A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (röviden: SZTE ÁJTK) az egyetem Szegedre kerülésekor, avagy 1921 -ben kezdte meg működését. Szegedi tudományegyetem állam és jogtudományi karine. Tartalomjegyzék 1 Története 2 Képzési területek 2. 1 Felsőfokú szakképzések 3 Publikációk 4 Külső hivatkozások 5 Jegyzetek Története [ szerkesztés] A négy alapító kar egyike a jogi, az orvostudományi, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, valamint a mennyiségtan (matematika)-természettudományi karok mellett. [1] Neves professzoraik voltak például Búza László, Horváth Barna, Ereky István vagy Polner Ödön. Képzési területek [ szerkesztés] munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási nemzetközi tanulmányok politológia jogász Felsőfokú szakképzések [ szerkesztés] jogi asszisztens Publikációk [ szerkesztés] Acta Juridica et Politica online elérhető számok: 1956- Külső hivatkozások [ szerkesztés] Professzori arcképcsarnok Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A Szegedi Tudományegyetem és elődei története: 1581-2011.
Közismert, hogy 1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárról Szegedre költözött, azonban közgazdászok szakképzése a szegedi egyetemen csak 73 év múlva, 1994-ben indult meg. A gazdaságtudományok egyetemi művelésének története tehát nagyrészt nem egy egyetemi szak, hanem inkább tanszékek, kurzusok, kutatási programok története. 1921 és 1944 között ezen tanszékek és kurzusok a jogászképzés rendszerében helyezkedtek el. A statisztika és a közgazdaságtan az államtudományok kereteiben nyertek létjogosultságot, a pénzügytan és egyéb mikroökonómiai ismeretek a szűkebben értelmezett jogász szakma művelésének megalapozását szolgálták. A Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán Surányi-Unger Tivadar vezetésével Statisztikai Tanszék és Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék működött. Szegedi Tudományegyetem | Rólunk. 1939-ben a tanszékek önállóságának megtartásával a kar Közgazdasági és Statisztikai Intézetet hozott létre. A Statisztikai Tanszék első vezetője Laky Dezső professzor, a Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék első vezetője pedig Kováts Ferenc professzor volt.
Működésének 33 éve alatt a Politikai Gazdaságtan Tanszéket végig Nagy Lajos irányította, akinek vezetői pályafutása ennél is hosszabb, hiszen már ő vezette a szakcsoportot is, valamint 1992-ig a Közgazdasági Tanszék élén állt. Nagy Lajos professzor a "fényes szelek" nemzedékének jellegzetes alakja, aki hatalmas munkabírással, tudósi, oktatói, emberi értékeit következetesen megőrizve és kamatoztatva haladt és halad egy buktatóktól, csapdáktól sem mentes nagyívű pályán. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar | Szeged Ma. A kutatásban, a tudományszervezésben, utánpótlás-nevelésben és az oktatásban egyaránt maradandót alkotott. Kutatómunkájának legismertebb eredményei a közgazdaságtan és agrárgazdaságtan határterületeit tárgyalják. Kandidátusi disszertációjának témáját a földjáradék-elméletből választotta, akadémiai doktori értekezésének címe: "Munkatermelékenység és személyi jövedelmek a mezőgazdaságban". A Politikai Gazdaságtan Tanszék önálló arculata 1956 után bontakozott ki. Az oktatás differenciálódott, a programok igyekeztek igazodni az egyes szakok sajátos követelményeihez.
Az intézmény közel 25 000 hallgatójának garantál minőségi tudást és piacképes diplomát.
1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra. Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetem kezdte meg működését, de a jogi kar nélkül, mert azt megszüntették. Kolozsváron viszont új karral, a Közgazdaságtudományi Karral bővült az egyetem. Szegedi tudományegyetem állam és jogtudományi karim. Amikor 1945-ben öt évi szüneteltetés után újra megindult a jogászképzés Szegeden, az oktatási, illetve tanszéki struktúra lényegesen nem módosult a korábbiakhoz képest. Ennek megfelelően a Statisztikai Tanszék és a Közgazdaságtani és Pénzügytani Tanszék is újjászerveződött. Az 1950-es évek elején végrehajtott felsőoktatási "reform" egyik leglényegesebb eleme volt az, hogy a hatalom az egypárt rendszer legkeményebb eszközeivel kényszerítette szinte valamennyi szakra és tudományágra a marxista-leninista ideológiát. A direkt ideológiai oktatás szervezeti keretei az 1949/50-es tanévben jöttek létre. Ebben az időszakban a budapesti tudományegyetemen működő Marxizmus-Leninizmus Központi Tanszék irányította az ország összes felsooktatási intézményében folyó marxizmus oktatást.
