(Amerikai Egyesült Államok) [1] 1957. május 27. (Stockholm) [2] További információk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz A testrablók támadása témájú médiaállományokat. A testrablók támadása (Invasion of the Body Snatchers) egy 1956-os amerikai horrorfilm, amelyet Don Siegel rendezett. Ez a film kultuszfilmnek és alapműnek számít, hiszen ez volt az első földönkívüli-támadást bemutató film. A testrablók támadása egy idegen növény spóráiról szól, ami meg tud nőni nagy növénynek, és az le tud klónozni minden embert, akik viszont érzelemmentesek lesznek. Egy helyi orvos felfedezi, hogy ez egy földönkívüli támadás, és megpróbálja megakadályozni az inváziót. A testrablók támadása nagyon népszerű film lett, klasszikusnak számít a horror műfaj és összességében a film történelmében. Magyar bemutató ismeretlen. Feldolgozások és folytatások is készültek, habár ezek nem kapcsolódnak az eredeti 1956-os műhöz. Testrablók támadása | eLitMed.hu. 2007-ben Invázió címmel dolgozták fel a filmet. Irodalom [ szerkesztés] Bernstein, Matthew.
91% Invasion of the Body Snatchers FANSHOP A testrablók támadása A film összbevétele 3 000 000 dollár volt (). Azt a jelenetet, amikor a film vége felé Kevin McCarthy az autók között szaladgál, egy kevéssé használt hídon rögzítették. Noha az autókat kaszkadőrök vezették, a rendező későbbi bevallása szerint McCarthy az elütés veszélyének volt kitéve, mert a felvétel hajnalban készült, a színész pedig szinte teljesen ki volt merülve. Invasion of the Body Snatchers / A testrablók támadása (1956) - Kritikus Tömeg. ( Filmbarbár) A gubókból való kibújás eljátszásához a színészekről latexből készítettek figurákat. Alámerítették őket a folyadékba, amíg az megkeményedett, és csak egy vékony csövön keresztül lélegezhettek. Ez különösen a klausztrofóbiás Carolyn Jones t viselte meg. ( Filmbarbár) A film bemutatóján papírból készült gubókat helyeztek el a mozi folyosóin. ( Filmbarbár) A film megtalálható a Steven Jay Schreider által összeállított "101 Sci-Fi Movies You Must See Before You Die" (Magyarul annyit tesz: 101 Sci-fi film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz) című könyvben.
Esküszöm, ha ezt a három filmet összegyúrnánk, egy 100%-os filmet kapnánk. Kár, hogy megvannak mindegyiknek a gyengeségei (56: dupla logikai bukfenc a végén, 78: leülősebb pillanatok, 93: enyhe TV-filmes beütés, laza kezdés), de még így is 85% mind3. Igazán kiadhatnák mind3mat egyszerre egy díszdobis kiadásban. Még csak annyi, hogy a keretes befejezés nélkül (ami szerintem zseniális, pedig rendszerint utálom a keretes szerkezeteket) sokkal kevésbé látnánk a főszereplő megőrülését. A testrablók támadása - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Vagyis a meggyőzését, ami elsőre megőrülésnek tűnik, de a keretes szerkezet végén már látjuk, hogy az előbbiről van szó. Enélkül feleennyire se látnánk. 2006-06-04 23:15:31 #1 A film kereken 50 éves, és bár látszik rajta az idő, még mindig hatásos, és megvannak az igencsak hátborzongató pillanatai. Jól van felépítve a sztori, megvan a feszültség, a korszakra jellemző paranoia is teljesen átjön, és a színészek sem rosszak. Viszont felesleges a kerettörténet (a stúdió akarta, hogy reménytelibb befejezés legyen), és van egy baromi nagy logikai bukfenc a vége felé.
Testrablók/1993 (Teljes Film Magyarul) - YouTube
Értékelés: 46 szavazatból Egy meteorbecsapódás után kozmikus mikroorganizmusok támadják meg a Földet. Csak egy dologhoz értenek, de ahhoz remekül: kísérteties pontossággal tudnak külsőleg leutánozni bármely emberi lényt. Matthew Bennell csodálkozva észleli, hogy közeli ismerősei sorra megváltoznak - mintha csak kicserélték volna őket. És úgy tűnik, egyre többen vannak az idegen akarat hatása alatt álló bábok és egyre kevesebben a valódi emberek. Lassan már senki sem bízhat senkiben, ám a támadást mégis meg kell állítani. Bennell megpróbál a titok végére járni. Stáblista:
A hidegháborús időszak szorongással és versengéssel árnyalt utópiáit ebben a két táborra szakadt világban gyakran természettudományos eredmények és technológiai fejlesztések táplálták, legyen szó a jövő társadalmainak építendő városokról, az infokommunikációs forradalomról vagy a fegyverkezési- és űrversenyről. A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit. Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van "fogva". Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az "egészséges NaCl" bevitel és nő a szervezet számára igen "ártalmas KCl" fogyasztása.