A finanszírozási szerződésen még elméletileg elbukhat az "évszázad" vasúti nagyprojektje, a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának teljes átépítése és erőteljes kapacitásnövelése, erre azért egyre kisebb az esély, gőzerővel halad az előkészítés. A Soroksár–Kelebia tervezés-kivitelezés tárgyú tender hirdetményét ajánlatkérőként a MÁV Zrt. nevében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. november végén jelentette meg, ebből néhány izgalmas műszaki részletre fény derült a projekttel kapcsolatban. Kizárás "indokolt esetben" A részvételi felhívás a gazdasági szereplők részére nyitott, kétszakaszos, tárgyalásos beszerzési eljárást jelöl meg. A vasútépítés és -tervezés területén kellően nagy referenciákkal rendelkező cégek (és konzorciumok) január 19-ig jelentkezhetnek a felhívásra. A referenciákat pontozva a három legnagyobb kapacitással bíró pályázó kapja meg az Ajánlattételi Felhívást, ami részletesebben tartalmazza az elvégzendő feladatot. Budapest belgard vonat . A vonalat az EU TEN-T hálózatra (P4 osztály) vonatkozó specifikáció szerint kell fejleszteni, vegyes forgalom (személyszállítás és árufuvarozás) figyelembevételével.
Amint azt néhány nappal ezelőtt a BudapestKörnyé is megírta újabb részletek derültek ki a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó beruházások finanszírozásáról. Akkor a Magyar Közlönyben található információk alapján kiderült, az érintett szakaszon az állomások rendezésének, autó, - és kerékpárparkolók kialakításának és egyéb közlekedési infrastrukturális fejlesztéseknek az előkészítési költségeit tartalmazzák a részletek. 160-nal mehetnek majd a vonatok a Budapest–Belgrád vonalon - Infostart.hu. Sőt, mint azt megírtuk Dunavarsányban különszintű vasúti átjáró is épül, mostanra pedig az is világossá vált, hogy az vasútvonal építésében szintén érintett Dunaharaszti gyakorlatilag mindent megkapott, amit csak kért. Lobbi A oldalán azt írják, azt már korábban is lehetett tudni, hogy a Némedi úti aluljárót kiszélesítik, valamint modernizálják a vasúti vonal felújításával egy időben, azonban a település polgármestere, dr. Szalai László már az első tervek elkészültekor jelezte a kormány irányába, hogy egy darab, szintben elkülönülő átjáró nem lesz elegendő, élhetetlenné teszi a települést.
Kapcsolódó: Dunavarsánynál összekötő út épül Amint azt portálunk is megírta Dunavarsánynál egy összekötő út épül majd az 51-es főúthoz csatlakozva Délegyházáig, amely a Budapest-Belgrád vonalat egy felüljáróval keresztezi. Most így néz ki a dunavarsányi állomás, a P+R parkoló, valamint az egyik átjáró Fotó: BudaPestkörnyé Fotó: BudaPestkörnyé Szebbek, modernebbek lesznek az állomások Dunavarsányban az állomási előtér rendezése, összesen 50 db P+R és 60 db B+R kialakítása, Délegyházán szintén az állomási előtér rendezése, összesen 50 db P+R és 60 db B+R, autóbusz-megálló kialakítása, Kiskunlacházán az állomási előtér rendezése, Dömsödön az állomási előtér rendezése, összesen 40 db P+R és 20 db B+R kialakítása és Kunszentmiklós-Tasson az állomási előtér rendezése, összesen 40 db P+R és 20 db B+R kialakítása. Kiemelt kép:
Februárban indul az egyik legjelentősebb és legdrágább hazai vasútfejlesztési beruházás, a Budapest-Belgrád vonal bővítéses korszerűsítése. A februárban induló kivitelezés a balkáni útvonalon a versenyképesség romlásával járhat majd – írja a Magyar Vasút. Gyorsabban haladhatnak a ma szinte az egész vonalon lassújelekkel találkozó szerelvények (Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán) Kezdődik a BuBe-vasútvonal kizárása A vágányzárakkal összefüggésben a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszának február 1-jén kezdődő többéves kizárása kapott nagyobb hangsúlyt. A vasútvállalatok részben azt kérték, hogy a kerülő útvonalakat jelöljék ki, és azokat folyamatosan biztosítsák, másrészt a többletköltségek finanszírozásából a MÁV is vállaljon szerepet. Az állami vasúttársaságot azonban a jó előre meghirdetett vágányzárak esetében nem terheli kárenyhítési kötelesség, ezzel most sem kívánnak élni, de a kerülő útvonalakat kijelölik. Balkáni vonal: a vasúti versenyképesség romlásától tartanak - Transpack. Így a vasúti versenyképesség várhatóan (átmenetileg? ) jelentősen romlik majd a balkáni útvonalon – írja a Magyar Vasút szakmai folyóirat a 2022/2023-as Hálózati Üzletszabályzattal kapcsolatos észrevételek összegzéséről szóló tudósításában.
