A McDonald's egy ókori római fürdő területénél akarta megnyitni új éttermét Olaszországban - a kezdeti öröm után a projektet le kellett állítani. A világ 8 legszebb uszodája és fürdőháza. A Caracalla fürdőt a feltételezések szerint 212 és 216 között építették, és az akkori Caracalla császárról nevezték el a The Art Newspaper szerint. A tornyos építményt márványok és mozaikok díszítették, és naponta 6-8000 ember látogathatta meg. A McDonald's éppen a romok melletti telken tervezett felhúzni egy 250 férőhelyes éttermet és egy hozzá tartozó parkolót, aminek Róma városi tanácsa kezdetben zöld utat adott, ám hónapokkal később visszavonta a döntést, miután az komoly közfelháborodást váltott ki – írja a Designtaxi. Caracalla fürdő / Fotó: Giorgio Cosulich/Getty Images A régóta húzódó vita lezárásaként a bírósági ítélet helybenhagyta a regionális bíróság korábbi tilalmát, és a "kulturális örökség védelmének fontosságára" hivatkozva megtiltotta a gyorséttermi láncnak, hogy üzletet nyisson a helyszínen, ami egyébként az UNESCO Világörökség része.
A mai Conzában a történelem évezredei látszólag egyszerre léteznek. Conza della Campania, a dél-olaszországi Appenninekben fekvő város ezeréves történelmét az 1980. november 23-i földrengés szakította meg. A 6, 9-es erősségű rengés 2914 ember halálát okozta, ebből 184 csak Conzában. Ha valaki ma Conza della Campaniába utazik, egy másik helyen találja magát, egy modern villákból álló új városban, nagy körforgalmakkal és szabályos alaprajzzal. Sok más várost is újjáépítettek a katasztrófa után, pontosan ott, ahol egykor álltak. Kivéve Conzát, amit áthelyeztek. A modern város fölött egy dombon állnak az eredeti Conza romjai. Ez még olasz viszonylatban is egyedülálló hely, ahol minden fejlesztési projekt évszázados történelmet hoz felszínre. Holt városok Szíriában - Észak-Szíria ókori falvai » Közel és távol utazás. Conzában a 41 évvel ezelőtti romok együtt élnek egy ókori római várossal, Compsával, amely a házak, pincék és utcák alatt rejtőzött, amíg a földrengés után a buldózerek ki nem ásták a törmeléket. Régészeti lelőhelyként rétegekből áll - beleértve az ókor és a modern kor közötti összes korszakot -, de az ottlét élménye úgy tűnik, hogy a történelem évszázadai ellaposodnak, így úgy tűnik, mintha mindezek ugyanabban a pillanatban, ugyanazon a helyen léteznének.
6. Gellért Gyógyfürdő A világ egyik leghíresebb fürdője az 1912–1918-ban, szecessziós stílusban épült budapesti Gellért Gyógyfürdő. Zsolnay-mozaikokkal, márványoszlopokkal, díszes ablakokkal és szobrokat díszítették. Medencéinek értékét 640. 000 dollárra becsülik. Hullámmedencével, pezsgőfürdővel, ülőmedencékkel, úszómedencékkel bővült a kínálat az évek során, ami mellett széles körű gyógyszolgáltatások, inhalatórium és szépségkezelések várnak a fürdőzőkre a Gellért-hegy lábánál. Gellért Gyógyfürdő 5. Bad Blumau A mind építészetében, mind szolgáltatásaiban egyedülálló Bad Blumau Fürstenfeld kisváros közelében, Stájerország keleti részén található. Európa legjobb fürdőkomplexuma címére is joggal pályázó Hundertwasser fürdő 2500 tarka ablakkal, virágokkal, növényekkel fedett hullámzó tetőkkel és két gyógyforrásból táplálkozó termálvizű medencékkel várja a gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat. Az örökség védelmében - Haszon. A festői tájba beépülve talán itt valósult meg leginkább az osztrák építész vágya: az organikus építészet műremekét alkothatta meg.
A várakban és kastélyokban olyan speciális helyiségek voltak, amiknek lyuk volt a padlóján. A külső, vastag falakba építették be őket, a végterméket pedig a földszinten lévő gödrökbe vezették. A latrinákból az ürülék közvetlenül a pincébe vagy a várárokba került. Nem csoda, hogy a bűz elviselhetetlen volt, főleg nyáron. A szag visszaáramlott a nyíláson keresztül. 8. Kézzel kellett a tisztítást végezniük. A 18. században fokozatosan szoktak rá a WC-használatra, még a század közepén sokan használták a latrinákat. Ezeknek a tisztítását az "éjjeli ember" végezte, mikor az utcák már elnéptelenedtek. A legelőkelőbb negyedekben az "éjjeli emberek" mindennap dolgoztak, a szegényebb körzetekben csak ritkábban végeztek tisztítást. 9. A szennyet az utcára öntötték. Mikor még nem volt a lakásokban WC, az ürüléket az utcára borították. Ezt általában egy kiáltás előzte meg, ami figyelmeztette a járókelőket, hogy hamarosan "égi áldás" érkezhet a nyakukba, ha nem vigyáznak. Ez egészen a 19. századig szokásban volt.
