A komplexebb darabokkal már egészen pontos méréseket is végezhetünk, ha éppen unjuk a kirándulást, a tükrösekkel pedig távoli objektumok irányát is pontosan meghatározhatjuk, ha éppen arra van szükségünk. A tájolóval történő helymeghatározást és/vagy navigálást érdemes megtanulni, nem ördöngösség és a tájoló-térkép offline kombó akkor is működik amikor már minden más tönkrement, beázott, lemerült, elveszett, befagyott. Üdvözlettel a Leica Geosystems magyarországi csapata A mágneses északi pólus folyamatos bolyongása miatt a pontosabb térképeken feltűntetik a deklinációs eltérést is. Az elhajlás értéke pozitív, ha a földrajzi Észak-dél iránytól kelet felé, és negatív, ha nyugat felé tér el a mágneses tű. Magyarországon a mágneses deklináció 1, 7 és 3, 6 fok között mozog, helytől és időtől függően. Az elhajlás keleti irányú, tehát pozitív. Napi ingadozási értéke 5-15 szögperc, nyáron nagyobb, télen kisebb. Mivel a mágneses erővonalak nem párhuzamosak a Föld felszínével, az iránytű, a tájoló tűjének északi vége az északi féltekén függőlegesen lefelé, a déli félgömbön pedig felfelé hajlik.
A mágneses deklináció átlagos éves változás normál értéke (d) szintén a pont földrajzi koordinátáiból számítható: d['/év] = 4, 41 + 0, 00033(j - 2730') - 0, 00276(l - 960') ahol: D = a mágneses deklináció percekben j = a pont földrajzi szélessége percekben l = a pont földrajzi hosszúsága percekben d = a mágneses deklináció átlagos éves változása percekben Néhány számítás 2001. január 1-re: Sopron 2, 3°, Záhony 3, 6°, Várgesztes 2, 7°. Befejezésül még egy ehhez kapcsolódó érdekesség, miért nem tudjuk a Magyarországra, pontosabban az ezen északi szélességi kör területére gyártott tájolót pl. Ausztráliában használni. Az erre a területre gyártott tájoló tűjének déli végén egy kis ellensúly van, hogy kiegyensúlyozza a mágneses tér észak felé a Föld belsejébe lefelé mutató mágneses teret. Mivel Ausztráliában a mágneses tér vektor a Föld belsejéből mutat észak felé és felfelé, ezért ez a tájoló tűje ott nem maradna vízszintes, hanem a déli vége a föld felé billenne, ezért ott a tájoló tűjének északi végére kell egy kis ellensúly.
Nekünk azonban a vetületi északi irányhoz képest kellene megadni a pontok irányszögét, ahhoz, hogy megfelelő EOV koordinátákat kapjunk. Ezt úgy oldották meg, hogy a rejtett pontok WGS84 koordináta rendszerben kerülnek kiszámításra, melynek északi iránya már a csillagászati északkal egybe esik, majd azt követően kerül áttranszformálásra a pont az EOV rendszerbe a VITEL szoftverrel. Így a helyi koordináta-rendszer (EOV) északi iránya és a mágneses északi irány közötti eltéréssel nem kell számolni. ÚJ! Az új Captivate v3. 0-ás firmware verziótól a rejtett pontok mérése CS20 Disto kontrollerrel már elérhető mérőállomásos módban is. Az alkalmazható módszerek. 2 távolság és Szelvény & Külpont. Ha kérdésetek merül fel a rejtett pontok mérésével kapcsolatban, keressetek fel minket személyesen, telefonon, vagy írjatok nekünk a facebookon. Ezek a pontok a tényleges földrajzi sarkpontoktól a mágneses deklináció – azaz a mágneses elhajlás – értékével térnek el. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak.
Ezt elég egyszer megcsinálni! Jelmagasság és eszköz magasságának beállítása Távolság- és szögkülpontok is beállíthatók. Előbbire akkor lehet szükségünk, ha a mérendő pontok távolságát egy állandó értékkel szeretnénk mindig eltolni. Tipp: abban az esetben, ha fákat kell felmérnünk és azt szeretnénk, hogy rejtett pontok a fa törzsének függőleges tengelyébe essenek, akkor a távolságok egy standard értékkel való eltolása nem a legcélszerűbb módszer, mert ez a fa átmérőjével változni fog. Erre azonban jóval ritkább esetekben lehet szükség, például, ha a kontrollert leejtjük vagy erős ütés éri. A mérési pontossága szintén sokkal jobb, mint az iránytűé ± 0. 3°. A lehető legpontosabb eredményt, akkor kaphatjuk, ha közel vízszintesen irányzunk a kontrollerrel, mert így a ferde és vízszintes táv a mérendő pontig közel azonos. A dőlés érzékelő és az elektronikus iránytű kalibrációja a Beállítások/Rendszer menüpont alatt érhető el A távolság és külpont (ortogonális bemérés) módszert úgy használhatjuk a legegyszerűbben, ha úgy mérünk két pontot (A és B-t), hogy azok egy egyenesre essenek a rejtett ponttal, majd megmérjük a vonal kezdőpontjától (A) a rejtett pont távolságát (abcisszáját), így a külpont érétke (ordináta) 0.