Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Ezúttal Tillai Tamással, a Libri Kiadói Csoport vezető grafikusával beszélgettünk az izlandi Jón Kalman Stefánsson Menny és pokol-trilógiájának (kritikánk ITT) gyönyörű borítójáról, amelyről maga az író is azt mondta, hogy a legjobb borító, amit bármelyik munkáján valaha látott. Jón Kalman Stefánsson és Tillai Tamás (Fotó: Németh Dániel/Jelenkor Kiadó) Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol-trilógia. Valahol Izlandon, valamikor az előző század elején a jeges fjordok felett a hófúvásban egy apró, törékeny fiú küzdi magát előre. Hátizsákjában egy verseskötettel, ami nemrég a legjobb barátja halálát okozta a viharos tengeren. A fiú azt tervezi, hogy miután visszajuttatta a könyvet az eredeti tulajdonosához, ő maga is csatlakozik a barátjához a holtak birodalmában. Ám az élet, úgy tűnik, nem adja ilyen könnyen magát.
Regényeit számos európai nyelvre lefordították. Egyik fő műve, a 2007 és 2011 között megjelent Menny és pokol-regénytrilógia most először olvasható magyar nyelven, Egyed Veronika fordításában. Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Gyakran megesik, hogy a borítótervezés annyira önműködő és intuitív, hogy csak utólag lehet benne felfedezni a tudatosságot. A halforma adta magát, a halászat alapmotívum a Menny és pokol-trilógia figuráinak életében. A Jelenkor Kiadó egy letisztult, elegáns, északi stílusú borítót várt tőlem. Emiatt a színhasználat nem is volt kérdés: a táj arcát a tiszta szürkeskála adja vissza legjobban, ehhez kevertem apró pöttyökben világos égkéket. Ez utóbbi szín a végleges borítón "buborékként" köszön vissza és ott lebeg a táj előtt, ezzel is érzékeltetni akartam a tenger és az ég kettősét. Tipográfiai szempontból az volt fontos, hogy a szöveges elemek ne uralják a borítót, a szerző neve és a cím legyen könnyen olvasható és kortalan, így esett a választásom a groteszk–klasszicista antikva párosra. Hogyan alakult ki a három könyvön átívelő borító? Mennyiben könnyítette/nehezítette a tervezést ez az ötlet? Az első pillanattól egy "szélesvásznú" tervben gondolkoztam, a három kötetet egy egységben képzeltem el.
Egy váratlan találkozás, egy kedves szó és néhány meleg takaró esélyt ad az életben maradásra. De vajon visszatalálhat-e valaki az élők közé, aki már mindent elveszített? Lehet-e újra családja annak, aki azt hitte, senkije sincs? És vajon túléli-e, ha újonnan megtalált otthonát később mégis ott kell hagynia egy olyan küldetésért, ami könnyen lehet, hogy az életébe kerül? Jón Kalman Stefánsson elementáris erejű, költői szépségű elbeszélése három köteten át meséli el a hóviharokkal birkózó, élők és holtak világa között imbolygó fiú történetét. Olvasás közben feltárulnak előttünk az 1900-as évek elejének mindennapjai a gleccserek árnyékában, ahol a mindenható kereskedők, sorsüldözte hajóskapitányok és zaklatott lelkű tiszteletesek mellett a szegények és a nők csak mellékszereplői lehettek a sziget nagy történetének; Stefánsson azonban épp az ő hangjukon, az ő szemszögükből mutatja be ezt a távoli, kíméletlen és mégis lélegzetelállító szépségű vidéket. Hogyan készült a borító? Miből indult ki a tervezéskor?
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Valahol Izlandon, valamikor az előző század elején a jeges fjordok felett a hófúvásban egy apró, törékeny fiú küzdi magát előre. Hátizsákjában egy verseskötettel, ami nemrég a legjobb barátja halálát okozta a viharos tengeren. A fiú azt tervezi, hogy miután visszajuttatta a könyvet az eredeti tulajdonosához, ő maga is csatlakozik a barátjához a holtak birodalmában. Ám az élet, úgy tűnik, nem adja ilyen könnyen magát. Egy váratlan találkozás, egy kedves szó és néhány meleg takaró esélyt ad az életben maradásra. De vajon visszatalálhat-e valaki az élők közé, aki már mindent elveszített? Lehet-e újra családja annak, aki azt hitte, senkije sincs? És vajon túléli-e, ha újonnan megtalált otthonát később mégis ott kell hagynia egy olyan küldetésért, ami könnyen lehet, hogy az életébe kerül? Jón Kalman Stefánsson elementáris erejű, költői szépségű elbeszélése három köteten át meséli el a hóviharokkal birkózó, élők és holtak világa között imbolygó fiú történetét.
A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be. A mérlegelés szempontjait az új Art. is meghatározza. A régi Art ( 2003. évi XCII. 2003 évi xcii törvény. törvény az adózás rendjéről) rendelkezéseit sem szabad szem elől téveszteni, ugyanis még mai napig vannak adóperek folyamatban. Mindezek alapján a NAV általában értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, a bírságra okot adó magatartása súlyát, gyakoriságát, időtartamát, és azt, hogy az adózó (képviselője) az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Mindezeket mérlegelve szükséges a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot kiszabni, vagy dönteni a bírság mellőzéséről [ Art. 237. § (1)-(2) bekezdés]. A mulasztási bírság mértékét a minősítés is befolyásolhatja.
A döntés szövege: Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 136. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. I n d o k o l á s [1] 1. Az alapvető jogok biztosa 2012. július 17-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv. Egy helyett három törvény az adózásról. ) 24. § (2) bekezdése alapján utólagos normakontroll indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben az adózás rendjéről szóló 2003. törvény (a továbbiakban: Art. ) 136. § (6) bekezdésének a megsemmisítését kérte. [2] Az Art. 136. § (6) bekezdésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövege értelmében "[a]z adóhatóság az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el". Az indítványozó álláspontja szerint ez a szabályozás ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével (a jogállamiság elve és a jogbiztonság követelménye), a XXIV.
törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5. rendelet módosításáról 1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 1997. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 275/2003. rendelet a fejlesztési adókedvezményről 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 1997. Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata - Adó Online. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 42/2003. 29. ) PM rendelet a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. 21. ) PM rendelet módosításáról 27/2003. 28. ) PM rendelet az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról 1996. évi LXXV.