Petőfi Sándor - Szeget szeggel (előadja Szvetlov Balázs) mp3 letöltés Ön is rak a tüzre rosz fát, Bácsikám. Ablakunkhoz estenként mért Sompolyog? Vettem észre, hányadán van A dolog. Más szemében ő a szálkát Megleli, S az övében a gerendát Feledi. A deákné vászonánál Ő se' jobb: Engem dönget a lopásért S szinte lop; Lopni jár ő, csókot lopni Nénihez, Míg anyánk a bibliában Levelez. Tegye lábát ablakunkhoz Ezután: Fogadom, nem nézek által A szitán. SZEGET SZEGGEL | Kiskőrös. Megugratni vagy anyánkat Hívom át, Vagy leöntöm dézsa vízzel A nyakát! Mi a humor forrása a versben? Elsősorban az a részletezés, amellyel a költő egy jelentéktelen históriából nagy eseményt csinál, felduzzasztja. Emellett az, hogy a panaszáradatot időnként okoskodással szakítja félbe a vers beszélője, és hogy a megszégyenülést végül kifordítja: bosszúval fenyegeti meg a szomszéd bácsit, kilátásba helyezi, hogy leleplezi szerelmi viszonyát. Ezzel létrejönne az egyensúlyi állapot a nem éppen azonos súlycsoportba tartozó felek között. Figyelemre méltó a fordulatban megnyilvánuló jellemkomikum is.
Jaj, a hátam, jaj a hátam Odavan! Szomszéd bácsi kiporozta Csúfosan. Átkozott a görcsös fütykös Somnyele! Mellyel engem oly pogányúl Csépele. Mért is tart hát kertet s benne Körtefát? És az isten rá gyümölcsöt Minek ád? Csábitólag kandikált a Körte rám; Csábjait ki már sehogysem Állhatám. Átugortam a palánkon - Átesém! Hogy megingott bele májam És vesém. S nem elég ez; szomszéd bácsi Rajtakap, S akkor jött még a valódi Haddelhadd. Én teremtőm! mért is értem E napot? Megrakott, hogy minden csontom Ropogott. Nesze, monda, nesze másik, Harmadik! És a mindentudó tudja, Hányadik. Jelen volt a holdvilág a Lakzinál; Búsan nézte: szomszéd bácsi Mit csinál. Fellegekből vett magára Gyászmezet, És megosztva szenvedésem Könnyezett. Ő, csak ő nem könyörűle Egyedűl; Három a tánc! monda, s egyre Hegedűlt, - Hegedűlt a bottal hátam Közepén, Keservesen, siralmasan Jártam én... Petőfi sándor szeget szeggel. 'szen jól van! kiheverem Én e bajt. S visszakapja még a kölcsönt, Vissza majd. Tudjuk, hányat vert az óra, Tudjuk ám! Ön is rak a tüzre rosz fát, Bácsikám.
Ön is rak a tüzre rosz fát, Bácsikám. Ablakunkhoz estenként mért Sompolyog? Vettem észre, hányadán van A dolog. Más szemében ő a szálkát Megleli, S az övében a gerendát Feledi. A deákné vászonánál Ő se' jobb: Engem dönget a lopásért S szinte lop; Lopni jár ő, csókot lopni Nénihez, Míg anyánk a bibliában Levelez. Tegye lábát ablakunkhoz Ezután: Fogadom, nem nézek által A szitán. Megugratni vagy anyánkat Hívom át, Vagy leöntöm dézsa vízzel A nyakát!
A Radnóti emléknap alkalmából Karl Bardosh amerikai professzor megtisztelő jelenlétében vetítjük a Balassi Intézettel együttműködésben a Forced March, vagyis Erőltetett menet című amerikai filmet Chris Sarandon főszereplésével, melyben Radnóti Miklós életművének és tragikus sorsának állítanak emléket. A vetítést követően személyes beszélgetésre is nyílik alkalom Karl Bardosh-sal. A belépés dijtalan, helyfoglalás érkezési sorrendben, a szabad helyek erejéig lehetséges. A filmet angol nyelven, magyar tolmacsolassal vetitjuk. Bővebben a filmről: Az Erőltetett Menet című, 98 perces magyar- amerikai ko-produkcióban készült film, mindmáig az egyetlen közös gyártású film, amelyben egy magyar költőt Oscar-díjra jelölt amerikai színész (Chris Sarandon) alakít. A filmet a rendszerváltás előtt egy évvel Dick Atkins A-Pix filmvállalata, a magyar MTV és a MOVI Stúdió készítette, az amerikai Rick King rendezésében. A forgatókönyvet Dick Atkins és Karl Bardosh (Bárdos Károly) írta, a magyar származású George Zelma pedig, mint Executive Producer működött közre.
