A Trisztán és Izolda egy kellemes hangulatú romantikus kalandfilm, ami a klasszikus történetet újraértelmezve és kissé megváltoztatva dolgozta fel. Sztori A sötét középkor korai éveiben az írek az egymással marakodó angol törzsek közti viszályt fenntartva uralkodtak. Amikor az angolok megpróbáltak egymással szövetkezni, az írek kegyetlen megtorlással válaszoltak – így árvult el Trisztán is, akit szülei halála után a cornwalli király, Mark saját fiaként nevelt fel. Az események úgy alakulnak, hogy Trisztán, Mark és Mark fiatal felesége, az ír Izolda között szerelmi háromszög jön létre… Trisztán és Izolda A Trisztán és Izolda messze nem a legmélyebb romantikus dráma és nem is a klasszikus legenda legpontosabb adaptációja. Viszont mégis egy szerethető film, köszönhetően a remekül eltalált hangulatának és a decens színészeknek. Az atmoszféra az alkotás legerősebb részét jelenti: Kevin Reynolds rendező, Arthur Reinhart operatőr és Anne Dudley zeneszerző tökéletesen eltalálták az arányokat, amelynek eredménye egy gyönyörű audiovizuális élményt nyújtó, ám nem hivalkodó alkotás lett.
Beregi Tamás Tristan + Isolde – német-angol-amerikai, 2006. Rendezte: Kevin Reynolds. Írta: Dean Georgaris. Kép: Artur Reinhardt. Zene: Anne Dudley. Szereplők: James Franco (Tristan), Sophia Myles (Isolde), Rufus Sewell (Marke), Mark Strong (Wictred), David O'Hara (Donnchad). Gyártó: Epsilon Motion Pictures/World 2000/Franchise Pictures. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 125 perc. Legendás szerelmi tragédiák versenyében Rómeó és Júlia történetét bizony a második helyre szorítaná vissza Trisztán és Izolda sztorija. A történet első változata ugyanis már a 13. században megszületett, egy legendákkal övezett skót költő-látnok tollából. A tragikus love story később az Arthur-mondakör szerves részévé vált, és így maradt fenn az utókor emlékezetében is. A történet főhőse Trisztán, a francia neveltetésű lovag, aki nagybátyja parancsára Írországba utazik, hogy elhozza neki a szépséges Izolda hercegnőt. A fiatalok a hosszúra nyúlt hajóút során azonban véletlenül kortyolnak a házasság frigyét megerősíteni hivatott szerelmi bájitalból, amitől azon nyomban szerelembe esnek.
Az összecsapott, gépiesre sikerült befejezés sem sokat javít az adaptáció színvonalán. Kevin Reynolds, aki egy nagyszerű Robin Hood -feldolgozással bizonyította, hogy jól ért a romantikus kosztümös regényekhez, most csúnyán melléfogott. A mitikus szerelem megköveteli, hogy költői eszközökkel beszéljünk róla, prózává silányított költészetre még Hollywood sem vevő.
Az alkotók szándéka pedig az volt, hogy e misztikus történetet a mai kor átlagosan tájékozatlan nézőjének szintjére hozzák, ezért a sztorit erőteljesen lecsupaszították. A kelta mondákra oly jellemző mágikus, pszichedelikus történetelemeket gondosan kigyomlálták, csupán egyet hagytak meg: ahogy Izolda meggyógyítja Trisztánt. Pedig a valóságban (vagyis a mondában) egymásba szeretésük is egy mágikus bájitalnak, egy korabeli tudatmódosító kotyvaléknak volt köszönhető. Vagy például a Trisztán által legyőzött ír szörnyeteg, Morholt mitől volt olyan félelmetes… És vannak kultúr-, valamint vallástörténetileg is kissé kétségesnek ható, vagy éppen túlságosan elnagyolt momentumok is, de ha az alkotók célja a közérthetőség volt, akkor spongya rá! Azonban az tényleg zavar, hogy a szereplők az egész filmben tökéletesen hétköznapi amerikai angolsággal cseverésznek, mind nyelvtanilag, mind szóhasználatilag, legyenek akár királyok, hősök, druidák vagy aranyhajú hercegnők… Ezektől eltekintve azonban abszolúte nézhető a film, főleg azok számára, akik még képesek nyugodtan végigülni egy valamivel több, mint kétórás filmet, ha abban nem történik minden percben valami látványos robbanás, lefejezés vagy csillagháború.
Ez bizony egy ősi történet szerelemről, árulásról, becsületről, hazáról, meg hasonlók. Van benne sok kardozás is, és különben is az a sztori, amit így vagy úgy, de mindenki ismer (pl. mert előképe volt a Rómeó és Júliának). Kevin Reynolds rendező a számos változatban létező legendát kevésbé a mítikus-fantasztikus oldalról közelítette meg. Sehol egy sárkány, sehol egy varázsital. A hősök hősiessége is a mai ember számára hihető határain belül marad. Viszont szereplői emberiek, kinézetük (legyenek bár szépek vagy csúfak) természetes, s a film minden egyéb tekintetben is ódzkodik az extrémitásoktól. Ami nem jelenti azt, hogy nem izgalmasak a csatajelenetek, vagy hogy nincs szépség és csipetnyi érzékiség a romantikus részekben. Az ízlésesség mellett nagy szerepet kapott a valósághűség is – már amennyire lehetőség volt rá, mert hiszen azon, kora középkori viszonyokról, amik közé a történetet helyezték, olyan túl sokat azért nem lehet tudni. De a film képeinek borongós tónusa, a jelmezek alighanem közelebb állnak a valósághoz, mint sok más hasonszőrű film esetében.
