Büntetőeljárás keretében vizsgálja a budapesti Szent János kórháznál szerdán kilőtt vaddisznók ügyét a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Az ügyben a területileg illetékes XII. kerületi önkormányzat feljelentést tett. Szent jános kórház budapest. Kedden terjedt el a hír, hogy vaddisznókat és malacaikat látták Budán, a Szent János Kórház közelében, szerdán pedig vadászok fényes nappal, emberek, köztük gyerekek szeme láttára mészárolták le a malacokat, akiknek rángatózó teste a villamossínek melletti árokban végezte. A rendőrség csütörtöki közleményében azt írta, hogy "a sajtóban megjelent, névtelen forrásra hivatkozó hírek ellenére a BRFK tevékenység-irányítási központja nem adott sem engedélyt, sem utasítást a vaddisznók kilövésére; a rendőrséghez ilyen jellegű kérés sem érkezett". Hozzátették, hogy nem a rendőrség hatásköre eldönteni, hogy a lakott területre tévedt vadállatokat szükséges-e kilőni. Ebben az esetben viszont "a lövések leadásának körülményei bűncselekmény gyanúját vetették fel, ezért a II. kerületi rendőrkapitányság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt nyomozást rendelt el".
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központja pedig azt állítja, hogy nem adott sem engedélyt, sem utasítást a vaddisznók kilövésére, ilyen jellegű kérés nem is érkezett hozzájuk. Pedig az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, Földvári Attila az RTL Híradónak azt mondta, hogy az ilyen esetekre vonatkozó, 253/2004-es kormányrendelet a fegyverekről és lőszerekről éppen úgy fogalmaz, hogy csak a rendőrség adhat engedélyt a belterületen, illetve lakott területen megjelenő, kárt okozó és/vagy közegészségügyi vagy közbiztonsági veszélyt jelentő vad elejtésére. Földvári szerint az engedély helyszínre és időpontra szól, és tájékoztatási kötelezettség is járul hozzá. Kilőtt vaddisznók ügye: feljelentést tett a Macskaárvaház Alapítvány – 18+ tartalom | EgerHírek. Ám ez utóbbi kitétel nincs definiálva a jogszabályban. Ha pedig gyorsan kell cselekedni – ami a kórháznál történt esetben is megállhatott –, a tájékoztatás feltehetőleg abban kell, hogy kimerüljön, hogy a kilövést végző személlyel érkező kísérő vagy hivatalos személy figyelmezteti a járókelőket a vadak kilövésére.
Még annak a lehetőségét is vizsgáljuk jogilag, hogy Magyarországon van egy úgynevezett sértetti képviselet intézménye, ami azt jelenti, hogy a sértett oldalán be lehet szállni az ügybe. Mi nagyon szeretnénk ebben az ügyben a sértetti oldalon részt venni, de ez nem biztos, hogy sikerülni fog, mert ez egy precedensértékű javaslat lesz. Ilyen még nem volt Magyarországon – mondta Bóday Pál. Sokkos állapotba került a vérbe fagyott malacokat meglátó gyermek… A cikkünk folytatásában látható fotó megtekintését csak 18 éven felüli olvasóinknak ajánljuk! A Metropolhoz érkezett olvasói fotó Az ügy előzménye, hogy csütörtök reggel elképesztő látvány fogadta az 56-os és a 61-es villamos megállójában várakozó embereket, egy lelőtt koca- és annak kismalacai a vérükben tocsogva hevertek a megálló csatornájában. János kórház budapest. A II. kerületben élők Facebook-csoportjában beszámoltak róla, hogy egy kisfiú, aki a saját szemével látta az állattetemeket, sokkos állapotba került és mentőt kellett hozzá hívni – számolt be a Metropol.
