idézet ".. — Édesapám lakatos volt. A történelem vihara Rákospalotára sodort bennünket. Édesapám rózsákat, mindenfajta művészi szépségű, képzeletet megfogó alakokat tudott készíteni vasból. Ügy bánt vele, mint fia, a bátyám, Kiss István szobrászművész, vagy én az agyaggal.... " Képes Újság, 1968. március 2. (9. évfolyam, 9. szám) A Facebookon a Fókusz Gimnázium, Szakkèpző Iskola ès Felnőttkèpző Intézmèny oldal több tartalmát láthatod. Új fiók létrehozása Görgey Artúr utca 5. (8753, 36 km) Miskolc 3530 A Facebook adatok megjelenítésével teszi világosabbá az oldalak célját.
A domborműveket süttői mészkőből faragta ki, egyes részleteket pedig óarannyal vont be: így például Gizella királyné koronáját és a koronázási palást alakjait és mintázatát. Vörösvári Újság, 2005. április, 4. szám Archiválva 2009. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine -ben. Források [ szerkesztés] Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Majkó Katalin: Kiss Sándor Magyarok Nagyasszonya Kápolnája Rómában a Szent Péter-Bazilikában és az ott ábrázolt magyar szentek Művészek – Zsennye Archiválva 2020. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine -ben Kiss Sándor szobrászművész, blog További információk [ szerkesztés] A felszabadult Budapest művészete (kat., Budapest, 1960) Szíj R. : Kiss Sándor. In: Művészet, 1967/3. Szíj R. In: Bildende Kunst, 1967/10. T. A. : Látogatóban Kiss Sándornál. In: Kortárs, 1969/3. Sculptura Hungarica, Budapest, 1970 Kaposi E. : Ferenczy Béni művésztelepe Esztergomban. In: Művészet, 1970/8.