2021-11-11. 17:00 - 18:30 BARTÓK SZÍNHÁZ – TÖRTÉNETEK "KÖTELEZŐK – KONCEPCIÓK": Az ember tragédiája. A 2021/22-es évadban elindítjuk új, két elemből álló, havi rendszerességgel jelentkező BARTÓK SZÍNHÁZ – TÖRTÉNETEK című programsorozatunkat!. A "Kötelezők – koncepciók" programunk novemberi műsorának Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye adja a témáját. Megismerhetik a Tragédia színháztörténeti jelentőségű bemutatóit, az egyes előadásokhoz kapcsolódó emblematikus alakításokat. A Nemzeti Színházban 1883. szeptember 21-én, Paulay Ede rendezésében tartott bemutató különleges látványvilágát; Jászai Mari, Gyenes László, Nagy Imre, Bessenyei Ferenc, Huszti Péter, Moór Marianna, Mensáros László szerepformálását; a színdarab magyarországi történetét. A "Művészi pályák" novemberben Varsányi Irén színésznő munkásságát állítja a középpontba. Varsányi Irén, a Vígszínház első nagy korszakának – a Ditrói Mór által fémjelzett időszaknak – megkerülhetetlen alakja. Színházi működését szerénység, pontosság, lelkiismeretesség jellemezte.
Az ember tragédiáját Madách a kor magyarságának is szánta, de az emberiségnek is. A korszak irodalmában szokatlan módon nem a magyar nemzeti kérdés jelenik meg benne, magyar vonatkozása is csak egy van (rövid utalás Hunyadi nevére). Madách nem a nemzet, hanem az egész emberiség, az európai civilizáció sorsát, történelmét, az emberiség nagy problémáit, a filozófia végső kérdéseit boncolgatja. Arra keresi a választ, hogy mi az élet értelme, mi az emberi létezés célja, halad-e az emberiség előre, mi a nagy eszmék jelentősége? Emiatt világdrámának vagy emberiségdrámának szoktuk tartani Az ember tragédiáj át. Az ember tragédiája világszemlélete és életrajzi-történelmi háttere A dráma forrása egyfajta lelki-világnézeti válság volt: Madách úgy érezte, a haladásért folytatott küzdelem értelmetlen. Mi lehet ennek az oka? A kor, amelyben a mű keletkezett, átmeneti kor volt: letűnőben volt a csüggedés időszaka, és egy újra reménykedő korszak küszöbén állt a magyarság. Ez az oka, hogy maga az cselekmény, a történeti színek végkicsengése pesszimista, miközben maga a dráma optimista végkicsengésű.
A kor ugyanis úgy gondolta, hogy egy-egy vezéreszme határozza meg egy-egy történeti korszak lényegét. Ez a felfogás a hegeli történetfilozófiából származik. Madách minden korban keres egy vezérgondolatot, minden szín elején tisztán áll előttünk egy-egy eszme, egy fő gondolat, amely kibontakozik, de megvalósulása során eltorzul, embertelenné válik, visszájára fordul. A eszme, az ideál és az eszmét eltorzító vagy megtagadó gyakorlat konfliktusából, ellentétéből egy új eszme születik. Ádámban először megfogalmazódik egy vágy, egy újabb nagy eszme, de amikor az az eszme megvalósul, csalódnia kell benne. Csalódásából azonban egy újabb eszme indul ki, és ez az ellentétes építkezés ritmikusan visszatér a történeti színekben. Az egyiptomi színben egy ember kezében volt minden, és milliók dolgoztak. Akkor azt akarta Ádám, hogy legyen egyenlőség. Az athéni színben lett is egyenlőség, de ott meg kiderült, hogy az embereknek kell a vezér, nem tudnak élni a szabadságukkal. Ádám ezek után nem akar másokért dolgozni, csak élvezni akarja az életet.
az ember tragédiája 2021 szeptember 21., 16:30 2020 október 29., 16:50 Színház hír Szerző: Fidelio Új színt kap Az ember tragédiája Vajon hogy folytatódna Madách drámája, Ádám és Éva története? Tette fel a kérdést négy drámaíró, és Szikora János vezetésével nekiláttak, hogy megalkossák Az ember tragédiájának folytatását, ami a 20. század legjelentősebb eseményei mentén beszél a jelenünkről. 2020 szeptember 8., 16:00 1 2 3 4 5 Tassonyi Zsolt a Budapesti Operettszínház karmestereként és korrepetitoraként a színház csaknem összes előadásában dolgozik és részt vesz a következő generáció képzésében is. A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja sokáig elkerült, de tavaly és idén végre én is eljutottam rá. Tavaly sikerült a két legkiemelkedőbb előadást látnom, bizakodtam idén is. hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében Legolvasottabb Klasszikus Kokas Katalin: "A tradíciót ápolni és őrizni kell" Lassan véget ér a IV.