Tisztelt Kedvezményezettek! Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló 252/2016. (VIII. 24. ) Korm. rendelet (mely 2016. 09. 02. és 2020. 15. között volt hatályban) tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény értelmében a szakképzés megszervezésére vonatkozó átmeneti szabályokat tartalmazó 125. § alapján a 2021. szeptember 1. és 2022. január 31. közötti időszak vonatkozásában elszámolásra, valamint a 2022. február 1. augusztus 31. közötti időszak kapcsán igénylésre 2022. és 15. között van lehetőségük.
Az ösztöndíj célja A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj célja alapvetően nem különbözik a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjétól. Ez pedig a szakképzésben megszerezhető szakképesítések presztízsének erősítése, ugyanis a szakképző iskolákban (főleg a szakiskolában) az utóbbi években egyre kevesebben tanulnak. Mindez már jelenleg is komoly gondot okoz a szakember-ellátottságban. A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj éppen ezért a fiatalokkal szemben elvárt, piacképes szakmaválasztást a hiány-szakképesítések tanulásának direkt támogatásával honorálja. A hiányszakmák körének meghatározása a helyi munkaerő-piaci és gazdasági szempontokon alapul, amelyeket 2012-től kormányrendelet határoz meg, és amelyre a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot. A hiányszakmák kialakításában a gazdasági kamara is aktívan részt vesz, amely garancia arra, hogy valós igényeken alapuló szakmakör kerüljön meghatározásra, és a szakképzési ösztöndíjjal valóban olyan szakképesítések megszerzését támogassák, amelyekkel a fiatalok könnyebben és tartósan helyezkedhetnek el a munka világában Alapvető változások Az ösztöndíjjal érintett iskolatípusok A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat már nemcsak az egykori szakiskolások, azaz a jelenlegi szakközépiskolások kaphatják, hanem a szakgimnazisták is, azaz az egykori szakközépiskolások.
A döntéshozók tehát összekötötték az újfajta szakközépiskola és a szakgimnázium 2016. szeptember 1-jei bevezetését a szakiskolai ösztöndíj kiterjesztésével. A szakgimnázium annyiban különbözik a korábbi szakközépiskolától, hogy a kilencedik−tizenkettedik évfolyamon mintegy félévnyi szakmai ismerettel tanulnak többet a tanulók. Ez azt eredményezi, hogy a szakgimnazisták az érettségivel egyidejűleg egy OKJ-s szakmát is szerezni fognak. (Az ösztöndíj azonban a kilencedik−tizenkettedik évfolyamra nem jár, csak az érettségi utáni szakképzési évfolyamokra. ) A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj korábban nemcsak a "sima" szakiskolásoknak járt, hanem a szakmát tanuló speciális szakiskolásoknak is. A speciális szakiskola neve 2016. szeptember 1-jétől szakiskola lett, és a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra az ebbe az iskolatípusba járó tanulók is jogosultak. Azok az iskolatípusok, amelyekben tanulók ösztöndíjban részesülhetnek a 2016/2017-es tanévtől, a következők: − szakiskola (korábban speciális szakiskola), − szakközépiskola (korábban szakiskola), a 2013-tól kizárólagosan működő, hároméves, duális képzésben részt vevők és az úgynevezett 2+2-es rendszerben kifutó évfolyamon tanulók tekintetében is, − szakgimnázium (korábban szakközépiskola), a szakirányú képzésből jövő, érettségi utáni egyéves és a nem szakirányú képzésből jövő tanulók tekintetében is.
A szakképzésben részt vevő tanulókat tanulmányi eredményük alapján Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj illeti, ha a hiány-szakképesítések körébe tartozó, államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű képzésben vesznek részt. A hiány-szakképesítések köréről évente dönt a Kormány. A 2018/2019. tanévre a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítések a 353/2017. (XI. 29. ) Kormányrendelet 5. sz. mellékletében találhatók. Az általános szabályokat a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló 252/2016. (VIII. 24. ) Korm. rendelet tartalmazza. A 2018/2019-es tanévben megyénkben 21 hiány-szakképesítés esetében válhat jogosulttá a tanuló szakképzési ösztöndíjra. A hiány-szakképesítések között egyaránt szerepelnek szakközépiskolában vagy szakiskolában, valamint szakgimnáziumban tanulható szakképesítések. Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosult tanulók, akik - első szakmájukat tanulják, - hiány-szakképesítéseknek minősített szakképesítést tanulnak, - államilag támogatott, nappali, iskolai rendszerű szakképzésben vesznek részt, - megfelelő tanulmányi eredményt érnek el.