Egyre jobban érezzük, hogy már nem kell sokat várni, hamarosan itt a karácsony. A fények, a zenék, az illatok, és persze az édességek, sütemények mind az ünnepi hangulatot fokozzák bennünk. Vajon honnan eredhetnek ezek a desszertek, miért éppen szaloncukor a szaloncukor? Olvasd el korábbi cikkünket, melyben magyar eredetű sütemények Indiana Jonest megszégyenítő kalandjaikat írtuk le, egészen a süteményes tányérokig. Bejgli A koronázatlan királya a karácsonyi vacsoráknak, a neve összefonódott az ünnepekkel. Eredetét tekintve a Balkáni térségből és Közép-Európából származik, egészen pontosan a mákos tekercs formában. Gizi-képeim-receptjeim: Karácsonyi receptajánló.... sós sütemények, ropogtatni valók.. A babona szerint bőséget és gazdagságot hoz, a dió a rontásoktól véd meg. Ezen felül minden íze már csak pusztán a saját élvezetünkért van. Az alap kalácsfajta a 14. században terjedt el, források szerint Örményországból. A mákos tekercs pedig 1830-ban került először magyar szakácskönyvbe. Nevét az Osztrák-Magyar Monarchia németes hatása, és a német Beugel elnevezés útján örököltük, és maradt meg a magyar köznyelvben is.
Szerencsére nem ezeket gyűjtöttük össze, hanem az olyan salátákat, amelyek majdnem felérnek egy főétkezéssel. Mert ezek az igaziak. Még több cikk Top Receptek palacsintarakottas Bécsi rakott palacsinta cukkinis egytálétel Cukkinis burgonya gratin Sára konyhájából Frankfurti leves egyszerűen Még több top recept Friss receptek Gombás-zöldséges szélesmetélt Selymes-krémes gyümölcsleves a nyár legjavából Cukormentes mangójégkrém Még több friss recept
Elkészítése: A lisztbe belekeverjük a sót, majd eldolgozzuk benne a vajat vagy margarint és a zsírt. Ezután hozzákeverjük a porcukrot, majd a tejszínt, vizet, tojássárgákat és az élesztőt és összegyúrjuk a tésztát. Nem kell dagasztani, csak alaposan összedolgozzuk. 6 részre osztjuk, kigombócozzuk és folpackba tekerve hűtőben pihentetjük, amíg a tölteléket elkészítjük. A töltelékhez a cukrot és a vizet összeforraljuk. A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd ráöntjük a cukorszirupot és öszekeverjük az egészet. A tésztákat egyenként téglalap alakúra nyújtjuk, megkenjük a 1/6-od részével. A rövidebbik oldalát felhajtjuk kb 0, 5 cm-es sávon és a hosszabbik oldala mentén feltekerjük. A többi tésztával is így járunk el. Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk a bejgliket. Tojássárgával megkenjük a bejgliket, majd hűvös helyre tesszük, amíg megszárad, majd tojásfehérjével is lekenjük. Karácsonyi sütemények története. Megvárjuk, amíg ez is megszárad és több helyen az aljáig szurkáljuk egy hegyes hurkapálcával. 180 fokos sütőben szép pirosra sütjük.
A Fertő tó vízgyűjtője (Forrás: Fertő tó Stratégiai Tanulmány) A Fertő medencéje egykor szoros kapcsolatban állt a Hansággal és azon keresztül a Dunával. Ha a Fertő medencéje megtelt, akkor vize átömlött a Hanságba és ezen keresztül a Dunába. A Duna legmagasabb árvízszintje Győrnél magasabb, mint a Fertő vízállása, ezért a Duna vize a Rábca medrén keresztül gyakran felnyomult a Hanságba, sőt a Fertőbe is (Kövér 1930). A történelem során a tavat számos néven emlegették. A rómaiak a Pelso/Peiso nevet a Fertőre és a Balatonra is használták. A Fertő tó földrajza | Fertő tó.hu. A középkortól használt "fertő" szó állapotjelzőnek is tekinthető, és több tavunkat, pl. a Velencei tavat is ezen a néven említik. A "fertő" szó jelentése mocsaras terület, ingovány. A tavat egy 1074-ből származó német forrás Vertowe néven emlegeti. A középkori oklevelekben Ferteutu, Ferthew, Fertew, Fertou vagy Ferteu néven is szerepel (Kiss 1999). Sopron vármegye térképe (1753) A tó mindig híres volt szélsőségesen ingadozó vízjárásáról, kiszáradások és hatalmas áradások váltakoztak.
