Csenge Az Egyik Ősi, Pogány Nevünk

A Fejére Népiesen

Milyen alapelvek szerint választják ki az adható utóneveket? Néhány példa a 14 pontos szabályzatból Az utóneveket a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének ötfős bizottsága bírálja el, akik között nyelvtörténész, stilisztikával foglalkozó szakember, szociolingvista is van - ők adnak javaslatot arra vonatkozólag, hogy az adott utónevet bejegyzésre javasolják vagy sem. Döntésükben segíti őket 14 alapelv, mint például - A születendő gyermek legfeljebb két, a nemének megfelelő nevet kaphat. Amennyiben egy nevet elfogadtak női névként, később férfinévként már nem elfogadható (Ezért került elutasításra az Andrea név férfinévként) - Egy új nevet a mai köznyelvi kiejtésének megfelelően, a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni (pl. Claudia helyett Klaudia, Elisabeth helyett Elizabet, vagy most a legújabb nevek közül Janis helyett Dzsenisz). Csenge az egyik ősi, pogány nevünk. - Egy ősi magyar névn ek tartott név bejegyezhető, amennyiben hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható (pl.

Csenge Az Egyik Ősi, Pogány Nevünk

2017 január 26 19:17 | Írta: A hasonlóság onnan ered, hogy az ószláv nyelv az ómagyar ősnyelvből eredő kiágazás. Az összes szláv szó ősnyelvi gyökszavakból áll. A helységnevek is mind magyar nyelvi eredetűek. A szláv GOROD szó a GARÁD módosult alakja és beKERített helységet jelent. Azok a helységek, amelyek -GRÁD végződésűek, várfallal, GaRÁDdal védettek voltak megnevezésük idején. Hiába erőlködnénk szláv eredetűnek nevezni REGÉCZ várát, az is magyar eredetű, az ősi magyar REGÖSök, REGÉCek, a kürttel kísért énekmondó dalnokok nyomán kapott névvel. Ősi magyar férfi nevek. DOROG nevénél – s minden más névnél, megnevezésnél is – a kezdőhang, kezdőgyök a fontos értelemadó. D. R – R. D gyök: DoR – RoD, ami egyenetlen, az régiesen: DOROzmás. A DÖRög, DÖRren, DURrog, mint hanghatás. Az R hangcsoport – ORO – a dOROzma, OROt, bOROna szavakban földet megmunkáló értelmű, de a bOROngós, mOROg szavakban hARAgos. Bár DOROg nem közvetlen a Duna mellett fekszik, a visszahúzódó, lecsOROgó vizek nyomában felszÁRAdó térségen épült.

Később a vizek apadásával BŐSnél alakult ki torkolat – BŐSéges víztömeg. KOMárom neve a hunyást, elfogadást, elnyelést jelentő KOM gyökkel indul, és az ÁR gyök is jelen van a névben. IZSA (pözsög), PATH (Kárpát) nevek is lehetnek vízzel, parttal kapcsolatosak. Alább PÁRKÁNY épült a víz párkányára, partjára. Érdemes volna a térség helységei neveinek eredetét ilyen szemszögből vizsgálni, mert majd minden megnevezés vízhez, parthoz, szikkadáshoz, felszáradáshoz kapcsolódó. A folyónak az ISZTER, ESZTER nevéből eredt ESZTERGOM városának neve, amelynek jelentése ISZTER GAMja, ESZTER GOMa azaz kanyarulata. Az ISZTER, ESZTER folyó GOMjánál, kanyarulatánál ESZTERGOM városát megalapítók hozhatták magukkal az oroszlánok emlékét. Az ESZTERGOM név azt is bizonyítja, hogy a településalapítók ekkor még jelentős víztömeget találtak, amelynek szintje lassan ERESZkedett le, de már látható volt, hogy ott éles GOMot, kanyarulatot vesz az addig DUNA néven ismert folyó. Hosszú ideig ERESZTER kanyarulatánál, GOMjánál, azaz ESZTERGOMnál ERESZkedett a tengerbe a DUNA, majd a tengerszint csökkenése után innen kapta az ESZTER, ISZTER nevet, mivel ezen a leERESZTŐ, erESZTER csatornán ERESZkedett le a víz.