Politikai hibát ejtett és pályafutása elakadt. Mátyás király ellen fordult nagybátyjával, így menekülnie kellett Magyarországról. Horvátországban halt meg, súlyos tüdőbetegségben. Janus Pannonius irodalmi munkássága Búcsú Váradtól Latinul íródott ez a dal. A reneszánsz műveltség még nem terjedt el Magyarországon, így csak latinul íródtak a versek. Nagyváradról ment fel a költő Budára Mátyáshoz, és valószínű, hogy ezen az úton keletkezett ez a vers. Ez a vers az első Magyarországon született humanista remekmű. Valódi élmény áll mögötte, újszerű, könnyed és természetes. Ellentétes hangulat a kedves emlékek és a várható élmények között. A vers felépítését különböző motívumok és értékek szembenállása határozza meg. Az első három versszak a Nagyvárad körüli téli tájat ábrázolja, mint egy elképzelt világ. Refrén által sürgeti az utazás színhelyét. Utána lévő négy strófa visszatér a jelenbe, Nagyváradra. A jövő, a jelen, a múlt keresztezi egymást. Gyors, pattogó ütemű. Szorong, fél az utazástól.
Ezért is hangzik el minden versszak végén refrénként a "Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! " felszólítás. A nagyváradi hőforrások, kulturális emlékek mellett a téli táj bemutatása is hangsúlyos. Ez a magyar irodalomban az első tájleíró vers. Szerinted mi lesz a sorsa egy olyan fának, mely idő előtt, a februári langyos időben virágba borul? A kései tavaszi fagyok bizony halálra ítélik. "S íme, virágzik a mandulafácska merészen a télben, Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd! " – olvashatjuk Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című epigramma formájába sűrített elégiájában. Ez a korán virágot hozó fácska a költő saját sorsának jelképe: túl korán érkezett vissza, a meg nem értettség vette őt körül hazájában. Ezért visszavágyott Itáliába, itthon magányosnak érezte magát. Egyre súlyosbodó betegsége is csak fokozta ezt az érzést. A verset a XXI. században is igazán magunkénak érezhetjük. A korán érkező ember, az elfojtott, meg nem valósított gondolatok és eszmék jelképe lehet ez a kis mandulafa.
"Pannóniai nemzetségű, itáliai erkölcsű, csodálatosan, sőt, inkább döbbenetesen nagytudású. " – E szavakkal ajánlja oktatója a tizenkilenc éves tanítványát. Janus Pannonius latin nyelven alkotó humanista költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője 580 éve született. JANUS PANNONIUS: PRO PACE – BÉKÉÉRT Ó te, az ég meg a csillagok egy-ura, Isten-Atyánk, nézz, Nézz le, örök hatalom, nyomorult földünkre, szegényre: Bősz Mars dúl mindenfele, hosszú háborúságok Pusztítják – megláthatod – itt régóta a népet. Adj nékünk, jóságos Atyánk, békét valahára, Múljanak el tőlünk a bajok s a halál riadalma! (fordította: Csorba Győző) A tehetséges, zseniális memóriával megáldott pannoniai Janus Pannonius néven a latin nyelvű humanista költészet egyik elismert, európai hírű költőjeként ismert. 1434. augusztus 29-én született, egyes források szerint Csezmiczei Jánosnak hívták, és tehetősebb horvát kisnemesi családban született a szlavóniai Csezmicén. Apját korán elvesztette, tizenhárom éves koráig anyja, Vitéz Borbála nevelte.
Janus Pannonius: Pannonia dicsérete Janus Pannonius (1434—1472) PANNÓNIA DICSÉRETEEddig Itália 1 földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia 2 is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem 3 egyre dicsőbb, s általa híres e föld! (Berczeli Anzelm Károly fordítása) Mátyás király udvarában latin nyelven írtak a magyar költők. Ahogy ez akkoriban szokás volt a művelt világban, a korszak legkiválóbb költője a nevét is latinosan írta: a Janus Pannonius nevet vette föl, ami annyi, mint "Pannóniai János". A király könyvtára messze földön híres volt. A kézzel írt és festett, majd a könyvnyomtatás feltalálása után nyomtatott könyveit a királyról (Corvin Mátyás) corvinák nak nevezték. Mátyás király idejében latinul írtak a költők. Ismereteink szerint magyarul csak a népdalok terjedtek a 15. században. Ez a vers műfordítás: a 20. században élt költő fordította magyarra. Janus Pannonius (eredeti nevén Csezmiczei János) Mátyás udvarában élt. Itáliában tanult.
Részt vett az uralkodó 1464-es jajcai törökellenes hadjáratában, de itt súlyosan megbetegedett, törékeny egészségét pedig két évvel később a tüdőbaj is kikezdte. Rövid élete ellenére a reneszánsz legjelentősebb magyar költője, nagy érdemeket szerzett a humanista kultúra magyarországi terjesztésében. Legismertebb műve talán a Pannónia dicsérete: Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Lázadás és menekülés Magas tisztsége ellenére egész életében a napfényes és művelt Itáliába vágyakozott, költőként akart kibontakozni, nem politikusként. Ennek ellenére Vitéz János mellett mégis fő szervezője volt az 1471-es Mátyás elleni főúri összeesküvésnek, amit a nemesek megadóztatása váltott ki. A király leszerelte a lázadókat, irgalmat tanúsított velük szemben, Janus azonban nagybátyjával ellentétben nem adta meg magát, hanem Pécsre menekült, hogy püspöksége falai között védhesse meg magát.
Egy dunántúli mandulafáról mandulafa ║ lírai én fa: 1. természeti jelenség 2. sorsszimbólum 3. mitológiai sík nincs társ, követő, ezért "rügyeit zuzmara fogja be majd" görög mitológia alakjai – humanizmus négy disztichon lírai én = fejlődés metonímia: Pannónia ~ lírai én könyv, dal = tudás, művészet ↓ két disztichon 7. Saját lelkéhez 1. Antik utalások: Léthe folyó – a túlvilágban a feledés folyója Saturnus = Kronosz, titán, Zeusz apja Jupiter = Zeusz, a főisten Mars = Árész, a háború istene Phoebus = Apollón, a Napisten, a művészetek istene Vénusz = Aphrodité, a szerelem, a szépség istennője Merkur = Hermész, hírnök, utazók, pásztorok, kereskedők védelmezője Cynthia = Arthemisz, a Hold, a vadászat istennője, a születésnél a nők és gyermekek védelmezője Atlas = titánok leszármazottja, a hátán tartja az égboltot büntetésből Milo = legendás görög atléta + "sziklából született hajdan az emberi test" – Prométheusz mítosza 8. 2. Világkép: eltér a hagyományos keresztény világképtől a lélek nem merült a Léthe vizébe – emlékszik az előzményekre elhagyva a testet visszatér a csillagokhoz a lírai én tanácsa: kerülje a feledést lehetőség a visszatérés a földre ↔ a kereszténységgel az emberi létnél jobb az állati 3.