Spiró György Drámája

Nevelési Tanácsadó 17 Kerület

Spiró György a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb művésze. Szinte valamennyi irodalmi műfajban kipróbálta tehetségét: írt verset, regényt, számtalan novellát, drámái pedig a magyar színpadok legnépszerűbb előadásai közé tartoznak. Spiró György elsőként színre vitt drámája, a Nyulak Margitja óta számos színpadi művet írt. Élete, művészete... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A vénasszony ismertető röplap. Igénylés leadása Eredeti ár: 3 299 Ft Online ár: 3 134 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 313 pont 3 750 Ft 3 562 Ft Törzsvásárlóként: 356 pont 2 499 Ft 2 374 Ft Törzsvásárlóként: 237 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31

  1. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A vénasszony ismertető röplap

Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A Vénasszony Ismertető Röplap

Spiró György utóbbi években írt, 1997 és 2001 között született drámáit tartalmazza ez a kötet. A Fogadó a Nagy Kátyúhoz Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékának variációja. Ősbemutatója a Bárkában volt 2002 tavaszán. A Honderű a budapesti drámapályázaton első díjat nyert 1998-ban, a kritikusok szavazatai alapján az évad legjobb új drámája lett. Ma is műsoron van a Budapesti Kamaraszínházban. A Szappanoperát — szintén a Budapesti Kamaraszínházban játsszák —, bemutatták Londonban, Varsóban és Krakkóban tévéfilm készült belőle. Az Elsötétítést 2002 februárjában mutatták be a Pesti Színházban. Mutasd tovább

Lenin-kötetek, kiválódolgozó-érdemrendek hevernek halomszám a vörös terítőkön-függönyökön, a földön, megkockáztatom, még ezek a drapériák sem a díszlettárból valók, hanem megőrzött-ottfelejtett családi-közintézményi ereklyék, szélükön az aranyrojt még bennem is instant felidézi az átkost, pedig három évig sem éltem benne. Szilágyi Lenke / Katona József Színház Ritkán kezdek színházi darabról szóló írást a díszlet elemzésével, de itt a színpadon romokként szétdobált tárgyak olyan ordítón jelzik direkt és folytatólagos kötődésünket ehhez a korszakhoz, ahogy egy Shakespeare-klasszikusnál értelemszerűen sosem történhetne. Bökdös a díszlet minden darabja – az a sok sárgult könyv pusztítóan unalmas címmel, amit már akkor sem igen olvasott senki néhány ügybuzgó pártkatonán kívül –, hogy emlékeztessen, hahó, ehhez közöd van, innen eredezik a közélet, ami ma körülvesz, ebben éltek nagyapámék, ezek a vezetők döntöttek legközelebbi őseim lehetőségeiről, ezeknek a visszataszító tárgyaknak a nyomai ott vannak az idegrendszerünkön.