Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke elmondta, Európa gyengeségét mutatja az, hogy nem kap szerepet az Ukrajna és Oroszország határain éleződő válság rendezésénél. Wolfgang Ischinger szerint ennek a fő oka, hogy az uniós tagországok a vétók miatt nem képesek egységes hangon megszólalni. Wolfgang Ischinger a müncheni biztonsági konferencia elnöke szerint, Európa azért gyenge, mert nem egységes. Kommunisták és nácik szorításában | Demokrata. Wikipédia Commons Ischinger úgy véli, nehéz egységes hangon megszólalni az Európai Unióban a külpolitikában és kivívni a tiszteletet, hogy megbecsült nemzetközi szereplők legyünk. Ehhez egységre lesz szükség és közös ügyekre. Az Euronews interjújában hozzátette, hogy "európai biztonság jövőjéről nem dönthetnek az európaiak feje fölött. " Mi vezetett idáig? Európának sosem volt közös hadserege, egyszerűen azért, mert Európa sosem volt egységes, de a huszadik századig nagyhatalmi tényezőnek számított. Az első világháború után a győztes hatalmak, főként Franciaország arra törekedett, hogy a vesztes államokat köztük Németországot a porig alázza, azonban a Párizs környéki békék már vészjóslóan rosszallást keltettek egyes francia tisztekben, köztük Ferdinand Fosch marshallban is: "ez nem béke, hanem fegyverszünet 20 évre" Foschnak igaza lett.
90 éve halt meg Trianon rosszemlékű "atyja", Georges Clemenceau Kilencven éve, 1929. november 24-én halt meg Georges Clemenceau egykori francia miniszterelnök, az első világháborút lezáró Párizs környéki békék - és így a trianoni békediktátum - egyik kimunkálója. Amíg Magyarországon Clemenceau neve egyet jelent az országot rendkívül súlyosan megcsonkító trianoni békediktátummal, addig Franciaországban nemzeti hősként, a 20. Múzeum blog Intercisa Múzeum Dunaújváros. századi francia történelem egyik legnagyobb alakjaként tisztelik személyét.
Putyin most elunta az egészet, renoncot akar csinálni és nincs menekvés: így kell lennie. Elveszi Ukrajnából, amiről úgy gondolja, hogy jár neki és ezt semmi sem akadályozhatja meg. Hogy mi marad ebből a már amúgy is bukott államból, azt már a hadiszerencse mondja majd meg, meg az orosz szándékok. A mi tengeri cirkálóink története - 2. rész - Porthole. Zelenszkij is hiába kiabál, mehetne vissza táncoskomikusnak – hiszen annak való. Nem érti meg, hogy itten tektonikus mozgások vannak és azoknak csak az ideje napolható el, az elkövetkezése nem. Amíg élünk, bármi történhet velünk, erre kell felkészülni. Szolón bölcs ember volt és teljesen igaza is volt: ha már meghaltunk, akkor lehet örülni, addig bármi érhet minket. Még a történelem is megérinthet bennünket, ami – mit tagadjuk – nem esik jól.
Szekciók A több mint 2000 négyzetméter alapterületű tárlat nemcsak Magyarországon, de összeurópai viszonylatban is az eddigi legnagyobb ívű kísérlet arra, hogy száz év távolából – a háborús győztesek, valamint a totális diktatúrák által sulykolt értelmezések helyett – új szempontok alapján mutassa be az egész 20. századot meghatározó tragikus eseménysorozatot. A Várkert Bazár épületének három szintjét betöltő kiállítás tudatosan szakít a máig népszerű, ugyanakkor nehezen védhető történetírói gyakorlattal, amely az első világháborút csupán egy 1914 és 1918 között zajló eseménysorozatként láttatja. A világháború ugyanis sem a harci cselekmények tekintetében, sem a háborút követő új világrend kialakítása szempontjából nem 1918 novemberében ért véget. Párizs környéki békék németország. A régi kontinens a fegyverletételek után tovább forrongott, miközben Európa államai erőszakos társadalomátalakítási kísérletek keretében keresték a választ a kor kihívásaira. Látogatható: keddtől vasárnapig, 10 órától 18 óráig FIGYELEM! Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy 2022.
Eközben olvasóink háromnegyede támogatja a közös európai hadsereg ötletét. Az elmúlt napokban egyre feszültebbé vált a helyzet Európa keleti felén, az orosz hadsereg több mint százezer katonát állomásoztat az orosz-ukrán határon. Elsőre úgy tűnik, mintha ez csak a két ország konfliktusa lenne, ennél azonban többről van szó: az USA és a nyugati országok által küldött ultimátumokra az oroszok azt válaszolták, akkor hajlandók meghátrálni, ha a NATO katonái visszavonulnak oda, ahol a hidegháború idején voltak. Antony John Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter CNN Ebben a cikkben nem szeretnék magával a konfliktussal foglalkozni, hiszen megteszik ezt különböző biztonságpolitikai és külpolitikai szakértők, annál inkább fontosabb a probléma gyökere. Innen a Nyugat szerkesztőségéből elég nehéz lenne megmondani, meddig eszkalálódhat ez a konfliktus, ami azonban biztos, Európa a második világháború óta meggyengült, és most látszik igazán, hogy mennyire gyenge. Párizs környéki békék esszé. Európa lett a sakktábla a nagyhatalmak játszmájában Az ukrán-orosz válság kiújulása ismét a tárgyalóasztalhoz ültette az USA és Oroszország diplomatáit.