A cívisváros legismertebb épületét, a református nagytemplomot mutatja be a három nyelvû album. A jelenlegi klasszicista épület mellett megismerhetjük annak román és gótikus stílusú elõzményeit, betekintést nyerhetünk Debrecen és a vele sokáig egyet jelentõ debreceni református egyházközség évszázadaiba is. A szöveges leírásokat gazdag illusztrációs anyag, többek között kordokumentumok, tervrajzok, mûkincsmellékletek egészítik ki.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
A templomot körülvevő cinterem sarkában, 1642-ben építették fel a vakolatlan téglás Verestornyot, amelyben elhelyezték azt az 56 mázsás harangot, melyet időközben fejedelemmé választott I. Rákóczi György öntetett, a harmincéves háborúban zsákmányolt ágyúkból, a németprónai születésű Johan Regner gyulafehérvári harangöntő műhelyében 1636-ban, és Debrecennek ajándékozta. 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc alatt a császári csapatok súlyosan megrongálták a templomot. 1802. június 11-én a város tűzvészeinek egyik legnagyobbika, mely a város egyharmadát elhamvasztotta, elérte a templomot is. Debreceni református nagytemplom wikipédia. A harang a tartóállványokon lesüllyedt a torony aljára. A hőségtől áttüzesedett harangot menteni akarták és vízzel locsolták, amitől megrepedt. 1873-ban újraöntötték, de kireszelték belőle Rákóczi jelmondatát – "Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei. " (Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené), és elhelyezték a kollégium oratóriumában. Az új templom építésével 1803-ban a város Péchy Mihályt bízta meg.
Az alábbi videóban Sira Szabolcs, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőre ismerteti tevékenységünket. > További videók megtekintése a Videótár oldalon » Nyitott, de szkeptikus a hazai agrártársadalom – Sok még a tévhit a biogazdálkodás körül Friss kutatásban vizsgálta a hazai agrárszakemberek biotermeléssel kapcsolatos hozzáállását a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Az elemzést az tette időszerűvé, hogy Magyarország Kormánya új pályázatot hirdetett meg az Unió terveivel összhangban, amely szerint 2030-ig 25%-ra kell emelni az ökológiailag művelt területek arányát. Ez nagy kihívást, de egyben lehetőséget is jelent a hazai agrárium számára is, mivel jelenleg 6, 5-7%-os ez az arány. A kutatás eredménye vegyes, de összességében biztató hozzáállást tükröz a biokultúra szempontjából.
Gazdálkodás Publikálva: 2021. november 7. 11:20 Vidéki hálózata első tagjaként november 5-én, a Hősök tere 12. alatt megnyitotta nyíregyházi kirendeltségét a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Az egyetlen magyar tulajdonú, biogazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezet feltett szándéka, hogy a következő években országos irodahálózat kiépítésével még közelebb kerüljön a termelőkhöz. Mint azt Roszík Péter címzetes egyetemi docens kifejtette, a helyszínválasztás nem véletlen, a hazai biotermelés jelentős hányada összpontosul az új iroda vonzáskörzetében. Az új egység nemcsak bázisául szolgál a szervezet környékbeli kollégáinak, de támogató- és tudásközpontként, oktatási helyszínként is működik a biogazdálkodással foglalkozók, vagy ez iránt érdeklődők számára. A hálózat további tagjairól még nem született döntés, elsőként a gyakorlatban szeretnék tesztelni a lehetőség fogadtatását. "A Biokontroll már 25 éve dolgozik a fenntartható és környezetbarát élelmiszertermelés hazai térhódításáért" ‒ mutatott rá a járványhelyzet miatt szűkkörű eseményen tartott beszédében Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a szervezet vezetője.
Gazdálkodás Publikálva: 2021. november 16. 9:25 Utolsó frissítés: 2021. 12:01 Forrás: OMKi Friss kutatásban vizsgálta a hazai agrárszakemberek biotermeléssel kapcsolatos hozzáállását a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Felmérést végzett a magyar gazdák és agrárszakértők körében az egyetlen magyar biogazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. A 200 fős kutatás egyebek között a hazai termelők és mezőgazdaságban dolgozó szakemberek, tanácsadók ökogazdálkodással kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. A gazdák elenyésző hányadának, 12 százalékának van elvi kifogása a biogazdálkodás, mint művelési forma ellen, ugyanakkor sokaknál további feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy ők is elkötelezzék magukat ebben az irányban ‒ foglalta össze a kutatás legfontosabb tapasztalatát Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az elv és a gyakorlat közötti különbséget jól szemlélteti, hogy bár csak 12 százaléka zárkózott el kategorikusan attól, hogy a biogazdálkodást másnak ajánlja, amikor a saját átállásukról kérdeztük őket, már 35 százaléka mondott nemet.
A szakember szerint ma Magyarországon, más uniós tagállamokhoz hasonlóan a növénytermesztés támogatások nélkül gyakorlatilag nem tud hasznot termelni. Ezzel szemben a biogazdaságok önmagukban is versenyképesebbek. Emellett a biogazdálkodóknak juttatott támogatások mértéke az EU-ban meghaladja a konvencionálisan művelt területekre fizetett összegeket, és ez a jövőben sem változik - fejtette ki. Az ökológiai gazdálkodás minősítési rendszere egy nemzetközileg elfogadott sztenderdekre alapozott, komplex feltételrendszer. A megfelelést minősítő tanúsítvány igazolja, amit a rendszeres ellenőrzések és az ezekre épülő tanúsítási folyamatok során meg is kell erősíteni. A technológiai fegyelem betartása esetén az eredmény sem termésátlagban, sem külsőre nem marad el más a konvencionális hozamoktól, tápértékét tekintve pedig felülmúlja azt, miközben növényvédőszer, antibiotikum, műtrágya és más káros maradványok nem kerülnek az élelmiszerekbe - közölte a Biokontroll. Különösen fontosnak nevezték, hogy az ökológiai gazdálkodás környezetterhelése - beleértve a benne dolgozókra gyakorolt egészségügyi kockázatokat is - töredéke a konvencionális gazdálkodásénak.
A hálózat további tagjairól még nem született döntés, elsőként a gyakorlatban szeretnék tesztelni a lehetőség fogadtatását. Az ökológiai gazdálkodás lendületes terjedését mutatja, hogy sok termelő fontolóra veszi az átállást dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a szervezet vezetője "A Biokontroll már 25 éve dolgozik a fenntartható és környezetbarát élelmiszertermelés hazai térhódításáért" ‒ mutatott rá a járványhelyzet miatt szűkkörű eseményen tartott beszédében dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a szervezet vezetője. "Munkánk mára összhangba került a magyar kormány és az Unió agrárstratégiai törekvéseivel, miszerint a mezőgazdasági szereplőket naprakész szakmai és pályázati programokkal ösztönözze a fenntartható gazdálkodásra. Így ma a gazdasági, jogi és piaci környezet is kiemelkedően kedvez az ökológiai gazdálkodás lendületes terjedésének. Ezzel összhangban nő a gazdák, a hazai termelők, feldolgozók érdeklődése is, egyre többen keresnek meg minket, fontolgatják az átállást.