Ispánovity péter dušan Péter Ispánovity péter dukan regime Zentai péter Ispánovity péter dukan temoignage Gács péter Munk péter Adózott eredmény felhasználása A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 2 db hozzászólás Vissza az előző oldalra Figyelt kérdés Fontos lenne nagyon, h az osztaly tucsok majd ne haljon ehen:) 1/7 anonim válasza: 2013. szept. 10. 10:13 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 anonim válasza: ha a csoki fucsi meg az állatok nem jönnek be akk próbáld a füvet meg a kissebb rovarokat 2013. 11:05 Hasznos számodra ez a válasz? 3/7 A kérdező kommentje: Meg meg!!! Valaszokat!!!! 4/7 anonim válasza: 62% Szegény tücsök egész nap muzsikál, ezért éhen hal a mesében.
Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel. A felfedezést az ELTE egyedülálló kísérleti berendezése tette lehetővé, amely képes érzékelni a néhány köbmikrométeres fém mintadarabokból érkező rugalmas hullámokat. Közel 80 éve Orován Egon, Polányi Mihály és Sir Geoffrey Ingram Taylor egymástól függetlenül ismerték fel, hogy a fémek maradandó alakváltozását vonalszerű rácshibák, ún. diszlokációk hozzák létre. A hibavonalak az alakváltozás során akadályozzák egymás mozgását, ez pedig az anyagban akadozó deformálódást, lavinaszerű viselkedést eredményez. A lavinajelenségek során energia szabadul fel, melynek jelentős része, a földrengésekhez hasonló módon, rugalmas hullámok formájában távozik. Ez az ún. akusztikus emisszió jelensége – magyarázza Ispánovity Péter Dusán, az ELTE Anyagfizikai Tanszék adjunktusa, a kutatócsoport vezetője.
"Eredményeink gyakorlati jelentősége is nagy, hiszen a világon elsőként sikerült közvetlen kapcsolatot teremtenünk a mért akusztikus jelek és az azokat kiváltó deformációs mechanizmus között, az akusztikus jeleket pedig számos ipari alkalmazásban használják anyaghibák keresésére, valamint a szerkezeti anyagok állapotának vizsgálatára" – magyarázza Ispánovity Péter Dusán. Groma István, az Anyagfizikai Tanszék professzora hozzátette: A kutatás egészen új távlatokat nyit a területen, hiszen a jövőben a módszer számos különböző anyag esetén is alkalmazható. A kutatást az ELTE Anyagtudományi Kiválósági Programja támogatta, az eredményeket a Nature Communications című folyóirat április 13-án közölte. Borítókép: Alexandra_Koch/Pixabay
A kutatás egészen új távlatokat nyit a területen, hiszen a jövőben a módszer számos különböző anyag esetén is alkalmazható. Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel. Az ELTE közleménye szerint a felfedezést az egyetem egyedülálló kísérleti berendezése tette lehetővé, mely képes érzékelni a néhány köbmikrométeres fém mintadarabokból érkező rugalmas hullámokat. Közel 80 éve Orován Egon, Polányi Mihály és Sir Geoffrey Ingram Taylor egymástól függetlenül ismerték fel, hogy a fémek maradandó alakváltozását vonalszerű rácshibák, úgynevezett diszlokációk hozzák létre. A hibavonalak – amelyeket a fémek általában igen nagy számban tartalmaznak – az alakváltozás során akadályozzák egymás mozgását, ez pedig az anyagban akadozó deformálódást, lavinaszerű viselkedést eredményez. A lavinajelenségek során energia szabadul fel, melynek jelentős része – a földrengésekhez hasonló módon – rugalmas hullámok formájában távozik.