Ma a Compsa fórum kitárul, és ha végigsétálunk rajta, olyan, mintha egyszerre két időben lennénk. A fórum fölött nagyjából 10 méterrel, ahol az 1980-as utcaszint volt, látható néhány ház homlokzata abból a nagyon kevésből, amelyik túlélte a földrengést. Fent nyitott fa nyílászárók, alatta egy talapzat, I. Konstantin császárnak szentelt felirattal. A római és a modern szint között középkori falak töredékei, valamint római márvány és kövek találhatók, amelyeket a későbbi épületek, köztük a székesegyház alapjaiban használtak fel újra. Korábban kétszer, 990-ben és 1732-ben földrengés pusztította el, és Conza lakói mindig újjáépítették. Miután a várost végleg elhagyták, a templom épülete alatt végzett régészeti ásatások különböző rétegeket tártak fel: egy lombard sírt (a hetedik században Itáliát uraló germán népből), több más sírt és több mint 150 csontvázat. Azon a helyen, ahol a harangtorony 1980-ban összedőlt, a régészek az egyik legfontosabb felfedezést tették: egy tökéletes állapotban lévő bazaldomborművet, amely a porta urbica, vagyis a fórum bejárati kapuja volt.
Ha egy szondát lőnénk a fekete lyukba, az a gyűrűnek csapódva megsemmisülne, ha azonban a pólus felől közelítene igen nagy, de nem végtelen görbületet tapasztalna. Egy ilyen forgó fekete lyukon át lehetne így haladni, ez lenne a féregjárat. Bent igen érdekes tükörvilágot tapasztalnánk, mert a fekete lyukban olyan fény keringene, amely már nem is létező dolgokat tükröz, úgy, mint a tükörteremben, ahol a fény körbepattog a falakon lévő tükrökön. A forgó fekete lyuk tércsavarodása mellesleg az időutazás eszköze is lehet. Számtalan elmélet foglalkozik ezzel. A fentebb leírtak java része matematikai elméleteken alapul. Mint leírtam, az elméletek nehezen ellenőrizhetők, mert nem látunk bele a fekete lyukba. A sci-fi írók azonban bőséges ihletforrást találnak ezekben az elméletekben. A már említett Csillagok között meglehetősen jól ábrázolja a problémát, vagyis, hogy nem tudjuk összeegyeztetni a gravitációt és a kvantummechanikát, nincsenek olyan egyenleteink, amelyek leírnák Einstein általános relativitáselméletét a kvantumosság világában.
Fotó: Peter (illusztráció) Az LB-1 jelű fekete lyuk 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege 70-szer nagyobb a Napénál – olvasható a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányban. A Tejútrendszer a becslések szerint 100 millió steláris fekete lyukat tartalmaz, de az LB-1 kétszer akkora tömegű, mint amekkora a tudósok szerint egyáltalán elképzelhető lenne – mondta Liu Csi-feng, a Kínai Nemzeti Csillagvizsgáló professzora, a kutatás vezetője. "A csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint ilyen hatalmas tömegű fekete lyukak nem is létezhetnének a galaxisunkban" – mondta. A kutatók szerint a fekete lyukaknak alapvetően két típusa létezik. A kisebb, csillagtömegű fekete lyukak a Napnál legfeljebb 20-szor nagyobb tömegűek, akkor keletkeznek, amikor egy nagyon nagy csillag összeomlik. A szupernagy tömegű fekete lyukak viszont legalább több milliószor nagyobbak, mint a Nap, eredetük pedig ismeretlen. A kutatók azonban úgy vélték, hogy a Tejútrendszerre jellemző csillagok gázaikat kiárasztják a csillagszéllel, emiatt nem alakulhatnak ki akkora fekete lyukak, mint az LB-1 – mondta Liu Csi-feng.
Többek közt ilyen párolgó fekete lyukakat kutat 2008 -ban felbocsátott GLAST műhold, amely gammasugár -felvillanásokat keres az égbolton, amelyek összefüggésbe hozhatók a részecskepárolgással. [1] Tömege [ szerkesztés] A mikro-feketelyuk Hawking számításainak eredményeként vonult be a tudományba. A részecske m nyugalmi tömege ahol r a részecske Schwarzschild-sugara, az elemi hossz, c a fénysebesség, G a gravitációs állandó. Ez a tömeg megfelel egy kisebb hegy tömegének. [ forrás? ] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ "Primordial black holes as a source of extremely high energy cosmic rays", A. Barrau, Astroparticle Physics Volume 12, Issue 4, January 2000, Pages 269-275; "Satellite could open door on extra dimension", M. McKee, 30 May 2006, New Scientist
"Ez a páratlan megfigyelés nagyban hozzájárul a galaxisunk középpontjában zajló folyamatok megismeréséhez, és arról is elárul valamit, hogy milyen a fekete lyuk és környezetének kölcsönhatása" – mondta Geoffrey Bower, az EHT program egyik kutatója. A fekete lyuk távolsága bolygónktól 27 ezer fényév, az ESO hasonlatával élve "akkorának látszik, mint egy fánk a Holdon", ezért csak az EHT rendkívüli teljesítményű műszeregyüttesével lehetett megörökíteni. Az EHT gyakorlatilag egy Föld-méretű teleszkóp, amely bolygónk különböző pontjain lévő 8 obszervatórium összehangolt működésével jött létre. A felvételeket 2017-ben, több éjszakán keresztül végzett megfigyelésekből állították össze. A friss eredmények a 2019-ben szenzációt keltő legelső fekete lyuk felvételt is túlszárnyalták, akkor a jóval távolabbi, a Messier-87 jelű galaxis középpontját figyelte meg az EHT. A most megszületett felvétellel össze is lehet hasonlítani az akkor megörökített fekete lyuk képét, s kiderült, hogy annak ellenére, hogy a két galaxis rendkívül sok mindenben különbözik, a központi fekete lyukak, a méretkülönbségeik ellenére mégis nagyon hasonlóak.