2018. március 06. Tisztelt Stoffán úr! Ha közhelyesek akarnánk lenni, akkor azt mondanánk, hogy nem túl keresztény dolog hazaárulózni és söpredékezni azokat a felebarátaidat, akikkel nem értesz egyet, de a valóság az, hogy mi sem jellemzőbb a magyar Fidesz-hitű keresztény méljük, hogy magad sem gondolod…
Egy magyarországi politikai párt és az MVSZ pedig apolitikus és meggondolatlan, de eredményt aligha hozó módon, ártva a nemzet idegen főhatalom alatt élő részének, nagy hangon hirdeti, hogy felülvizsgáltatja a trianoni diktátumot. Az efféle olcsó politikai fogások sok esetben többet rontanak a magyarság helyzetén, mint amennyi haszonnal járnának sikerük esetében… hiszen nincs kivel felülvizsgáltatni, és nem is Trianont kellene felülvizsgáltatni, hanem 1947. Stoffán györgy blogja facebook. február 10-ét, azaz, a párizsi békét. Ám, végre egyet elértünk – ha igaz. A Kárpát-haza minden harangja megszólal június negyedikén. Harminc éve, amikor a Magyar Keresztény Nemzeti Unió nevében magam kértem Paskai érsektől, hogy e napon legyen megemlékező szentmise a bazilika előtt, és szólhassanak a harangok, Paskai bíboros politikai hangulatkeltésre, nacionalizmusra és irredentizmusra hivatkozva utasította el kérésemet. Ma már szólhatnak a harangok… Igaz, sem Bukarestig, sem Nándorfehérvárig nem hallatszanak el… – talán, ha Pozsonyban, a koronázótemplom harangját meghallják… Mi magyarok pedig, nem lévén komoly, határozott és erős hangunk, a nemzeti összetartozás napjával egyetemben, szép csendesen kiveszünk Európa népeinek térképéről.
Töltse ki a nem kötelező érvényű kérelmet, és a szolgáltató felveszi Önnel a kapcsolatot. Szeretnék kölcsönt felvenni
Ez mégis folyamatos volt az alapítványnál, Böjte Csaba vezetése alatt. Súlyos baj, hogy egy csodálatra méltó kezdeményezést és 30 év munkáját Böjte Csaba súlyos figyelmetlensége és felületessége akár tönkre is teheti, magával rántva e históriában rendjének, egyházának és állami támogatóinak megítélését is. Az esetet egy romániai magyar lap tette közzé, idézve az elsőfokú bírósági döntést, amely az aberrált nevelőt 30 év börtönre ítélte. És láss csodát: senki nem emlegeti a gyermekeket, az alapítvány és Böjte felelősségét… csupán arról esik szó, hogy liberális támadás ez az egész. És ez súlyos erkölcsi kisiklásra utal. Stoffán györgy blogja. Ugyanis, nem Böjte Csaba az alapítvány! Nem Böjte megvédése volna a lényeges egy olyan alapítványnál, amely gyermekeket gondoz, hanem az erkölcsi felelősség megállapítása, annak kimondása és a konzekvencia levonása. A ferences rend belső vizsgálatot indított az ügyben, ám erre sajnos semmilyen jogalap nincsen, hiszen az alapítvány – Istennek hála! – nem a ferences renddé – mint ezt Urbán Erik provinciális évekkel ezelőtt elmondta.
Részletek: MIÉRT VESZÉLYES A TÖRTÉNELMÜNK?
… Trianon? Lezárt száz év? Nemzeti összetartozás? Ünnep? NEM! Minden magyarnak száz éve tartó nemzeti gyász, nemzeti megalázottság, pusztító ámokfutás, szörnyű kín ez! Zizzenet: Stoffán György blogja: Stoffán György: Orbánozás a Magyar Nemzetben? – av.... Negyvenöt éve járom a Kárpát-hazát, s amikor beszívom a levegőt, amely éltette rokonaimat a Felvidéken, amely birtokainkon egykor átsuhanó szellőként, esőt hozó viharként nevelte, edzette a termést, amely vitte a körmenetek magyar népénekeinek hangját… belesajdul a szívem. Mert ez a vihar, ez a levegő belemosta a történelem folyamába a mi magyar hazánkat. A magyar szót, a magyar kultúrát, a magyar imát, a magyar dalt… s ami régen büszkeségünk volt, azért száz éve már csak pofonokat, kínokat vagy halált kapunk. Pedig nem követtünk el semmilyen bűnt, amelyért ezt érdemelnénk. S amikor Erdélyt járom, s látom a múlt romlásnak indult, vagy már lerombolt épületeit, megtapasztalom, hogy a magyar szóért legjobb esetben is köpés, primitív megjegyzés jár, lelkem mélyén kardot rántok. Amikor ezernyi panaszt hallok, amikor látom a rablás nyomait – a lekopaszított hegyoldalakat, a sárba taposott magyar zászlót, a levert "Községháza" feliratot, a lefestett helységnévtáblákat, a magyar intézmények és birtokok visszaállamosítását… a tehetetlen düh fog el.
