A Magyar Nemzeti Bank a "Szent István intelmei" megnevezéssel 50 000 és 500 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsátott ki 2010. augusztus 20-án, Szent István ünnepén. Az érmékkel az MNB Szent István királynak a fiához, Szent Imre herceghez intézett, a leendő uralkodó feladatait részletező intelmeinek ("Libellus de Institutione Morum", Intelmek Könyve) állít emléket. Mindkét emlékérmét Szöllőssy Enikő tervezte, az érmeképük azonos, csak az értékjelzésük különbözik. Az előlapon a kötelező érmeképi elemek ("50 000 FORINT" illetve "500 000 FORINT" értékjelzés, a "MAGYAR KÖZTÁRSASÁG" felirat, a 2010 verési évszám, valamint a BP. verdejegy) mellett az Intelmek középkori latin nyelvű kézírásos szövegének bevezetése olvasható, szabálytalan pergamenre helyezve. Az emlékérme hátlapján fő motívumként Szent István király és Szent Imre herceg ábrázolása látható, amely a mateóci (Matejovce, ma a szlovákiai Poprád településrésze) Szent István király plébániatemplom XV. századi szárnyas oltárának főoltárképe alapján készült.
Az Intelmek témája: a leendő király kötelességei, feladatai, erényei. Szent István keresztény király volt és az ő uralkodásának szellemiségét közvetíti a mű. Sok eleme a Bibliára épül, idézetek vannak benne a Bibliából, és valláserkölcsi beállítottsággal van megírva. Nyelve: latin (rímes latin próza). Ez a legkorábbi latin nyelvű szövegemlékünk. Időről időre lefordították magyarra. Hangneme: bensőséges, közvetlen. E/2. személyben íródott, stílusa családi beszélgetésre emlékeztet. A cím témajelölő. Beszédhelyzet: István király fiához, a leendő uralkodóhoz intézi szavait, átadja neki bölcs tanácsait. Szerkezet: 10 rövid fejezetből és egy bevezetésből áll. Azaz Szent István tíz követelményt fogalmaz meg, tíz feladatot a majdani uralkodó számára. Bevezetés: egy ország irányításához törvényekre van szükség. A szöveg utal a bibliai Salamon történetére. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Tevékenységét a keresztény egyház is elismerte azzal, hogy 1083-ban szentté avatta. Szent István hatvanadik életévén túl, 1038-ban halt meg, Imre herceggel együtt a székesfehérvári bazilikában temették el.
A király szerint csak azt nevezik nagyságos uralkodónak, aki ezt a szentegyházat építi. Fontos meglátnunk, hogy Szent István nem politikai sikerek alapjáról beszél, hanem az örök élet elnyeréséről. István király szerint csak akkor lehet boldog egy uralkodó és sikeres egy ország, ha a hit megőrzése az uralkodó legfőbb célja. "Azért is nevezték az első királyokat nagyságosnak, mert az egyházat nagyobbították. Te is ezt tegyed, hogy koronád híresebb, életed boldogabb és hosszabb legyen. " Tiszteld az egyházi embereket! István király szerint a főpapokat különösen meg kell becsülnie egy uralkodónak. De van még egy nagyon fontos dolog, amire felhívja a figyelmünket. Eszerint ne rágalmazzuk hamis vádaskodással Isten felkentjeit, és ne hurcoljuk őket a nyilvánosság elé. Az ilyen tett első sorban Istent sérti, hiszen ahogyan Dávid király is mondja "Felkentjeimet ne érintsétek! ". Ez nem jelenti azt természetesen, hogy ha egy egyházi személy bűnt követne el, akkor ne lenne annak következménye. De még ebben a helyzetben is a Biblia tanácsát kell követni: "figyelmeztesd háromszor, négyszer is négyszemközt az evangélium tanítása szerint.