A belterületi vad problémájának kezelésére az érintett önkormányzatok alkalmazhatnak az említett jogosultságokkal rendelkező specialistákat. Ők megfelelő rendőrségi engedélyek birtokában indokolt esetben akár fegyverüket is használhatják a település belterületén. (Nyitóképünk illusztárció. ) Nyitókép: MTI/Kovács Attila
Duna dráva nemzeti park címere 2020 Duna dráva nemzeti park címere 7 Duna dráva nemzeti park címere de Dráva-menti síkság A Dráva-menti síkság tulajdonképpen a helyenként 10–15 km széles magyar árteret jelenti. Az árteret holtágak és galériaerdők kísérik. A morotvákban sulyom, rucaöröm, tündérálom és kolokán állományai élnek. A hazai Dráva- szakasz halban leggazdagabb vizeink egyike. Él itt kecsege, Petényi-márna, lápi póc és réti csík. A kétéltűek közül külön figyelmet érdemel a rendkívül ritka tarajos gőte. A hüllők közül előfordul a kockás sikló, a rézsikló és a mocsári teknős. A partokon költ a kis lile és a billegetőcankó. A jégmadár és a gyurgyalag fészkelőhelye a folyó partfalaiban található. A galériaerdőkben ezrével élnek az énekesmadarak: fülemüle, énekes nádiposzáta, barátposzáta, csilpcsalpfüzike. A térségben tekinthető meg a "kormorános erdő", mely a kárókatonák tömeges fészkelőtelepe. A nádasok környékén gyakori a hermelin és a menyét. Védett ragadozó a borz, a nyuszt és a vadmacska.
A gemenci erdőkben található a Gemenci Állami Erdei Vasút, melyen időszakosan gőzvontatású nosztalgia vonat is közlekedik. Gemencet világhírűvé az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya tette. Rengeteg az őz és a vaddisznó is. Gemenc területén szárazodási folyamatot indítottak be az 1810-ben megindult folyószabályozási munkálatok. Bár természetes jelenség volna a holtágak feltöltődése és a szárazodás, a szabályozott meder nem enged lehetőséget új ágak képződésének. Duna dráva nemzeti park camere per Duna dráva nemzeti park címere en Duna dráva nemzeti park címere center Vércukorszint mikor jó Barcsi Borókás A Barcsi Borókás Belső-Somogy déli részén gyepekkel, tavakkal, mocsárrétekkel tarkított táj. A borókás kialakulásában az erdőirtás, legeltetés játszotta a főszerepet. Névadó növénye a közönséges boróka. A homoki gyepeken a rovarok képviselői a homokfutrinka, a borókacincér és az ájtatos manó. A búbos banka és a darázsölyv is itt él. Helyenként találkozhatunk rézsiklóval.
Online Mzeti park cimere wikipedia A szurdokvölgyek hűvösebb mikroklímája kedvező életfeltételeket teremt többek között a következő fajok számára: hármaslevelű szellőrózsa, pofók árvacsalán, hegyi zergevirág.
Forrás:
A denevérek több ezer éve foglalkoztatják az emberek fantáziáját, de az eltérő kultúrák a világ különböző részein teljesen más módon viszonyulnak hozzájuk. A keleti világrészben pozitív szerepet tölt be a denevér, gyakran jelenik meg festményeken, faragványokon, mint szerencsét hozó, misztikus lény. Ezzel szemben Európában és a keresztény kultúrkörben mindig is a rossz és a gonosz megtestesítője volt, így nem meglepő, hogy a sok babona és tévhit még napjainkban is rányomja bélyegét az emberek denevérekhez való viszonyára. A sarkvidékek kivételével mindenütt élnek denevérek. Mintegy 1000 fajuk ismert, ebből Európában 38 fordul elő rendszeresen. Hazánkban 28 faj él, melyek mindegyike – közöttük 8 faj fokozottan is – védett. Az abaligeti Denevérmúzeumot 2004-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozta létre. A Green Baranja INTERREG pályázat segítségével 2019-ben teljes megújuláson esett át a múzeum épülete, és benne a denevérek életét bemutató kiállítás. A látogatók egy kalandos séta közben – háztetők fölött, udvarban, műhelyben járva – gyűjthetnek sok esetben meghökkentő ismereteket a denevérekről.