Ami kimarad a projektből Különösen indokolt annak a kérdésnek a feltétele, hogy nem lett volna-e társadalmilag hasznosabb, ha a Cegléd–Szeged–Szabadka és a Ferencváros–Kiskunhalas–Szabadka vasútvonalakat párhuzamosan fejlesztették volna az erre a projektre szánt pénz megosztásával? Egy menetrend alapú fejlesztés során nem szükséges, hogy mindkét nyíltvonali vágányon 160 kilométer/órás legyen az engedélyezett sebesség, és az sem feltétlenül fontos, hogy azonos legyen az engedélyezett tengelyterhelés, vagy mindkét vonal új biztosítóberendezést és új vonatbefolyásolást gépülhetett volna mindkét vonalon egy-egy új (második) vágány a fenti műszaki paraméterekkel, míg a meglévő vágányt "plusz kapacitásként", minimálisan felújítva használhatták volna a vonatok. Ezzel Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Szeged versenyképes menetidővel elérhető lett volna Budapestről, elkészült volna a Szeged–Szabadka vonal teljes átépítése és villamosítása – ami immár deklarált politikai célkitűzés–, és megfelelő kerülő útirány állt volna rendelkezésre a tehervonatok számára mindenféle rendkívüli helyzetben.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az eseményen arról beszélt, hogy a kórház felújítása példaértékű összefogás eredménye. Mint mondta, a felújításra 2, 7 milliárd forintot fordított a kormány, amihez a pénzügyi tárca további 200 millió forinttal járult hozzá. A Budapesti Szent Ferenc Kórház bővítése folytatása az egyházi egészségügyi fejlesztéseknek és az Egészséges Budapest Programnak – emelte ki Varga Mihály, megemlítve, hogy ez utóbbi megvalósítására a kormány az elmúlt két évben 70 milliárd forintot biztosított, idén pedig 42 milliárd forintot fordít erre a célra. Az állami támogatásból 32 szakrendelő fejlesztésére, 21 térségi kórház orvostechnológiai fejlesztésére kerül sor, valamint az összes kórházban megkezdődik a diagnosztikai és terápiás műszerek, ápolást szolgáló eszközök cseréje. Láng Zsolt II. kerületi polgármester kiemelte, hogy az önkormányzat évente több millió forinttal járul hozzá a kerület egészségügyi ellátásának fejlesztéséhez; átadták a pesthidegkúti mentőállomást, felújított nappali gondozási központ várja a demens betegeket, szakorvosi és háziorvosi rendelőket korszerűsítenek, és létrehoztak egy mozgásszervi-rehabilitációs központot is.