100 ezer lakosra jutó betegek száma Zalában 670 nőtt. Az NNK szerint idén is lesz elég védőoltás az influenza ellen, és a meghatározott kockázati csoportokba tartozók ingyen juthatnak hozzá. Idén kihagytuk az influenzát, a következő szezonban azonban éppen emiatt súlyos járvány jöhet. November 9-15. között az országban 9700-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Eddig a rendelkezésre álló oltóanyag felét használták fel az orvosok. Influenzára nincs elterjedt, bármikor bevethető gyógyszer, a beteg csak a tüneteket enyhítheti, a vírust az immunrendszernek kell legyőznie. A legjobb védekezés ezért a megelőzés, az influenza elleni védőoltás pedig ennek leghatékonyabb módja. Az influenzaszezonban természetes, ha orrfújás, láz, vagy elnehezedő végtagok esetén rögtön arra gondolunk, hogy nagy a baj, pedig sok esetben csak megfázással nézünk szembe. A nátha és az influenza meglehetősen hasonló tüneteket produkál, de fontos tudni a kettő közti különbségről, hogy megfelelő kezelésben részesüljünk és a lehető leghamarabb meggyógyuljunk.
A Covid–19-járvány apropóján Magyarországon ingyenessé, és mindenki számára ajánlottá vált az influenza elleni védőoltás. Sokan kérik, sokan idegenkednek tőle, de mi a helyzet tőlünk nyugatabbra? Ajánlások szintjén a koronavírus-járványtól függetlenül minden fejlett ország fontosnak tartja az influenza elleni vakcina beadását. Ebben a tekintetben az Egyesült Államok vezet, ahol 6 hónapos életkor felett gyakorlatilag a teljes népességnek ajánlott az oltás, több esetben pedig egyenesen kötelező. Az amerikai ajánlás 2020-ban mindössze annyiban változott, hogy az eddigieknél korábban javasolják az influenza elleni oltás beadását, hogy a járvány idejére kialakuljon a teljes védettség. Ennek időtartamát nagyjából az oltás utáni 21. napra teszik a szakemberek. Ennél is érdekesebb, hogy több amerikai munkáltató kötelezővé teszi dolgozóinak az oltást, többféle megfontolásból. Az ország nyugati partjának egyik legjelentősebb egészségügyi szolgáltatója, a hat államban 29 kórházat üzemeltető Banner Health Systems például már 9 éve nem engedi dolgozni azon alkalmazottjait a téli időszakban, akik nem oltatják be magukat influenza ellen.
() Hozzászólások (0) Cikkajánló Gyermekorvos, az influenza elleni... Az influenza betegségről és a megelőzését szolgáló oltóanyagokról írta legújabb tájékoztató hírlevelét a Normafa Gyermekrendelő háziorvosa a... Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Szerző: Semmelweis Egyetem A világ az elmúlt hónapokban egy másik légúti fertőzéssel, a koronavírussal volt elfoglalva, ám ősszel várhatóan ismét beköszönt hazánkba az influenzaszezon. A betegség elleni védekezés legjobb módja továbbra is a védőoltás - hívta fel a figyelmet dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Klinikai Központ elnöke. Az influenza évtizedek óta életünk része, az ősz és a hideg idő beköszöntével szinte természetesnek vesszük, hogy beindul a szezonja. A koronavírus-járvány azonban az elmúlt hónapokban felhívta a figyelmet a légúti fertőzésekre és arra, hogy ezek akár súlyos következménnyel is járhatnak – mondta el dr. Szabó Attila. A Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Klinikai Központ elnöke szerint az influenza is súlyos szövődményeket tud okozni, főleg, ha a veszélyeztetettek körébe tartozót fertőz meg. Ilyenek az idősek, a gyenge immunrendszerrel vagy krónikus betegséggel rendelkezők – ugyanazok, akikre a COVID-19 is a legnagyobb kockázatot jelenti.
Mint mondta, a gyorsteszt alkalmazásával - ha a vizsgálatok eredményesek - sokkal rövidebb időn belül lehet a szervezetben lévő koronavírust kimutatni. Ha ezek az összehasonlító vizsgálatok 90 százalékos pontossággal megegyeznek a laboratóriumi PCR-teszt eredményével, akkor bevonják azokat is a diagnosztikába. "Ezek a gyorstesztek 15 percen belül eredményt adnak, ami nagyon előremutató" - jegyezte meg. Ugyanakkor jelezte, hogy a laboratóriumi PCR-teszteteket továbbra is elsődlegesnek tekintik, és bővítik az ehhez szükséges kapacitást. Müller Cecília elmondta azt is, továbbra is figyelik a vírus örökítőanyagának mennyiségét a szennyvízben, és bizakodásra ad okot, hogy stagnál ez az érték. Így talán 4-10 nap múlva nem kell a megbetegedések számának emelkedésével számolni - mondta. A szakember felhívta a figyelmet, hogy az iskolából kimaradt, koronavírus-fertőzésből felgyógyult gyerekek már nem fertőznek, és arra kérte a pedagógusokat, figyeljenek oda ezekre a gyerekekre, ne érje őket kiközösítés.