Részlet a Nővarázs című előadásból Fotó: Adam Urban / Fővárosi Nagycirkusz Színházi alkotóként közel negyven produkciónak volt díszlet-, játéktér-, illúzió-, effekt-, vagy trükktervezője, rendezőként több mint harminc előadást állított színpadra, ezek egy részét Budapest és Békéscsaba mellett Cardiffban, Londonban, Szabadkán és Újvidéken. A munkáiról megjelent korábbi kritikák finom stilizáltságról, erős vizuális jelről, emelkedett pillanatról, izgalmas, merész vállalkozásról írnak, Csörte és La Mancha lovagja-rendezéseiért egyenesen lelkesednek. Életpályájának ismerete nélkül kevésbé érthető rendezői látásmódja és fejlődéstörténete, amely a bűvész-előadóművész kezdeti kiindulópontjából eljutott a cirkuszművészeti alapokra épülő összművészetiséget képviselő színházcsinálóig. Fekete péter színház tér. Fekete Péter kutató, a hazai színházszerető nézők számára talán kevésbé ismert, itthon még járatlan cirkuszi utakat felfedező szellemisége azonban nem engedi meg az alkotónak, hogy túl sokáig elidőzzön pályájának egyes állomásain, ahogyan rendezőként is újrafogalmazza önmagát, amit a Fővárosi Nagycirkuszban az elmúlt években rendezett produkciói is alátámasztanak.
elnevezésű bérletek három nagyszínpadi előadásra, az Albérletek pedig két stúdióelőadásra érvényesíthetők. A színház Első fecske bérletakciót hirdet: június 30-áig kedvezményes áron válthatók a 2022/2023-as évadra szóló bérletek. Fekete Péter - Győri Nemzeti Színház. A koronvírus-járvány a többi előadóművészeti intézményhez hasonlóan az Örkény Színházat is érzékenyen érintette, ezért a folytatjuk a 2020/2021-es évadtól bevezetett támogatói jegyek értékesítését, amelyek a hagyományos előadások mellett a stream-közvetítésekre is kapható. Az egységesen 10. 000 forintba kerülő belépő online vagy személyesen vásárolható meg. A 2022/2023-as évad új bemutatóiról, az ÖrkényKör támogatói rendszerről, illetve a jegy- és bérletértékesítésről bővebb információk a oldalon kaphatók.
Ekkor már több mint tíz évet töltött nemzetközi terepen, színházi munkái mellett brit felsőoktatási akkreditációs biztosként működött, színházszakmai kutatásain túl pedig rendszeresen fölkérték szakértői tevékenységre itthon és külföldön egyaránt. 2002-ben lett a budapesti Nemzeti Színház oktatási és külkapcsolati igazgatója, majd 2007-ben a Békés Megyei Jókai Színházban megkezdett tevékenységével teljes paradigmaváltást vitt a teátrum életébe, és vezetésével a vidéki színházak között egyedülálló módon sikeressé tette az intézményt, mindemellett 2010-ig a városban működő Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola igazgatói teendőit is ellátta. A fentiek fényében nem meglepő, hogy 2010-ben a Kijevi Nemzeti Színház Film és Televízió-művészeti Egyetemen végezve színházmenedzserként gyarapította diplomáinak számát, a német és a brit után megismerkedve a harmadik meghatározó színházi kultúrkörrel, és akárcsak a kilencvenes években, ekkor is – ugyanabban az évben – színháztudományi bölcsészként végzett a Pannon Egyetemen.