Részlet Frater Sinonimo feljegyzéséből, amit a beszélgetésről készített Midőn a király a fiához fordula, ilyen szavakat intézett hozzá: Fiam, fontos dolgokról kell beszélnem veled. Most, hogy hamarosan hivatalosan is te leszel a király, fel kell készülnöd az uralkodásra. Kevés emberre számíthatsz igazán. Láthattad magad is a tanácsban, én milyen emberekkel vagyok körülvéve. Bár értelmesnek és megfontolandónak tűnt mindahányuk mondandója, de remélem, látod, hogy mindegyikük a maga pecsenyéjét sütögeti a királyság tüzénél. Itt van Aba, az ispán. Jóravaló, becsületes ember, meg is lehetne benne bízni, ha nem lenne ilyen megátalkodott maradi. Na jó, amit anyád művel, az azért sok, de meg kell értened: olyan városokban nevelkedett, mint Regensburg meg Augsburg, amelyek jóval nagyobbak, mint Esztergom. Ő úgy érzi, el van zárva a világtól itt az Isten háta mögött. De ha Abán múlna, még mindig jurtában élnénk, és lóról kergetnénk a vadakat. Nehéz vele megértetni, hogy ha nem lessük el a németektől meg a többiektől az új dolgokat, úgy járunk, mint atyáink, Lél meg Bulcsú vezér, akik igen csúnyán végezték Augsburg alatt, Lech mezején.
A törvények megalkotásában az uralkodó mellett a királyi tanács is részt vett. "A vasárnap megtartásáról A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem tűzőrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le. A keresztény vallás megtartásáról Ha valaki a keresztény vallás megtartását elhanyagolva és hanyag ostobaságtól megátalkodva az ellen bármi vétséget követ el, a vétek természetének megfelelően ítélje meg a püspök az egyházi törvények szabályai szerint. Ha pedig ellenszegüléstől indíttatva a reá rótt büntetést vonakodnék nyugodtan elviselni, ismét ugyanazon büntetéssel fegyelmezzék, és ezt is megismételve összesen hét ízben. És ha mindezek után is konoknak és makacsnak találtatik, adják át a király bíróságának – tudniillik mint a kereszténység védelmezőjének. A templomba járásról Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak, és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.
Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa A Céginformáció adatbázisa szerint a(z) Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Magyarországon bejegyzett Egyéb köztestület Adószám 18348794103 Teljes név Rövidített név Ország Magyarország Település Kecskemét Cím 6000 Kecskemét, SZENT ISTVÁN KÖRÚT 19/A. Fő tevékenység 9412. Szakmai érdekképviselet Utolsó pénzügyi beszámoló dátuma 2020. 12. 31 Nettó árbevétel 636 000 Nettó árbevétel EUR-ban 1 742 Utolsó létszám adat dátuma 2022. 06. 01 Utolsó létszám adat 1 fő Elérhető pénzügyi beszámolók 2017, 2018, 2019, 2020 Név alapján hasonló cégek Tulajdonosok és vezetők kapcsolatainak megtekintése Arany és ezüst tanúsítvánnyal rendelkező cegek Ellenőrizze a cég nemfizetési kockázatát a cégriport segítségével Bonitási index Nem elérhető Tulajdonosok Pénzugyi beszámoló 2020, 2019, 2018, 2017 Bankszámla információ 0 db Hitellimit 16. 52 EUR + 27% Áfa (20. 98 EUR) Minta dokumentum megtekintése Fizessen bankkártyával vagy -on keresztül és töltse le az információt azonnal!
Egyéb ügyek Igazgatóválasztmány ülései 2007. február 22. Helyszín: Kecskemét – Miklóstelep Napirend: 1. Javaslat a 2007. évi munkaprogramra és költségvetésre Elıadó: Keresztes József titkár 2. Hegyközségek gazdálkodása és egyéb szervezeti kérdése Elıadó: Keresztes József titkár 3. Egyéb ügyek 2007. április Helyszín: Kecskemét – Miklóstelep Napirend: 1. A küldöttgyőlés összehívása, napirendjeinek meghatározása. Elıadó: Keresztes József titkár 2. Borvidéki terv tézisei Elıadó: Keresztes József titkár 3. Tájékoztató a 2006-2007. évi szerkezetátalakítási és kivágási támogatások igénylésérıl Elıadó: Kovács László tanácsnok 4. 9. Kunsági Borverseny szervezésérıl Elıadó: Takács László alelnök 5. június 2 Helyszín: Ceglédbercel Napirend: 1. A Kunsági borvidék középtávú stratégiája Elıadó: Oreskó Imre elnök 2. IX. Kunsági Borverseny értékelése Elıadó: Keresztes József titkár 3. Az eredetvédelmi Bizottság beszámolója Elıadó: Klément György az Eredetvédelmi Bizottság elnöke 4. augusztus Helyszín: Kiskırös Napirend: 1.
