A legendás feketeerdő torta ízeit, illatát tökéletesen megidéző koktél. Elkészítése egyszerű, viszont az igazán jó végeredményhez sokáig kell érlelni. Hozzávalók Csokoládélikőr 6 tojássárgája 200 g cukor 250 ml tejszín 200 g csokoládé 1 vaníliarúd fahéj, szegfűszeg, csillagánizs 700 ml brandy Meggylikőr 1 kg meggy 1 kg cukor 1 vaníliarúd 500 ml pálinka tejszínhab koktélcseresznye Így készül A csokilikőrhöz a tojássárgákat a cukorral és a vaníliarúd kikapart magjaival keverjük habosra. Feketeerdő palacsinta recept képekkel - Palacsinta Világ. Egy edényben melegítsük fel a tejszínt, daraboljuk bele a csokoládét, és kevergessük, amíg fel nem olvad, majd keverjük bele lassan a tojásos cukormasszát. Ha langyosra hűlt, adjuk hozzá a brandyt és a fűszereket is, és érleljük pár napig hűtőszekrényben. A meggylikőrhöz magozzuk ki a meggyet, tegyük nagy befőttesüvegbe, szórjuk meg cukorral, öntsük le a pálinkával, majd érleljük három hétig. Két-három naponta rázogassuk meg, majd szűrjük le és töltsük üvegekbe. A feketeerdő koktélhoz a csokilikőrre óvatosan csorgassuk rá a meggylikőrt, hogy réteges maradjon, végül kanalazzunk rá tejszínhabot, és díszítsük koktélcseresznyével.
A zselatint 1 dl vízbe áztatjuk, majd addig melegítjük, amíg teljesen fel nem oldódik. A tejszínt kemény habbá verjük és belecsorgatjuk a folyékony zselatint. A meggyes masszát habzsákba töltjük, (de ha nem szeretjük a habzsákkal való munkát, késsel is fel tudjuk majd kenni a tésztára). A tejszínes masszát is habzsákba töltsük, vagy azt is kenjük fel késsel. Összeállítjuk a tésztát: Egy piskótát tortatálra teszünk, rákenjük a meggyes töltelék felét, majd a tejszínes töltelék egy részét. Rátesszük a második piskótalapot, megkenjük a maradék meggyes töltelékkel, majd a tejszínes töltelék egy részével úgy, hogy maradjon a díszítéshez is. Rátesszük a harmadik lapot, és óvatosan megnyomkodjuk. A maradék tejszínnel bekenjük a torta tetejét és körbekenjük a tortát. A tetejét megszórjuk csoki forgáccsal, és tehetünk meggyet a tetejére. Fekete erdő torta elkészítése z. A hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen. A receptet Simon Tünde küldte be. Köszönjük! Hasonló receptek
Vannak amik házilag készültek és vannak amik profi konyhában. Vannak köztük egyszerű, gyors receptek és vannak kissé bonyolultabbak. Egy nap, egy recept: feketeerdő koktél - Vince. Vannak olcsó és költségesebb ételek is, de mindegyik finom és biztosan örömet szerez annak is aki készíti és annak is aki fogyasztja majd. A részletes keresőben számos szempont alapján szűrhet, kereshet a receptek között, hogy mindenki megtalálhassa a leginkább kedvére való ételt, legyen szó ünnepről, hétköznapról, vagy bármilyen alkalomról.
Nagy kedvencünk a régi, klasszikus Fekete-erdő torta, így gyakorlatilag kötelező eleme minden süteményes könyvnek. A feketeerdő-torta receptjét Lingurár Vivien küldte be. Hozzávalók: Piskóta recept: 7 db tojás 5 evőkanál finomliszt 2 ek cukrozatlan kakaópor 1 csomag sütőpor 7 ek cukor 1 ek vaj(a tortaforma kikenéséhez) 1 evőkanál finomliszt (a tortaforma kikenéséhez) Töltelék: 3 dl meggylé 1 tasak vaníliás pudingpor 6 dkg cukor 20 dkg meggybefőtt 2 ek zselatin 6 dl habtejszín 2 ek cukor Elkészítése: A piskótához a tojássárgáját a cukorral habosra verjük, majd hozzá adjuk a sütőporral, kakaóval átszitált elkevert lisztet, végül a kemény habbá vert tojásfehérjét. Feketeerdő torta recept. Vajazott, lisztezett tortaformában megsütjük. A meggylevet a pudingporral és a cukorral gáz fölött sűrű krémmé főzzük. Amint kihűlt, hozzá adjuk a kimagozott meggyet. A zselatint 1 dl meleg vízbe kell áztatni, míg teljesen feloldódik. A tejszínt kemény habbá verjük és belecsorgassuk a zselatint. A meggyes és a tejszínes masszát külön-külön habzsákba töltjük.
A nagy Krisztus-kép (Krisztus Pilátus előtt) így már a megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép párizsi, angliai és bécsi bemutatása után 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol csaknem 80 ezren tekintették meg. Munkácsy már 1881-ben készített vázlatokat egy újabb Krisztus-képhez. Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homót. A trilógia első két darabját Munkácsy 1886-1887-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerültek az alkotások, majd kanadai és magyar-amerikai tulajdonba jutottak. Jelenleg a Golgota Pákh Imre amerikai-magyar műgyűjtő tulajdonába van, a Krisztus Pilátus előtt című festmény pedig a kanadai Hamilton Galériáé.
A trilógia Munkácsy Mihály festőművész, a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mesterének (1844-1900) Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai Krisztus és vádlói, elítélői konfliktusait, továbbá végkifejletként, a bibliai üdvtörténet beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg. A trilógia három festményből áll: Krisztus Pilátus előtt (1881), Ecce Homo (1896) és Golgota (1884). A festmények elkészülésüket tekintve nem időrendben követik egymást, hiszen az utolsóként megfestett Ecce Homo a második a szenvedéstörténet rendjében, és csak ezután következik a Golgota. Munkácsy Mihály életművében kétségkívül ez a trilógia jelenti az egyik csúcspontot. Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű művész váljon, eredményesnek bizonyult. Ő volt az, aki pontosan megszervezte Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését.
A trilógia volt Munkácsy Mihály legnagyobb szabású képterve és kivitelezése – nemcsak az alkotások monumentális mérete miatt, hanem üzleti értelemben is, hiszen a képek korabeli kiállítása és bemutatása sikeres vállalkozás volt. Charles Sedelmeyernek, Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjének, a festő impresszáriójának köszönhetően a trilógia első darabja, a Krisztus Pilátus előtt már születése előtt a nemzetközi figyelem középpontjába került. A most megvásárolt kompozíció 1881-ben született, és még abban az évben Európa több városában, köztük Bécsben, Párizsban és Budapesten is bemutatták. A másodikként, 1884-ben elkészült Golgota szintén körbeutazta Európát. A Munkácsy utolsó műveként számon tartott Ecce Homo 1896-ban született. Munkácsy Mihály Ecce Homo A művészettörténész szerint a három kép műfajtörténeti szempontból is jelentős alkotás, mert arról tanúskodnak, hogy milyen eszközökkel próbált hatásos és lenyűgöző látványt teremteni a festészet közvetlenül a film megjelenése előtt.
52 Ez elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. 53 Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és sziklasírba helyezte, ahol még nem feküdt senki. 54 A készület napja volt, a szombat már beállóban. 55 A Galileából érkezett asszonyok is elmentek és megnézték a sírt, hogyan helyezték el benne a holttestet. 56 Hazatérőben illatszereket és keneteket vásároltak, a szombatot meg a parancs szerint nyugalomban töltötték. Alábbiak kapcsolódnak a Húsvéti ünnepkörhöz