Átadták a tatabányai ipari parkban a Magyar Posta Zrt. új logisztikai központját, ahonnan 52 település százezer címére kézbesítik a csomagokat – közölte a társaság. A vállalat tájékoztatása szerint a zöldmezős beruházással épült logisztikai üzem 3200 négyzetméter belső és 8700 négyzetméter külső térrel rendelkezik. A depóban 80 embert foglalkoztatnak majd, akik eddig a Tatabánya 1-es postán dolgoztak. Az új telephelyet a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) építette, a depónak otthont adó tízezer négyzetméteres csarnok egyik része kimondottan a Magyar Posta számára épült. A létesítmény tavaly októberi bokrétaavatóján a NIPÜF vezérigazgatója, Kiss László elmondta, hogy a teljes beruházás összege hárommilliárd forint. Az ingatlan további mintegy 6800 négyzetméteres részét a környékbeli vállalkozások bérelhetik raktározás céljára. A posta tájékoztatása szerint a társaság 2019 és 2023 között mintegy ötvenmilliárd forintból újítja meg teljes logisztikai infrastruktúráját és működését.
Több százmillió forint értékű beruházással épít logisztikai depót Hatvanban a Magyar Posta. Az építkezés várhatóan még az idén befejeződik, az üzembe később szállítópályát is telepít a vállalat – számolt be az MTI a cég közlése nyomán. A zöldmezős beruházással csaknem 2700 négyzetméteres alapterületű depót építenek, amelyet mintegy 16. 000 négyzetméternyi külső burkolt terület vesz körül. Az üzemet a modern csomaglogisztikai elvárásoknak és a postai igényeknek megfelelően alakítják ki: egyik oldalán 7 dokkolót, a másik oldalon 6 szintbeli ipari kaput, valamint egy extrakaput helyeznek el, melyek a kézbesítő járművek, illetve a szállító kamionok kezelését, a csomagok rakodását segítik majd. A posta a depóban több mint 100 ember foglalkoztatását tervezi, a projekt várhatóan új munkahelyeket is teremt. Hatvanban, illetve Heves megyében évről-évre emelkedik a kézbesített csomagok száma, 2020-hoz képest tavaly közel 30 százalékkal több, 434 ezer csomagot kézbesítettek a depó vonzáskörzetéhez tartozó településeken.
Alapvető elvárás a nagyobb feldolgozási terület, így a program első szakaszában országosan több helyen a postatechnológiai elvárásoknak megfelelően alakítottak és alakítanak ki számos, egyenként is többezer négyzetméteres ingatlanokat. A megújított logisztikai hálózat 23 depót jelent országszerte, melyekből 4 a fővárosban, illetve annak agglomerációjában helyezkedik majd el. 2021-ben megkezdődött a depók automatizálása. A vidéki üzemek közül elsőként Győrben szerelték össze az automata szortírozó berendezést. A gépesítéseket az új, integrált informatikai megoldások telepítése követi majd. A fővárosban a Fóti Logisztikai Központ kapott ilyen berendezést. Az ország legnagyobb depójába két gépsort telepítettek, amelyek már a karácsonyi csomagfeldolgozást segítik. A gerincpálya mintegy 65 méter hosszú. A két gép együttesen óránként 7000 küldeményt képest feldolgozni és szétosztani a futárok között. A küldemények folyamatos feldolgozását 6 darab 14 méter hosszú teleszkópos szalag segíti. A szállítópályák képesek a küldemények súlyának és térfogatának mérésére is.
Új logisztikai üzemet épít Miskolc-Alsózsolca Ipari Parkban a Magyar Posta. Az üzemcsarnok 1, 7 milliárd forint értékű beruházással valósul meg, átadása a jövő év elején várható. Még 2022 folyamán automata csomagszortírozó rendszert is kap a depó. A megfelelő infrastruktúra gyorsítja a kézbesítést is (Fotó: Magyar Posta Zrt. ) Zöldmezős beruházás Az új logisztikai bázis a jelenleginél háromszor nagyobb alapterületű lesz, bruttó 4747 négyzetméter. Magában foglalja az üzemcsarnokot, az irodákat és a szociális helyiségeket, emellett további 12 100 négyzetméter kiterjedésű lesz a külső burkolt területet. "Az alapkőletétel újabb fontos mérföldköve a Magyar Posta stratégiai jelentőségű MPL+ logisztikai projektjének, amely a társaság versenyképességének megőrzése, valamint csomaglogisztikai rendszerének modernizálása érdekében indult. A magyar állam mint tulajdonos részéről elvárás a Magyar Posta felé, hogy a belföldi csomagpiac elsőszámú szolgáltatójává váljon" – mondta Juhász Edit, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkár.
A víziközmű társulat olyan jogi személy, amely közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. A víziközmű társulat alapításához az szükséges, hogy az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek, jogi személyek az alakuló taggyűlésen elhatározzák megalakulását, elfogadják alapszabályát a tagok kétharmadának szavazatával, és megválasszák ügyvezető és ellenőrző szervét a tagok többségének szavazatával. [:hu]1995. évi LVII. törvény módosítása-2016. évi XLI. törvény[:]. A feltételek fennállása esetén tehát az ingatlantulajdonos tagsága kötelező. A víziközmű társulat, ha közfeladatát teljesítette, elszámolással szűnik meg, egyéb esetben pedig végelszámolással.
mód4. ) megállapított 28/A. § (1a) bekezdését kell alkalmazni - a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel - azokra a mezőgazdasági öntözési célú kutakra, amelyek a következő feltételeket együttesen teljesítik: a) a kutat a Vgtv.
10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: "(2a) A jogszabály-előkészítésnek a jogszabály-előkészítési munkafolyamatot támogató szoftveren keresztül történő megvalósítása tekintetében az iratkezelési szabályzat tartalmát a jogszabály-előkészítési munkafolyamatot támogató szoftver felhasználója által az abban létrehozott irattal kapcsolatos iratkezelésre kiterjedően a Kormány rendeletben határozza meg. " 3. 35/B. 2021. évi LVII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény…módosításáról – eGov Hírlevél. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: "(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a jogszabály-előkészítési munkafolyamatot támogató szoftverként a köziratok e törvényben meghatározott kezelésének és védelmének követelményeit megvalósító szoftvert és az annak felhasználója által az abban létrehozott irattal kapcsolatos iratkezelésre kiterjedően az iratkezelés követelményeit és az iratkezelési szabályzat tartalmát. "…" Forrás: 2021. évi LVII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. törvény és a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági öntözési célú kutat a létesítő vagy üzemeltető a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti adatlapon bejelenti és kútvízmérő órával felszereli. Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés akkor alkalmazható, ha az (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági öntözési célú kútra vonatkozó bejelentést a kézhezvételétől számított hatvan napon belül a Nemzeti Földügyi Központ írásban visszaigazolta. (3) Mentesül a 29. § (4) bekezdése szerinti vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági öntözési célú kút üzemeltetője, ha a kút bejelentése a (2) bekezdés szerint megtörtént. (4) Az üzemeltető felelős azért, hogy a felszín alatti vizet - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.