A vallási bigottság elemberteleníti, nyomorúságossá teszi az emberi életet. Itt nem csupán a mohamedán vallás kapcsán beszélünk elvakultságról, hanem a ker. vallás esetén is (erre bizonyíték a pénteki böjt és a harangok említése). 3. Csokonai Vitéz Mihály: A magánossághoz | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. rész Jövendölés (boldogító látomás), a természet "örök törvényének" uralmával megvalósulhat a minden embert egységbe tömörítő testvériség eszménye. (Ez pedig a Konstancinápoly) 0 A Magánossághoz című művét 1798-ban írta Kisasszondon, ihlette a közelben található őspark szépsége és magánya. A vers legelső és legutolsó sora szó szerint megegyezik ugyan, tartalmi-érzelmi jelentésük azonban más. A magányosság megszemélyesített fogalom a műben, különböző allegorikus képekben jelenik meg. Nem fogható fel egységes allegorikus szerkezetként, mert csak néha jelenik meg más képben, ez sejtelmes hatást ad. Ebben a műben elvont fogalomhoz szól, saját életének eseményeit mondja el, panaszkodik. A természetbe való menekülésről szól, kerüli az embereket (szentimentális költői magatartás).
Szia, a fogalmazásban sajnos nem tudok segíteni. De mindkét versről bemásolok neked egy kis leírást, hátha segít valamennyit. Meddő órán: Rövid, néhány jellemző vonásra szorítkozó önarckép. 1908-ban keletkezett. Egy vézna, szánalmas figurát mutat, aki magányos, szegény, tétlen, szenved, szomorú, beletörődik a sorsába. Kedvetlenül szöszmötöl, nem tesz semmi értelmeset. Az írás pótcselekvés – gondosan írja, javítgatja… "Lomhán": lassan ír, bágyadt, céltalan. A felmerülő, végig nem gondolt gondolatok, a rövid mondatok szaggatottá, erőtlenné teszik a verset. Monoton, a sorok lezártak, ragrímek, a mély magánhangzók dominálnak. "Én, én, én, " belesikolt a monoton egyhangúságba. A statikus igék a jellemzőek, nincs mozgás. Magánossághoz: Elégikó- óda, 1798-ban keletkezett. Csokonai Vitéz Mihály Tüdőgyulladásomról Verselemzés. Újfajta, nagy művészettel megalkotott strófaszerkezettel találkozunk: ezúttal 11 és 8 szótagos sorok váltakoznak Az azonos szótagszámú sorok egymással rímelnek: első 4 sor kereszt- második 4 sor páros rímű. A megszemélyesített magány (allegória) itt " kedves istenasszony" s 4-szer áldottnak nevezi a költő.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-02-05 Feltöltötte: eduline_archiv A reményhez, Az estve, A tihanyi Ekhóhoz, Tantárgy: Irodalom Típus: Elemzés hirdetés
Csokonai magányfelfogása Rousseau szemléletét tükrözi: az ember azért keresi a magányt, hogy megtalálja benne azt, amit a társas élet nem képes nyújtani. Csak az egyedüllét véd meg a társadalmi igazságtalanságtól, menedék a szomorú ember számára, és biztos erkölcsi fogódzót kínál, hiszen távol tart a zajtól, könyökléstől, bűntől. A jobbak, nemes lelkűek, érzékenyebbek szoktak visszavonulni a világtól, a magánynak van tehát afféle morális vetülete is, legalábbis az európai kultúrában. Az is tény, hogy a szentimentalizmus irodalmában valóságos kultusza volt az emberektől való elrejtőzésnek, a magánynak. A vers műfaja elégiko-óda, mivel az óda és az elégia tulajdonságait is magában hordozza. Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (verselemzés) - verselemzes.hu. Hangulatilag inkább elégikus, viszont értelmezhető a magányhoz írott ódaként is. Hangvétele szomorú, elvágyódó, melankolikus. Magába forduló, a halált váró lírai énnel találkozunk. Ugyanakkor van a versben valami himnikus is: úgy szólítja meg a Magánosságot, mintha egy istenséget szólítana meg ("ó, kedves istenasszony!
Minden versszak utolsó sora újra ismétli. Az ekhós szöveg megerősíti a költő gondolatmenetét, szerepe, hogy egyetértsen a költővel, együtt érezzen vele. Az 5. versszakban ezt emeli ki ellentéttel: a vaskeblű (durva, zord) sziklában van együttérzés, de az embereknek nincs szívük (emberi kitaszító világ és együttérző természeti világ). Sajátos költői magatartásforma figyelhető meg: a költő visszavonul a természetbe, a magányba. Megjelenik a műben a kollégiumi kicsapatása (4. versszak), és az is amikor Lilla elhagyja (6. versszak). Panaszkodik, a társadalmat okolja, megtisztul a társadalom szennyétől, megnemesedik, értékessé válik. Ebben a műben jelenik meg elsőként a gondolat, hogy a költészet örökértékű (de ezt csak az utókor fogja elismerni). Ez az eszme már a romantika felé mutat. Műfaját tekintve ez a mű elégia: azaz visszatekint saját életére, bemutatja a jelen helyzetet és panaszkodik. Ez a műfaj jellemző a szentimentalizmusra. A mű befejező gondolata a biztos hit, miszerint az utókor, a távoli jövő felismeri benne előfutárát.
– De ránk mikor szent fátyolid vonúlnak, Mint éji harmat, napjaink lehúllnak, Tisztán, magába, csendesen: Élünk, kimúlunk édesen. Sőt akkor is, mikor szemem világán Vak kárpitot sző a halál: Ott a magánosság setét világán Béhúllt szemem reád talál. Síromba csak te fogsz alá követni, A nemtudás kietlenén vezetni: Te lészel, ah! a sírhalom Vőlgyén is őrzőangyalom. Áldott Magánosság! öledbe ejtem Ottan utólsó könnyemet, Végtelen álmaidba elfelejtem Világi szenvedésemet. Áldott Magánosság! te légy barátom, Mikor csak a sír lesz örök sajátom. De ez napom mikor jön el? Áldott Magánosság, jövel!
Linkek a témában: Csokonai - érettségi tételek A klasszicizmus és a szentimentalizmus jellemző különbségei A Lilla szerelem története Csokonai verseinek tükrében Csokonai szerelmi költészete Csokonai Vitéz Mihály – Konstancinápoly Csokonai Vitéz Mihály (Teljes tananyag) Csokonai Vitéz Mihály szentimentalista költészete Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Csokonai, felvilágosodás korszaka Meghatározás Az oldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és rendezve bemutassa a Csokonai Vitéz Mihállyal foglalkozó érdekes weboldalakat. Kellemes böngészést kívánok! Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Diákoknak Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés