Tisztelt Ügyfelünk! Mint a legtöbb weboldal, a is cookie-kat használ a működéséhez. Tudomásul veszem, hogy az InterTicket számomra releváns, személyre szabott ajánlatokat igyekszik összeállítani, amelyhez számos személyes adatot használ fel. Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom. Hozzájárulok
Cím Pécs, 7621, Perczel Miklós u. 17. Pécsett az 1800-as évek közepén csaknem minden nemzetiség megtalálható volt. Magyarok, németek, bosnyákok, szerbek, horvátok, osztrákok, csehek, morvák, olaszok éltek itt együtt békében, egyetértésben. Az évszázados együttlét alatt keveréknyelvet alakítottak ki, s ebbe a Bábelbe csöppentek a színészek, akik az irodalmi nyelvet hozták magukkal, a tiszta németet és a magyart. Ekkortól vált rendszeressé a szinielőadások tartása itt a Mecsekalján. A pécsi színjátszás a magyar szinházi kultúra egyik jelentős vidéki centrumává vált. Pécsi nemzeti színház közelgő események hódmezővásárhely. A város nagyobb tánctermeiben, előkelő polgárházaiban, fogadókban, kávéházakban nyújtottak fellépési lehetőséget a komédiásoknak. Ismert játszóhely volt pl. az "Elefántos Ház", de a tettyei kisszínpadon is megfordultak a nagy népszerűségnek örvendő, vándor színtársulatok. A város lakossága nagyon szeretett volna egy kőszínházat, állandó társulattal, vágytak egy rendszeres művészi élményt nyújtó teátrum után, mely lehetőséget nyújthat baráti társaságok találkozására is.
S bár lelkében a népmesei alakok igazságérzetét hordozza, története mégis a kérlelhetetlen valóságot tükröódy Sándor századfordulón született műve máig fájóan aktuális, és drámairodalmunk kiemelt alkotásai között a helye. (Funk Iván, az előadás rendezője) Galéria Fotó: Kis Kata Linda Fotó: Körtvélyesi László Fotó: Juhász Éva További galériák
A cirkuszhercegnő című nagyoperettel indította évadát a Miskolci Nemzeti Színház szeptember 21-én. Az előadás Kálmán Imre slágerei mellett nagyszabású látványvilággal, különleges cirkuszi attrakciókkal és egy szívhez szóló szerelmi történettel kápráztatja el a nézőket a Nagyszínházban. Az előadás főszerepeiben Eperjesi Erikát, Dobó Enikőt, Szőcs Arturt és Miller Zoltánt láthatja a közönség. A cirkuszhercegnő, mint valamennyi operett, merész álmodozásból szőtt mese, amit a valóság sokszor fanyar, sokszor keserű ízei fűszereznek, a végeredmény mégis édes és varázslatos. A történetet ráadásul nemcsak légtornászok, bohócok és állatidomárok népesítik be, hanem gyönyörű hölgyek, titokzatos arisztokraták, és sebzett szívű katonatisztek is. Szabó Máté szerint Kálmán Imre operettje egyaránt szól a művészetről, a kulisszák mögötti világról és a szerelemről. – A cirkusz metaforáján keresztül tudunk mesélni mindezekről, a látványvilágot pedig úgy terveztük meg, hogy érezzük: végig a porondon vagyunk – mondja a rendező.
Kálmán Imre operettje a Margit-szigeten a Miskolci Nemzeti Színház társulatával. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon mutatták be Kálmán Imre A cirkuszhercegnő jét a Miskolci Nemzeti Színház társulatával, Szabó Máté rendezésében. László Ferenc Revizoron és Csatádi Gábor Pótszékfoglalón megjelent kritikáját szemléztük. Dobó Enikő az előadásban (fotók: Toldy Miklós) László Ferenc rögtön írása elején kiemeli a bemutató technikai körülményeinek visszásságait, az egy-egy színész–énekesnél becsúszó hamis hangokat és az előadás "alulpróbált jellegét", de dicséri Cziegler Balázs profi, cirkuszt ábrázoló díszletét. Úgy véli, "Szabó Máté rendezése mindenekelőtt a cirkuszra és annak élet- és művészetmetafora jellegére koncentrál", amit cirkuszi attrakcióknak az előadásba emelése is jelez. Berzsenyi Krisztina jelmezei viszont furcsa egyveleget képeznek. Dobó Enikő és Miller Zoltán szerelmi története körvonalazódni tud az olykor nem tökéletes hangok ellenére is, Harsányi Attila jól jeleníti meg Sergius nagyherceget, és "a táncoskomikus-szubretti szerelem" is "kellően szelesnek és lendületesnek bizonyult Litauszky Lilla és Papp Endre elővezetésében".
Október közepéig hat új bemutatója lesz a Miskolci Nemzeti Színháznak, ezenkívül több fesztiválra is elmennek – szeptember 7-én a fővárosban a Thália Színház szervezésében a Vidéki Színházak Fesztiválján, a Pesti Magyar Színházban láthatja a közönség az Ahogy tetszik-et, a hónap közepén a Casablanca táncelőadással utaznak Pécsre, október elején pedig A mi osztályunk című előadást hívták meg a szatmárnémeti Tranzit Fesztre. Az új darabok közül Kálmán Imre operettjével kezdi az évadot Béres Attila társulata Fotó: Éder Vera A társulat a 2018–2019-es évadban egy színművésszel (Litauszky Lilla), három balettművésszel (Harangozó Lili, Filippo Nestola, Guido di Vona) és két énekkari taggal bővült, a Miskolci Balett pedig új balettmesterrel, Solti Csabával dolgozik tovább. Egyébként a miskolci színháznál van a legtöbb fiatal diplomás művész, a társulatnak csaknem a fele. Béres Attila azt tartja az egyik legjelentősebb eredményüknek, hogy több évtized után sikerült megteremteniük annak a lehetőségét, hogy a Kamaraszínházban és a Játékszínben egyszerre lehessen előadást tartani.
A Déryné utca és Széchenyi utca sarkán épülő új színház, amelynek alapkövét 1847-ben tették le, 1857. szeptember 3-ára készült el, Cassano József tervei alapján. Ekkor kapja meg felsőbb engedelemmel a Miskolci Nemzeti Színház nevet. Ettől kezdve a legjobb vidéki színigazgatók társulatai lépnek fel a városban.
operett "Én azt hiszem, az egyetlen mód, hogy a szerelemre rátaláljunk, az, hogyha nem keressük" – mondja Fedóra hercegnő, mikor számtalan udvarlói egyike érdeklődik, hogy megtalálta-e már az igazit. Fedóra aznap este a szentpétervári nagycirkuszban ül, és páholyából figyeli az arcát álarc mögé rejtő Mister X artista lenyűgöző mutatványait. A hercegnő másnap őrült szerelembe esik; egy ismeretlen herceg ejti rabul a szívét. Hogy ki ez a herceg? És ha kiderül, hogy csak egy cirkuszi artista, aki arcát álarc mögé rejti? Akkor elég erős lesz-e a szerelem, hogy áthidalja a társadalmi különbséget? A látványos cirkuszi forgatag egzotikus világa mögött felsejlik az arisztokrácia pompás, csillogó és rejtett hazugságokkal átitatott élete. Kálmán Imre operettje a szerelem minden gyönyörűségét és keserűségét végigjárja, és hogy lehetne megkapóbban és kifejezőbben beszélni a szerelemről, mint a zene, az operett nyelvén?