Természetvédelmi kijelölések 12 542 hektár a Fertő-Hanság NPrésze. Ebből 8 432 hektár szerepel a Nemzetközi Jelentőségű VizesTerületek Jegyzékében. A területen a 8/1993. (I. 30. ) FM rendelet értelmében tilos a vízivad vadászata. Természetvédelmi kérdések A legfontosabb veszélyeztetőtényezők közé tartozik a tó gyors feltöltődése, a gyakran költési időkezdetén túl is elhúzódó nádaratás, a nádégetés és a környező rétekművelésének csökkenése. A mexikópusztai vizes élőhely-rekonstrukcióhatására jelentősen javultak a gulipánok (Recurvirostra avosetta) és asirályfélék fészkelési lehetőségei. Az élőhely-rekonstrukció területeegyben fontos éjszakázóhely is vonulási időben. Az ökoturizmusfejlesztéséhez a Phare program biztosít támogatást. Folyik a területrészletes ökológiai alapállapot-felmérése. Fertő-tó | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az MME Soproni HCs szervezésében évente partimadár-gyűrűzés is folyik a területen. Minősítő fajok: törpegém (Ixobrychus minutus) nagy kócsag (Egretta alba) kanalas gém (Platalea leucorodia) vetési lúd (Anser fabalis) nagy lilik (Anser albifrons) nyári lúd (Anser anser) kendermagos réce (Anas strepera) csörgő réce (Anas crecca) üstökös réce (Netta rufina) kis vízicsibe (Porzana parva)
A vízszint ingadozás és a sekély vízállás okozza az elnádasodást. A tónak nincsen élesen elhatárolt partja, mert mindenütt nádas szegélyezi. A nádöv a partok mentén helyenként 6 km széles. A nád Fertőboz és Hidegség környékén a legszélesebb, Podersdorf környékén pedig egyáltalán nincs, mert itt a homokos, kavicsos part mellett nem tud gyökeret verni. A nádasokon keresztül mesterséges csatornák vezetnek a nyílt víztükörhöz. Ezeken a csatornákon a halászok és a nádvágók közlekednek. A lapos fenekű ladikokat nem evezővel hajtják, mert a szűk csatornákban az nem férne el. Egy 2, 5-3 méter hosszú tolórúddal hajtják a ladikot. A nádat régen is felhasználták és napjainkban is hasznosítják, amely tetőfedésre és szigetelésre is alkalmas. Egykoron nádból készítették a házak tetejét, kerítést a telek köré, nádtutajt, nádkunyhót, nádvillát (ezzel ették a tésztát), nádkést (ezzel szelték a szalonnát), nádtollat használtak és a nád bugájából készült cimberesöprűvel takarítottak a ház körül. A lápi kutat lyukas nádszálból készítették.
A Soprontól kilenc kilométerre fekvő Fertőrákost tekinthetjük a tó magyarországi központjának. Innen könnyen bejárhatjuk a tó környékét és könnyen elérhetjük az osztrák részt is. A Fertőrákos és Fertőmeggyes közötti kerékpárút mellett találjuk a Mithras-barlangot. A Mithras-szentélyek a II-IV században élték világkorukat, főleg a Római Birodalom nyugati tartományaiban. A szentélyek földalatti, barlangszerű kialakítása egyedi. Hasonló szentélyekből nagyon kevés maradt fent, ezért a fertőrákosi szentély az ország egyik legjelentősebb római kori emléke. További fotókért kattintson a képre! Jóval későbbi, de lassan történelmi emlék a barlang közelében található Páneurópai Piknik Emlékhely. A kerek húsz évvel ezelőtti esemény tiszteletére egy emlékparkot hoztak létre. Látható még itt egy korábbi határőr torony és az egykori államhatárt jelző táblákkal is találkozhatunk. Fertőrákos talán legismertebb látnivalója a Kőfejtő. A település északi részén, egy dombon találjuk a bányát, mely a sajátos bányászati technológia hatására érte el mai, nem mindennapi látványt nyújtó formáját.