A kutatás vizsgálni fogja, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek a 4 napos munkahét kapcsán és hogy ennek bevezetéséről mi a véleménye a munkavállalóknak és az üzleti élet szereplőinek. A kérdőív júliustól bárki számára elérhető lesz online, emellett célzottan bevonásra kerülnek az üzleti döntéshozók és a HR szakma szereplői. A pilot időszak és a kutatás zárultát követően kerül sor a tapasztalatok kiértékelésére. Mindenhol előfordul a munkahelyi késés. Ilyen kifogásokat hallottunk eddig. Nézd meg a galériánkat! További cikkek a rovatból
4) Jobb munkát végezhetünk. – Az első három pont is erre enged következtetni, ráadásul ennek kimutatása már komoly múltra tekint vissza. A 10 órás munkanapot 8 órára csökkentő munkahelyek már a 19. században is meglepődve tapasztalták, hogy növelték a termelékenységüket. Néhány éve pedig egy igen meggyőző kutatás érvelt a 4 napos munkahét mellett. Bostonban egy céget arra kértek, hogy a dolgozók egyik fele minden munkahét közepén szabadnapos legyen, méghozzá úgy, hogy a munkaügyi telefonálást és e-mailezést is letiltották számukra. Öt hónapig tartott a kísérlet, amelynek végén minden mutatóban jobb teljesítményt könyvelhettek el azok, akik csak 4 napot dolgoztak a héten.
Nagy-Britanniában most júniusban indul egy 6 hónapos próbaüzem 70 cég 3000 munkavállalójának részvételével. A cambridge-i és az oxfordi egyetem kutatóival zajló kísérletet a 4 napos munkahétért küzdő civil szervezetekkel karöltve dolgozták ki. A kísérlet segíthet jobban megérteni, hogy hogyan hat a rövidebb munkahét a munkavállalók, és így a vállalkozások teljesítményére, a környezetre és a nemek közti egyenlőségre. A 4 napos munkahét ügye talán Izlandon jutott a legtovább. Egy 2015 és 2019 között zajló nagyszabású próbaüzem után mára a szigetország munkavállalóinak majdnem 90%-a rövidített munkarendben dolgozik, vagy valamilyen egyéb könnyítést kap. A kutatók szerint a rövidebb munkaidő Izlandon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: csökkent a munkavállalók által tapasztalt stressz és kiégés szintje. Mára újabb és újabb országok próbálkoznak a 4 napos munkahéttel, például Spanyolország, az eleve túlhajszoltnak számító Japán vagy Új-Zéland. De tény, hogy nem mindenhol ilyen pozitív a kép, Svédország tapasztalatai például ellentmondásosak: itt 4 nap helyett inkább az 5 napon, azonban csak napi 6 órában végzett munkával kísérleteztek, de társadalmilag túlzottnak ítélték az átállás költségeit.
Ha a versenyben élenjáró kreatív megoldásokat várunk el a kollégáktól, akkor ez nem áldozat, hanem megtérülő befektetés – fogalmazott a cég ügyvezetője, aki úgy látja, az IT szektorban őrült verseny zajlik a jó munkaerő elcsábításáért, és ma már szerinte nem elég, ha versenyképes fizetést, szakmai fejlődést és izgalmas projekteket kínálnak a cégek, hiszen a munkaerőpiac fejlődésével az "élhetőség", került előtérbe a munkavállalók szemében. – A kollégák visszajelzései alapján eddig is fontos döntési faktor volt, hogy mennyire tudunk élhető munkakörnyezetet teremteni. Már régóta kerestük a következő lépést, és nagy reményeket fűzünk a változáshoz. Nemzetközi piacra termelő digitális ügynökségként a folyamatos fejlődés az egyik alapvető értékünk, így nem volt kérdés, hogy a frontvonalban szeretnénk lenni egy ilyen innováció terén is – fogalmazott Pentz Thomas. Hoppá! Négynapos munkahetet vezetne be a szombathelyi önkormányzat A bevezetést a munkavállalókkal való konzultáció előzte meg, a változás értékelése érdekében pedig felmérést készítenek a munkahelyi stressz szintjéről, hogy pár hónap múlva értékelhető legyen a változás eredménye.
Ezzel egyidőben a tömeges mérgezések is megszűntek, és ma már a Szent Antal tüze kifejezést inkább csak az orbáncra használják. Középkori gyógymódok, kicsit másképp Hogy ne csak az ipar fejlődésére gondoljunk, mint megoldási kísérletre, bőven volt középkori megoldási javaslat is. Egyike volt, hogy Szent Antal napján, január 17-én és június 13-án, évente ezen a két napon nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert így elkerülhetőnek gondolták a megbetegedést. Másik érdekesség, hogy a beteget lisztbe hempergették és kifordított lisztes zsákba tekerték. Ez annak a szemlélete volt, hogy "tüzet tűzzel kell gyógyítani". A gyógyítást csak Antal nevű személy végezhette. A Péklány és az ő története Hétköznap délután, a balatoni szezon kezdete előtt érkeztem a balatonfüredi Péklány Kézműves Pékséghez. Ha nem is tömött sorok várakoztak, mint nyáridőben a kávét, szörpöket is kínáló boltocska előtt, de folyamosan érkeztek a vásárlók, akik zömmel helyiek vagy a környező települések lakói voltak.
Egy időben Szent Tűznek is nevezték és a Remete Szent Antal ereklyéivel hozták összefüggésbe. A népi hiedelem szerint a betegnek akkor volt csak lehetősége ebből meggyógyulni, ha elzarándokol Egyiptomba, egészen Szent Antal sírjához. Hogyan nézett ez ki a gyakorlatban? Az ínséges időkben a rozs is ritkásan kelt és az anyarozsnak, mint parazita kórokozónak terülj-terülj asztalkám volt a foghíjasan kifejlődő toklász. Így a hosszan virágzó és gyengén fejlődő kalászokban elszaporodhatott az anyarozs és sokszor akár a betakarított termény negyedét is alkotta. Ekkor a kenyér is feketés színű lett, de nem gyanakodtak sokáig a kenyérre, mint a betegség kiinduló pontjára, hiszen a tünetek csak később jelentkeztek. Az akár két hét lappangási idő elegendő volt arra, hogy az anyarozsról elterelje a figyelmet. Csak az 1770-71-es nagy járvány idején derült fény a fertőzött gabona és a megbetegedések közötti összefüggésekre. Idővel rájöttek arra is, hogy ha a malomipart korszerűsítik, akkor csökkennek a megbetegedések.