- azzal Isten búcsút intett és elhajtott. Ádám és Lucifer a Wall Streeten baktattak. -Nem is mondtad, hogy tudsz cheyenneül-szólalt meg Lucifer. -Cheyenneül? Az meg mi? - Lucifer erre felvonta a szemöldökét. -Egy nyelv, most beszéltél rajta majd fél órát. -Fél órát? Kivel? - Hát a taxisunkkal Ádám. -Furcsa, semmire nem emlékszem. -Hmmm. Érdekes. -Az. Biztos az Úr közbenjárása.
Idén lenne száz éves a magyar "revükirálynő", Rökk Marika, aki a maga korában mindazt megtestesítette, amit ma show-biznisznek nevezünk. A revük sztárja azonban az operett világát is meghódította és évtizedeken át ebben a műfajban aratott nemzetközi sikereket. Ma igazi kozmopolitának neveznénk Rökk Marikát, aki Kairóban született és élete során bejárta a világot - bárhol is járt otthon érezte magát, és otthonosan mozgott minden színpadon Budapesttől New Yorkig. Mindemellett azonban büszkén hangoztatta magyar származását és mindent meg is tett azért, hogy pozitív képet alakítson ki hazájáról, bármerre járt, a világ bármely pontján is lépett fel. Rökk Ede építész lánya Kairóban született ugyan 1913. november 3-án, de az első tánclépéseket már Budapesten tette meg. Első fellépése is Budapesten volt, egy gyerekbalettel. Kifakadt Rökk Marika lánya: „Bemocskolták anyám emlékét” - Blikk. A kis Marika első próbálkozásainak egyikét Jászai Mari is látta, aki felfigyelt a tehetséges gyerekre, és fényes karriert jósolt neki. Nem tévedett. A Rökk család Budapestről 1924-ben Párizsba költözött, rá egy évre pedig Marika a Moulen Rogue Hoffmann Girls táncegyüttesének tagja lett.
Aztán a levéllel, követve néhány kíváncsi idegentől, berohant a szálló úgynevezett vörös szobájába, ahol Rökk Marika mit sem sejtve beszélgetett kérőjével, az operettszerzővel. Az apa drámai hangon kiáltott rá leányára, kezében lobogtatva feleségének levelét: Tudd meg, hogy anyád miattad a halálba készült! Tovább nem is jutott, mert leánya abban a pillanatban élettelenül vágódott végig a földön. A teremben lévők nyomban segítségére siettek az elájult primadonnának, próbálták élesztgetni, de hiába. Közben értesítették a szállóval szemben lakó Gyula főorvost, aki néhány perc múlva megérkezett és egy injekcióval magához térítette. Rökk marika lánya lanya feld. A szálló halljában természetesen óriási tumultus keletkezett. Rökk Marikát beültették egy karosszékbe és úgy vitték fel liften a szobájába. Nemsokára megérkezett az édesanyja is, aki most már kétségbeesetten kérlelte leányát, miután az esti előadás időpontja is veszedelmesen közeledett, hogy nyugodjon meg, megígérte neki, hogy ezentúl nem szól többet bele a primadonnaleánya magánügyeibe.
Azután New York és a Broadway következett, ám a szinte még bakfis táncosnőnek nem szállt fejébe a dicsőség, folyamatosan képezte magát. 1929-től már Európában halmoszott sikert sikerre, immár az operett műfajában is, amelynek ünnepelt primadonnája lett. Budapesten, A cirkusz csillaga című operettben szerepelt hatalmas sikerrel, amelyet Bécsben is megismételt. A revü és az operett mellett Rökk Marika a film világát is meghódította. Filmes karrierjét brit és magyar filmekben kezdte, később pedig német filmekben szerepelt, miután 1933 -ban Berlinben telepedett le. Az igazi sikert férje, Georg Jacoby által rendezett alkotások hoztak számára, és ezzel Európa legnagyobb revüfilmsztárjává emelték. 1941-ben Rökk Marika játszotta a főszerepet az első német színes mozifilmben. Az újságíró archívumából – Marika, a magyar világsztár – Infovilág. Érdekesség, hogy a Németországban forgatott filmjeinek kópiái a háború után, Hitler főhadiszállásáról hadizsákmányként a Szovjetunióba kerültek, ahol rövidesen elkezdték vetíteni az ottani mozikban, majd a TV-ben és országszerte igen nagy népszerűségnek örvendtek.