204 Levél Komlós Aladárnak 210 Radnóti Miklós: Ikrek hava (In: Radnóti Miklós: Ikrek hava, Almanach Kiadó, Bp., 1940) 215 Erdélyi Ágnes: Nyújtsd harcos kezed, testvér! Erdélyi Ágnes levele Erdélyi Ágnes: Bukaresti strófák 224 Magyar Helikon, Bp., 1989. ) 925 Levél Hilbert (Komlósi) Károlynak 231 Radnóti Miklós: Az Orpheus nyomában utószava (In: Radnóti Miklós: Orpheus nyomában, Pharos, 1943. ) Cs. Szabó László: Orpheus nyomában 237 Boldizsár Iván: Az utolsó levél 240 Szegi Pál: Tajtékos ég 151 Bibó István: Két verselemzés 255 Hubay Miklós: Empedoklész és Ézsaiás (In: Hubay Miklós: Aranykor, Szépirodalmi K., 1972. ) 265 Trencsényi-Waldapfel Imre: Radnóti Miklós eklogái (In: Trencsényi-Wladapfel Imre: Humanizmus és nemzeti irodalom, Akadémiai Kiadó, 1966. ) 280 Kőszegi Ábel: Töredék (ln: Köszegi Ábel: Töredék. Szépirodalmi K., 1972. ) 311 Két tábori levelezőlap feleségének, Gyarmati Fanninak 317 Vas István—Lator László: Egy vers ürügyén 319 Mária Béla: Radnóti utolsó bori napjairól 336 Vas István—Lator László: Erőltetett menet 339 Tolnai Gábor: "Fölöttünk fú a förtelmes halál" 348 Tornai József: Az utolsó razglednica 355 Köszegi Ábel: Töredék (In: Kőszegi Ábel: Töredék, Szépirodalmi K., 1972. )
Radnóti Miklós: Curriculum vitae 5 LÁI3ADOZÓ SZÉL Baróti Dezső: Kortárs útlevelére (In: Baróti Dezső: Kortárs útlevelére. Szépirodalmi K., 1977) 9 Levelek Hilbert (Komlósi) Károlynak Pomogáts Béla: Műhely Szegeden (In: Pomogáts Béla: Radnóti Miklós, Gondolat, 1977) 25 Bálint György: Pogány köszöntő 34 Kardos László: Újmódi pásztorok éneke 36 Elkobozta a rendőrség egy szegedi "progresszív" költő trágár és er- kölcstelen verskötetét 37 [Supka Géza? ]: Szegény pásztordal 38 Vas István: A Nehéz szerelemből (In: Vas István: Nehéz szerelem, Mért vijjog a saskeselyű?, Szépirodalmi K., 1984. ) 39 útlevelére, Szépirodalmi K., 1977. ) 42 Levelek Gyarmati Fanninak 49 Babits Mihály: Új népiesség 52 Ignotus: Utóirat 55 Vajthó László: Tizenegy verseskötet 56 "Felhígított Ady" 56 [Supka Géza? ]: Magyar líra 1933-ban, óh! 58 Bálint György: Lábadozó szél 58 Vas István: 'I Nehéz szerelemből (In: Vas István: Nehéz szerelem. A félbemaradt nyomozás, Szépirodalmi K., 1967. ) 60 Bori Imre: Radnóti (In: Boni Imre: Radnóti, Forum, Újvidék, 1965) 61 Sík Sándor levele Babits Mihálynak 79 Bálint György: Újhold 79 Tolnai Gábor: Újhold 82 Tóbiás Áron: Késői beszélgetések Radnóti Miklósról 85 Baráti Dezső: Radnóti Miklós és Párizs (In: A Petőfi Irodalmi Múzeum évkönyve, 1969-1970. )
E verssel zárja a film a magyar-zsidó hazatudat problémakörét. Ettől fogva már "csak" a halálvárással foglalkozik a film. Az Erõltetett menet nem nevezhetõ a filmművészet elveszett Gráljának, inkább azoknak a műveknek a sorába tartozik, amelyek bár bírnak értékekkel, mégis a feledés homálya övezi. Most, a Radnóti - év alkalmával itt lenne az ideje felkutatni vagy készíteni olyan filmeket, melyek a neves költõ munkásságát és életútját veszik górcső alá. Erõltetett menet (Forced March) színes, amerikai-magyar film, 104 perc, 1989 Rendezte: Rick King írta: Dick Atkins és Karl Bardosh Fõbb szerepekben: Chris Sarandon (Ben Kline / Radnóti Miklós) Renée Soutendijk (Myra) Josef Sommer (Father) John Seitz (Hardy)
Értékelés: 3 szavazatból Németh Árpád dokumentumfilmjében, Radnóti Miklós munkaszolgálatban eltöltött napjairól és a bori haláltáborokból Magyarországra vezető hosszú, erőltett menetről beszélnek túlélők és szemtanúk. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Bor, 1944. szeptember 15. Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok fölött régóta már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, - de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!