A Drót alkotója, David Simon visszatér Baltimore-ba a rendőrség kontra drogok tematikájához, és bár a Miénk a város ( We Own This City) nem lesz a világ egyik legjobbja, de a rajongók és a téma iránt érdeklődök nem lesznek elégedetlenek. Baltimore napjainkban az egyik legkevésbé biztonságos város az Egyesült Államokban, a bűnözés mértékében szinte azonos helyen szerepel Detroittal vagy New Orleans-szel – a korábban híresen veszélyes városok, mint New York vagy Chicago a közelébe se ér. A válságos állapotok okai nem térnek el különösebb mértékben az évtizedek óta ismertektől, ha egy szóban kéne összefoglalni, akkor az a kábítószer lenne. 1971-ben még Nixon tette széles körben ismertté a "drogok elleni háború" (war on drugs) kifejezést, amely azóta is az amerikai drogpolitika meghatározása – nos, csaknem fél évszázad távlatából kijelenthetjük, hogy a háborút a drogok nyerték. A kábítószer és az ellene tartó harc rendkívül súlyos sebeket ejtett az amerikai társadalmon, az egyik legfrissebb tünete ennek a Black Lives Matter néven ismertté vált jelenség a rendőri túlkapásokról.
Mai szemmel nézve felfoghatatlanul lassan építkezett a sorozat, pl. a címben megnevezett lehallgatás egészen a tizenkét részes első évad kilencedik (! ) epizódjáig nem történik meg. A széria ráérősen mutatja be főhőseit, és bőven szán időt arra, hogy a karaktereket árnyalja. Ezért bár döbbenetesen sok szereplővel operált, nem volt átláthatatlan. A türelmes néző jutalma egy olyan összetett kép volt az amerikai társadalom gerincéről, amelyet igazán azóta se láttam egyetlen sorozatban sem. A Miénk a várost egyszerűen túl sok elem kapcsolja a Dróthoz ahhoz, hogy elkerülhető legyen az összehasonlítás. Azonos az alkotó (David Simon), a közeg (Baltimore és a rendőrség) és a téma is (drogháború), hasonló a hangulat, a stílus, sőt több színész is visszaköszön az eredetiből. Az összevetésből pedig egyértelműen a Miénk a város jön ki vesztesen. Ha a Drót csak egy évadig élt volna, akkor is fele olyan hosszú lenne az aktuális széria. A hiányzó részek pedig pont azok a nüanszok, a főhősök életének apró részletei, amelyek miatt két évtizeddel ezelőtt az eredeti annyira hiteles, szerethető, mély és emlékezetes volt.
Miénk a város! – Budapest térképek, tájékozódás a városban és városi parkok A tárlat többféle szempontból mutatta meg, hogy a mindennapi városi környezet hogyan formálható, alakítható. A kiállítás főleg a város funkcióit, a városi teret, az ott lakók mindennapjait, az épített és természetes környezet viszonyát bemutató alkotásokat prezentált. Kiállítás látható volt: 2014. október 3. – december 14. között.
Alsós vagyok Felsős vagyok
Értékelés: 6 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A Baltimore Sun riportere, Justin Fenton könyve alapján készült sorozat átfogó képet nyújt a baltimore-i rendőrség fegyvernyomkövetési munkacsoportjának (Gun Trace Task Force) felemelkedéséről és bukásáról, bemutatva azt a korrupciót és erkölcsi összeomlást, amely példátlan volt az amerikai rendőrség történelmében egy olyan városban, ahol a kábítószer-tilalom és a tömeges letartóztatások politikája felőrölte az ott folyó napi rendőri munkát. Egyéb epizódok: Stáblista:
Az emberi társadalmak strukturáltak. A társadalmi berendezkedéstől függően eltérő lehet annak a mértéke, hogy az egyes csoportok közti távolság mértéke mennyire nagy, és mennyire átjárható. Ugyanakkor megállapítható, hogy "Ha egy gyermek – családi körülményeit tekintve – kulturálisan korlátozott, kulturális javakhoz való hozzáférésben akadályozott, akkor hátrányban van azokkal a gyermekekkel szemben, akik már a családi körben "nagyobbat hasítanak" a kultúrából. Ha e kulturális hátránnyal rendelkező gyermek személyiségét pusztán a családi hatás érné, akkor nagy lenne a veszélye annak, hogy újratermelődik a szegénységkultúra, újra és újra felnő egy olyan generáció, amelyben a kultúra alacsony szinten reprezentálódik, alacsony szinten jelenik meg. A kultúra tanulása, benne a saját és mások, azaz az interkulturális attitűdök tanulásának milyensége meghatározó a felnövekvő nemzedékek szempontjából" 202 A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok azonosítására azért van szükség, mert az esélyegyenlőség növelése érdekében tett társadalmi erőfeszítések a prevenciós és intervenciós intézkedések előnyökhöz juttatják az érintett csoportba tartozó személyeket.
Oktatás: minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Útravaló ösztöndíjprogram: az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A programba bekerülő diákok mentori segítséget kapnak tanulmányaik sikeres folytatásához, valamint mind a diák, mind a mentor havi ösztöndíjban részesül, illetve bizonyos sikerkritériumok elérése esetén a mentor tanár egyösszegű év végi juttatást kap.
A felvételi eljárás során alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre, felsőfokú szakképzésre, mesterképzésre történő jelentkezésénél előnyben részesítéssel többletpontok szerezhetők, ha hátrányos helyzetű felvételiző 25 pont, halmozottan hátrányos helyzetű felvételiző 50 pont, fogyatékkal élő felvételiző 50 pont, illetve gyermekgondozás esetén 50 pont. A kedvezményes bejutás lehetőségén túl, az így felvett tanulókat mentor segíti majd tanulmányaik során. A pontos feltételekről a vagy a 06-80/204-641 zöldszámon lehet érdeklődni. Pályázati lehetőségek többek között az alábbi honlapokon kereshetők: Oktatási és Kultúrális Minisztérium honlapja: SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. honlapja: Tempus Közalapítvány honlapja: Pályázatfigyelő újság honlapja: Kapcsolódó jogszabályok: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket. ) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt. )
A fogyatékosság szó használatát Magyarországon a köznevelés területén az utóbbi években felváltotta a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kifejezés használata, amit először a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvénnyel vezettek be. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a fogyatékos gyermek, tanuló fogalmán a sajátos nevelési igényű gyermeket érti. Ebben az értelemben a fogyatékosság szó valamilyen tulajdonság kedvezőtlen módosulására utal. A sajátos nevelési igényű gyermekek valamiben különböznek az ép társaiktól, ami miatt kiemelt figyelmet igényelnek. Nevelésük, oktatásuk a szakértői bizottság véleménye alapján történhet gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt többségi intézményben. Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve a szakértői vélemény alapján kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokat tesz szükségessé.