kerület Budapesti Szent Ferenc Kórház - 9 hónapja - Mentés Betegszállító Budapest, II. kerület Budapesti Szent Ferenc Kórház - 10 hónapja - Mentés Szakápoló ápoló Budapest, II. kerület Budapesti Szent Ferenc Kórház - 11 hónapja - Mentés kórház takarító 29 állásajánlat Diplomás ápoló Budapest, II. kerület Budapesti Szent Ferenc Kórház - 11 hónapja - Mentés Takarító Budapest, II. kerület Budapesti Szent Ferenc Kórház - több, mint 1 éve - Mentés
A budapesti Szent Ferenc Kórház kápolna védőszentjének, a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának ünnepe alkalmából gyűltek össze a hívek június 7-én, hogy megünnepeljék a kórházi szentély búcsúját. Összegyűltek, hogy ebben a hálaadó szentmisében tisztelettel köszöntsék a Boldogságos Szűz Máriát, az Egyház Anyját, és a hely szellemének megfelelően, Égi Édesanyánk pártfogását és segítségét kérjék; imádkoztak a kórházi dolgozókért: az orvosokért, az ápolókért és munkatársaikért, és nem utolsósorban szenvedő és gyógyulást kereső betegeikért. Ebben a szentmisében különösen is kérték a mi Urunkat, Istenünket, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására hallgassa meg kéréseiket: növelje bennük a hitet, erősítse reményüket és tökéletesítse szeretetüket embertársaik szolgálatában. Dr. Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük. Ebben a szentbeszédben két témáról: a Boldogságos Szűz Máriáról, az egyház Anyjáról és ősmintájáról szeretnék szólni.
A kórház jelenlegi befogadóképességét közel megkétszerező új épületet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A fejlesztés finanszírozása jelentős részben kormányzati forrásból valósult meg, ami önkormányzati, rendi és magántámogatásokkal egészült ki. Ezzel átadásra került az Egészséges Budapestért Program fejlesztéséhez tartozó első új kórházépület. A kardiovaszkuláris betegségek által okozott halálozás Magyarországon vezető halálok, hazánk ebben Európa élvonalába tartozik. A magyarországi infarktus regiszter adatai alapján az infarktus után fél, egy évvel a magyarországi betegek halálozási aránya jóval meghaladja a nyugat-európai szintet. Ennek megoldása csak jó minőségű rehabilitációs, betegedukációs programokkal, és a betegek családjának bevonásával lehetséges. A Budapesti Szent Ferenc Kórház, amely a kardiológiai rehabilitáció területén Közép-Magyarország kétmillió fős lakosságát látja el, emellett egyházi kórházként az egész országból fogad betegeket, a jelen fejlesztésnek köszönhetően bevezeti a kardiovaszkuláris rehabilitáció 21. századi modelljét, amivel a kedvezőtlen mortalitási adatok javulását kívánja szolgálni.
A kórház alapkőletétele 1935. augusztus 15-én történt. Eredetileg 84 ágyas volt az intézmény, melyben kápolnát is építettek: ez az egyetlen kórházi kápolna Magyarországon, amely a kórház megalapítása óta folyamatosan, a legsötétebb időkben is megszakítás nélkül működött, illetve működik. 1937. augusztus 19-én Angelo Rotta apostoli nuncius szentelte fel az intézményt. Forrás és fotó: Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregációja Magyar Kurír
Az Istenszülő ugyanis – miként már Szent Ambrus tanította – ősmintája az egyháznak, mégpedig a hit, a szeretet és a Krisztussal való tökéletes egység rendjében« (LG 63) és a többi erények gyakorlásával. Telve van hittel, alázattal, engedelmességgel. Rendelkezik az erények szépségével: a szűzi tisztasággal, az anyai és felebaráti szeretet szépségeivel. Az új Évaként nem az őskígyóra, hanem Isten hírnökére hagyatkozik, rendíthetetlen hittel. Még azt is elfogadja Isten hírnökétől, amit nem ért Isten tevékenységében. Egészen Istenre hagyatkozik, követi útmutatásait és teljesíti akaratát. "Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki" – kiáltja a rokona, Erzsébet. És Máriát éppen a hite miatt nevezi boldognak minden nemzedék. Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök szentbeszéde teljes terjedelmében olvasható a oldalon. A kórházat az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei alapították 1935-ben, azzal a céllal, hogy a fiatal ápolónővérek minél nagyobb szaktudással rendelkezzenek, a rend saját intézményében gyakoroljanak, és első osztályú kiképzésben részesüljenek.
A beruházás második ütemében felújítják a régi épületet: egy- és kétágyas kórtermeket alakítanak ki, megújulnak a szakambulanciák és a diagnosztikai egységek. A fejlesztés végére a kórház 3500 négyzetméteren szolgálja majd a betegek gyógyulását. Címlap