A Duna Borrégió Régiótanácsa értékelte a borrégió tevékenységét, a régiót alkotó borvidékek együttműködésének helyzetét, továbbá a borrégió és a borvidék eredetvédelmi rendszerével kapcsolatos feladatokat. A Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa nemzetközi együttműködés keretében alapító tagként vett részt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Kadarka Szekciójának munkájában. 4 2012. évben Klément György a Cegléd és Környéke Hegyközség hegybírója, Szőke Sándor a Halasi hegyközség elnöke, valamint Ádám Gyula a Felső-Bácskai Hegyközség elnöke miniszteri kitüntetésben, Kovács László tanácsnok, a Duna Borrégió titkára életfa kitüntetés ezüst, Keresztes József titkár a Pro Alimente Hungarie kitüntetésben részesült. IV. Elenőrzések: A hegyközségi tanács 2012-ben befejezte a egyközségek hatósági ellenőrzését, melyet az EB-vel értékelt. Az ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek a hegyközségek elnökei részére átadásra kerültek, egyúttal intézkedtünk a hiányosságok megszüntetés érdekében. V. Költségvetés teljesítése: A költségvetési juttatás lecsökkenése következtében a hegyközségi tanács ez évi gazdálkodását a szigorú takarékoskodás jellemezte, a várható teljesítés az alábbiak szerint alakult: me: eFt MEGNEVEZÉS 1.
A Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Azt kéri a hivataltól, hogy állapítsa meg, hogy egyes szőlőfelvásárló pincészetek nem éltek-e vissza erőfölényükkel, amikor szüretkor indokolhatalanul alacsony árat fizettek a szőlőért arra hivatkozva, hogy megteltek a pincék. Az idén a tavalyihoz képest jóval alacsonyabb áron vásárolják fel a pincészetek a szőlőt a Kunsági Borvidéken. A 57 forintos induló ár például a Bianka esetében 55-65-forintra csökkent kilónként. A Bianka árzuhanása magával rántotta a jól ismert minőségi fajta szőlők – ezerjó, generosa és a rizlingek – árát. A Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa kedden rendkívüli választmányi ülést tartott, melyre meghívták a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkárát, Gál Pétert is. Frittmann János, a borvidék elnöke vázolta fel az ülésen megjelent szőlészek és borászok előtt a helyzetet. Véleménye szerint megengedhetetlen az, miszerint a legolcsóbb olasz bor ára alatt legyen a kunsági szőlőből készített bor ára.
Egyre több borászat kínálatában szerepel a napjainkban oly divatos borfajta, a rosé is, mely borokkal a nemzetközi borversenyeken is komoly eredményeket érnek el. [3] Története A Mohácsi csata előtti időkből nem kerültek elő bizonyítékok arra nézve, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén általános lett volna szőlőtermesztés. A homoktalajok többsége meszes jellegű, tápanyagban szegény és foltonként változik. A borvidék háromnegyed részén fehérbort adó fajtákat termesztenek. Közöttük vannak hagyományos, de ma is telepíthető fajták (Ezerjó, Kövidinka, Izsáki, stb. ) és újabb, fagytűrő (Kunleány, Bianca, Csillám, stb. ) valamint minőségi fajták (Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Chardonnay, stb. ). A vörös borszőlő fajták szinte mindegyike telepíthető a borvidéken, különösen jó hírnevet vívott ki a Kiskőrösi Kadarka, de ma már más fajták jó minőségű borai is keresettek. A hagyományos fajtákból készült borok általában könnyűek, lágyak. Néhány fajtából (Izsáki, Kunleány, stb. ) kitűnő minőségű pezsgő készül.
Alacsonyabb az idei felvásárlási ár általában mint a tavalyi, de ez tovább csökkent a szüret során. Ezt azonban nem indokolja a nagy termésmennyiség. Egy szeptember 19-i adatokat bemutató borvidéki jelentés szerint a hegyközségi településeken 99, 66 mázsa a hektáronkénti átlagtermés. Szakértők szerint minimum 100, de inkább 120-130 mázsa termés kell ahhoz, hogy haszonnal lehessen a szőlészeknek termelniük. Frittmann János azt is megemlítette, hogy szó lehet árkartellről, de ezt nem lehet bizonyítani. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a termelők egyes pincészetekhez olyan mennyiségű szőlőt szállítottak be a megfelelő szüreti ütemezés hiányában, amely miatt úgy tűnt, hogy túltermelési válság alakult ki. Filus János, kaskantyúi hegyközségi elnök, a HNT kunsági szőlész küldöttje osztotta az elnök álláspontját, ő is javasolta, hogy a tanács forduljon a GVH-hoz, az pedig vizsgálja ki, történt-e erőfölénnyel való visszaélés azon felvásárlók esetében, amelyek 75 forint alatt vásárolták fel a szőlőt.