A későbbi években pedig Rökk Marika önéletrajzi könyve bestseller lett a Szovjetunióban is. A háború után a primadonna visszatért a színpadra, ahol operett- és musical szerepekben ismét nagy sikereket aratott. Többek közt szerepelt 1951 -ben Németországban a Csárdáskirálynőben, és 1962-ben Ausztriában a Denevérben. A hatvanas évek elejétől sokat lépett fel nem csak Németországban, hanem Hollandiában és Belgiumban is. Egyik emlékezetes alakítása, a sok közül, az 1968 -as bécsi Hello, Dolly volt. 1968. Rökk Marika magánéletében is fordulópontott jelentett, első férje halálát követően ugyanis ebben az évben ment hozzá második férjéhez, Fred Raulhoz. A művésznő az évek múlásával sem vonult vissza a szerepléstől, sőt, 1978-ban számára komponálták a Die Grafin vom Naschmarkt musicalt. 1984-ben ugyan megszakította karrierjét, de csak azért, hogy súlyosan beteg férjét ápolhassa. Fred Raul 1985-ben halt meg, Rökk Marika pedig visszatért a színpadra, főként operettekben lépett fel. 1992-ben, Kálmán Imre születésének 110. Így őrzik Rökk Marika emlékét: a Csárdáskirálynő lánya házában fogadta lapunkat - Blikk. évfordulója alkalmából Budapesten játszotta Marica grófnő szerepét, amelyet több mint hétszázszor adott elő élete során.
De most már kellene egy kis szünet is a szép búcsúzás előtt a deszkáktól…" – Magyar szülők Egyiptomban született gyereke, aki a párizsi Moulin Rouge és a New York-i Broadway színpadain k ezdte a pályáját, majd Budapest és Bécs után a berlini IFA-filmgyár műtermeiben, kamerái előtt, a film nemzetközisége révén tett szert akkora népszerűségre, amely máig körülragyogja Rökk Marikát. Igaz-e, hogy Berlinben Goebbels náci propagandaminiszter kifogásolta a túl lengének tartott, sokat (meg)mutató kosztümjét? Az Álmaim asszonya című filmre gondolok …. – Rég volt, de mintha tegnap történt volna: volt a filmben egy pikáns revüjelenet, egy érzéki tangót táncoltam, és az akkori erkölcsi fölfogás szerint sokkalta több látszott a testemből, mint amennyit a cenzúra elviselt. Rökk marika lánya lanya fee. Húsz-egynéhány éves voltam. A lényeg, hogy újra kellett forgatni ezt a filmfelvonást. Az erotikusnak ítélt jeleneteket részben kivágták, részben át kellett formálnom. – Milyen út vezetett Berlinig, a filmig? – Amikor az emberek meghallják, hogy Kairóban születtem, azonnal valami egzotikumot keresnek rajtam.
szám. )
Szerencsésnek mondhatom magam, kétszer is készíthettem interjút a piruett királynőjével, egy magyar család gyerekeként Kairóban született (*1913) Rökk Marikával (a nyitó képen lányával, a szintén színésznő Gaby Jacobyval), aki igen fiatalon lett világsztár, miután a párizsi Moulin Rouge-ban, a New York-i Broadway-n tanult és szerepelt hatalmas sikerrel. Az operett csillaga lett Budapesten ("Ami Honthy Hannának a torkában, az nekem a lábamban van" – szokta mondani a tehetségéről) és Bécsben, majd miután egy időre Berlint választotta lakhelyéül, férje, Georg Jacoby (1940–64 között voltak házasok) filmjeiben szerepelvén európai, sőt világsztárrá lépett elő – magyarságát azonban mindig megtartva, amit beszédével is megerősített. Szerfölött bájos, magyaros akcentussal beszélte a németet mindvégig, annak ellenére, hogy élete igen nagy részét (a Bécs melletti Badenben hunyt el 91 évesen, 2004-ben) németországi és ausztriai színpadokon, filmgyárakban, tévéstúdiókban töltötte. Rökk marika lanta 9. Kedves, közvetlen modoráért, és persze tehetségéért szerették, rajongtak érte a német anyanyelvűek, és tisztelték honfitársai, miután büszkén hirdette magyarságát.