Az eduline és a Diáktanítók Online közös előkészítőjének tizenötödik videójával a Nyugat első nemzedékéről... Az eduline és a közös előkészítője ma a Nyugat első nemzedékével foglalkozik © Wikipedia Az eduline és a Diáktanítók Online közös előkészítőjének tizenötödik videójával a Nyugat első nemzedékéről szóló érettségi tételt ismételhetitek át ( itt nézhetitek meg, milyen témákat dolgoztunk fel eddig). A videóban bemutatjuk a Nyugat alapításának körülményeit, szerkesztőit, és áttekintjük a folyóirat történetét. Az első nemzedék költői és írói közül Juhász Gyula és Tóth Árpád portréját és köteteit ismertetjük, felosztjuk a két szerző verseit, a Milyen volt..., a Tápai lagzi, valamint az Elégia egy rekettyebokorhoz és a Lélektől lélekig című művet külön elemezzük. A NYUGAT ELSŐ NEMZEDÉKE | A magyar irodalom története | Reference Library. Az előző évek középszintű feladatsorait és a megoldásokat magyarból itt nézhetitek meg. Előkészítőnket történelemből itt, matekból pedig itt találjátok.
A Nyugat első nemzedékéből – Juhász Gyula és Tóth Árpád Juhász Gyula A nyugatosok közül Juhász Gyula sorsa volt a legtragikusabb, a legnehezebb. A század elejei nagy irodalmi fellendülésnek egyik vezető lírikusa, A Holnap lelkes szervezője, Babits fölfedezője, a Négyesy-stílusgyakorlatok titkára, de a Nyugatnak már nem tartozott a szorosan vett élvonalába, s az első évek után verseinek zöme vidéki lapokban jelent meg. Költészete Élet és költészet, egyéni sors és lírai témavilág talán egyetlen modern költőnk esetében sem forrott annyira össze, mint Juhász Gyula művészetében. Egész életén át boldogtalan volt, így lett lírájának alaphangja a mélabú, a rezignált bánat, ő maga pedig "a kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költője". Költői stílusát kevésbé hatja át a szimbolizmus, mint a századelő nagy újítóiét: nyelve konkrétabb, reálisabb, egyszerűbb és érthetőbb. A Nyugat első nemzedéke - válogatás - szép, új kiadás, A magyar költészet kincsestára -T05. Megfigyelhető vonzódása a szonetthez – költeményei általában rövidek és az utolsó sorok mondanivalója jelentősen megemeli az egész verset: szonettjei szinte "kinyílnak" a költemény végén.
1919 őszén és a következő év tavaszán tőle "kérték számon" a háború elvesztését és a két forradalmat, 1923-ban, a kormányzat kulturális aspirációit kifejező Napkelet hez kívánták kapcsolni nem egy szerzőjét, köztük magát Babitsot is. 1925-ben és később Ady emlékének őrzése okán támadták a folyóiratot. Nehezteltek rá a különböző avantgárd lapok szerzői is, elégtelennek minősítve az irántuk mutatott érdeklődést. Az 1920-as években azonban nem a nekilendülő, majd alábbhagyó támadások voltak a fontosak. Nyugat első nemzedke . Döntő volt a Nyugat második nemzedékének: Erdélyi Józsefnek, Szabó Lőrincnek, Illyés Gyulának, József Attilának és kortársaiknak az indulása, s Kassák sűrű szereplése az 1927 utáni időkben. Az 1929-ben kezdődő évtized, a harmadik Nyugat-nemzedék: Képes Géza, Jékely Zoltán, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Rónay György, Márai Sándor, Szentkuthy Miklós és mások időszaka volt. Ebben a korszakban a folyóirat, melyet 1929 és 1933 között Babits és Móricz, azután Babits és Gellért Oszkár, végül egyedül Babits jegyzett főszerkesztőként, mindenképpen meghatározó irodalmi orgánum maradt.
A 20-as években mellőzöttsége, anyagi létbizonytalansága felerősítette költészetében a fájdalmas én-lírát, de már nemcsak saját egyedüllétét fogalmazta meg, hanem az egymástól elszigetelődött, elidegenedett emberek kozmikus méretű magányát is. Ennek a témának első megszólaltatója a magyar lírában Vajda János volt (Az üstökös). Lélektől lélekig Lélektől lélekig című elégiája egyetlen kép kibontása. A színképelemzés tudományos igazságától jut el a csillagokkal való rokonság gondolatáig. A legfontosabb mondanivalót az utolsó két strófa felkiáltásai fejezik ki: az egyes emberek között is "roppant, jeges űr lakik". Körúti hajnal Az impresszionista költészet egyik mintadarabja a Körúti hajnal. A francia impresszionista festőket is vonzották a hajnal és az alkony benyomásai, amikor minden súlytalanabbnak, lebegőbbnek tűnik. A Körúti hajnal a pesti táj ébredésének hangulatát ragadja meg: a még derengő, színeket kioltó szürkeséget (1. Nyugat első nemzedékei. ), az első fény felragyogását (2-4. ), majd a nappali élet kijózanító valóságát.
Strófaszerkezete hagyományos, szókészlete is "hétköznapi", de ezek a "dísztelen" szavak a szövegösszefüggésben új életre kelnek, a szinesztéziák hatására köznapi jelentésük feldúsul. Az egész költeményt a szerelem elmúlásának fájó érzése szövi át. A költő csupán halványodó emlékei között kutat – bánatosan el-elmerengve. A versszakok kezdetén háromszor hangzik el a "Milyen volt…" tétova kérdése, s még ugyanott megszólal a kudarc beismerése is: "nem tudom már". Egy lappangó Ady-kézirat – a Nyugat első nemzedéke és az olvasás, avagy: ki mit tart a nachtkaszlin? | Könyvtári Intézet. A "de" kötőszó után azonban mindannyiszor felcsattan a feledéssel perbe szálló dacos tiltakozás. A természeti és a szerelmi emlékek kölcsönösen erősítik egymást: a táj olyan szép, mint Anna, s Anna olyan szépséges, mint a táj. Rezignált mélabú remeg a költemény szövegén, de a lemondó bánatot mégis impresszionista ragyogás sugározza be. Tóth Árpád A Nyugat nagy nemzedékének tagjai közül Tóth Árpád életműve a legegységesebb. A súlyos tüdőbetegség és a szegénység rabságában élt, s ez rányomta bélyegét csaknem egész lírai termésére. "A betegség kiemelte őt világunkból" – ezért tudott megmaradni "tiszta költőnek".
A Nyugat másfelől azért sem azonosítható a magyar irodalmi modernséggel, mert a modernségről vallott felfogása korántsem volt annyira nyitott, mint azt maga hirdette. Az avantgárd modernség elől lényegében teljesen elzárkózott, nem adott teret az avantgárd alkotások publikálásának, és kritikai rovata sem árult el különösebb rokonszenvet az újabb irányzatok iránt.